A nyári hónapokban bizonyos fertőzések könnyebben terjednek, ráadásul a szünidőben, nyaralás idején sokan könnyelműbbek, kevésbé figyelnek oda a lehetséges veszélyforrásokra. Dr. Barcs István főiskolai tanár, az Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszékének vezetője hívta fel a figyelmet azokra a fertőzésekre, amelyek leginkább a nyári hónapokban okozhatnak bajt.
A meleg hatására a természetes vizekben beinduló vegetáció veszélyes lehet az epidemiológus szerint: például ekcémát okozhat, ha magas szerves anyag koncentrációval találkozik az ember bőre. Ezért sem szabad ellenőrizetlen vizekben (pl. bányatavak, holtágak) fürödni, főleg a kisgyermekek esetében fontos, hogy betartsák az egyszerű szabályt: csak olyan helyen fürödjenek, ahol a víz tisztaságát hivatalosan mérik, és a vízminőség megfelelő.
Ez azért is fontos, mert a kis vízfelületen (pl. egy sekély részen) a víz öntisztulása nem tud végbemenni a szokásos gyorsasággal, így ha belekerül valamilyen ártalmas organizmus, az akár súlyos fertőzést – például vérhast – is okozhat. Tévhit azonban, hogy az ilyen fertőzéseket a vízbe vitt kutyák okozzák, ezek ugyanis nagyon kevés olyan fertőző betegséget terjesztenek, amelyek az emberre is veszélyesek. A vérhast okozó Shigella baktérium állatokban nem él, kizárólag emberből kerülhet a vízbe, ezért a fertőzés oka mindig a higiénés szabályok be nem tartása – mondta el dr. Barcs István.
Az ellenőrzött uszodák, strandok vize a kötelezően végzett klórozás (fertőtlenítés) miatt általában nem tud fertőzést okozni, viszont az érzékeny bőrt irritálhatja. A szakember kiemelte, hogy fontos a lábmosók használata: befelé lefertőtlenítik a lábon esetleg jelen lévő gombákat, így azok nem kerülnek be a medence vízébe, kifelé viszont azokat az esetlegesen megszerzett gombákat mossa le lábunkról, amiket mások vittek be a medencetérbe. A lábmosók mellett a fürdőkben, strandokon a papucs használata is elengedhetetlen, a szakember szerint ezzel védhetjük meg magunkat a lábgombától.
A nyáron gyakran előforduló ételfertőzésekkel kapcsolatban dr. Barcs István úgy fogalmazott, túlzott az a hiedelem, hogy nem szabad például tojásból készült ételeket fogyasztani. A boltokban árult tojások héját kötelező fertőtleníteni, így azokon nem maradhatott szalmonella baktérium. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nagyüzemi körülmények között előállított tojásnak nemcsak a felülete, de a sárgája is tartalmazhat baktériumot, de a megfelelő technikával elkészített (kellően átsütött vagy megfőtt) és tárolt ételekben a tojás sárgája sem okozhat fertőzést. Ahhoz, hogy az ember megfertőződjön, egymillió és egymilliárd közötti élő szalmonella sejtnek kell bejutnia a szervezetbe. Ez csak akkor fordulhat elő, ha tojásból készült ételeket az elkészítés után sokáig állni hagyják melegben, így a baktériumoknak elég idejük van elszaporodni. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, annyit készítsünk belőlük (pl. tojásos nokedli), amennyit egyszeri étkezés során elfogyasztunk, illetve nem bizalomgerjesztő vendéglátóhelyeken kerülendő a tojásos, tejes ételek (krémes sütemények, fagylaltok, tatárbifsztek) fogyasztása – mondta el dr. Barcs István.
A szalmonella-baktérium mellett dr. Barcs István felhívta a figyelmet a Listeria monocytogenes baktériumra, ami az állatok bélcsatornájában él, a nyers tejbe kerülhet és hasmenéses megbetegedéshez vezet. Ez a baktérium a hűtőben is jól szaporodik. A véráramba kerülve a placentán átjutva a magzatot is károsíthatja, ezért a várandós nők számára tilos a bizonytalan eredetű hús- és tejtermékek, a nyers tej, lágy sajtok, kecske- és juhsajt fogyasztása, amikben nagy számban előfordulhat.
További veszélyforrást jelenthetnek a húskészítmények melegben. A hús belül steril, azonban a húsok felülete rengeteg baktériumot hordozhat, amelyek kívülről kerülhetnek rá a vágás során. Ezért a húsokat le kell mosni, mielőtt feldolgoznánk. A sütés, főzés, szeletelés előtt megtisztított hús nem fertőző. A darált hús veszélyesebb lehet, mivel a felületen lévő baktériumok az egész készítményben megjelenhetnek. Ezért nem ajánlott a darált hús lefagyasztása sem: a felengedés közben elszaporodhatnak benne a baktériumok és kialakulhat egy olyan magas csíraszám, ami már fertőzéshez vezethet.
Dr. Barcs István felhívta a figyelmet, hogy ha külföldre indulunk, mindig fontos tájékozódni az adott ország higiénés viszonyairól. Akinek a szervezete állandóan találkozik baktériumokkal, annak erősebb lesz az immunrendszere, „hozzáedződik” a különféle mikroorganizmusok legyőzéséhez, ezért a helyi lakosok nem betegednek meg azoktól az élelmiszerektől, amik az oda érkező külföldi szervezetére veszélyesek lehetnek. Dél-Európában, Kelet-Európa egyes országaiban, Kis-Ázsiában, illetve ezektől a területektől keletre és délre csak palackozott vizet ajánlott inni, és lehetőleg ne egyenek nyers zöldséget tartalmazó ételt, tenger gyümölcseit. Gondot okozhat akár csapvízzel megmosott saláta és csapvízből készített jég fogyasztása is, könnyen elronthatja a nyaralást az utazók betegsége.
Trópusi országokban különösen vigyázni kell, hiszen a trópusi vizekben olyan paraziták élnek, amik akár halálos fertőzést is okozhatnak, ha az ivóvízzel vagy a folyók, tavak vizéből a bőrön át bejutnak a szervezetbe. Az ilyen paraziták által okozott betegségek kezelése igen költséges és nehézkes lehet, ezért is kiemelten fontos az elővigyázatosság, a megelőzés.
Tanácsok:
Csak ellenőrzött minőségű vízben fürödjenek!
Strandon használják a lábmosót és érdemes papucsot is húzni!
Tojásos étel idegen helyen nagy melegben lehetőleg kerülendő!
Lágy sajtot, kecske- és juhsajtot, nyers tejet ne fogyasszanak várandós nők!
Nyers húsokat meg kell mosni feldolgozás előtt.
Darált húst ne fagyasszanak le!
Távolabbi országokba utazóknak ajánlott a csapvizet kerülni, a trópusokon tilos!
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Wikipedia
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
