Szent-Györgyi Albert tanítványaként a tudományos eredményeket tartom a legtöbbre, a gazdagság nem igazi érték – vallja dr. Lajtha Ábel, aki 93 évesen jelenleg a függőségek biológiai hátterét kutatja a New York Universityn a Center for Neurochemistry igazgatójaként. A magyar származású, New Yorkban élő biokémikus a közelmúltban díszvendég volt az Orvosi Biokémiai Intézet jubileumi ünnepségén, Szent-Györgyi Albert mellett ugyanis ő is részt vett annak létrehozásában hetven évvel ezelőtt.
Dr. Lajtha Ábel mindig is biokémikus akart lenni, mint mondja, számára a legfontosabb feladat megérteni magát az életet. Ez a tudomány pedig, ami valószínűleg az egyik legkomplikáltabb, mindamellett, hogy magyarázatot ad a természet működésére, a betegségek hátterét is segít megvilágítani. Választásában az is megerősítette, hogy a középiskola végeztével utánanézett, ki a legnagyobb tudós Magyarországon, így Szent-Györgyi Albertet kereste fel. „Megkérdeztem tőle, mit tanuljak, mert én vele fogok együtt dolgozni. És így is lett, mert az egyetem elvégzése után éveken át voltunk munkatársak itthon, majd az Egyesült Államokban is” – idézi fel.
Első munkahelyén, az Orvosi Biokémiai Intézetben, majd 1948-tól az Egyesült Államokban dolgozott együtt Szent-Györgyi Alberttel. 1950-től az agy biokémiájával kezdett foglalkozni a Columbia Egyetem agykutató intézetében, ahol később negyven éven keresztül több kutatócsoport munkáját is irányította. Jelenleg a New York-i egyetemen a nikotin- és az ételfüggőség biológiai mechanizmusát kutatja, de vizsgálataival a baleset következtében döntésképtelenné váló betegek gyógyításához is szeretne hozzájárulni. Mint arra felhívja a figyelmet, nyilvánvaló, hogy a környezet is hatással van ránk, de gyakorlatilag minden viselkedésnek biológiai háttere is van.
„Szent-Györgyi Albert nagyon fontos az életemben, remek tanár volt, elvei azonban túlmutattak a tudományos életen. Gyűlölte a háborút, soha nem akart senkinek semmilyen módon ártani, sőt, mindig inkább segített az embereken. Én is hasonló elveket vallok, így ezeket még inkább megerősítette bennem, amíg együtt dolgozhattunk” – fogalmaz a biokémikus, aki jó döntésnek tartja, hogy mindenben egykori mentorára hallgatott. Ennek is köszönhető, hogy kutatásai során – Szent-Györgyi útmutatása szerint – sosem a részletekre, hanem a lényegre koncentrált, illetve hogy más tudományterületek eredményeit is igyekszik nyomon követni. Szent-Györgyi Albert ugyanis vallotta, hogy a tudomány hivatás, amiben elengedhetetlen a tudományágakon átívelő együttműködés, a tudóstársak segítése. A tudomány ráadásul elve szerint sosem magántulajdon, hanem mindenkié, ezért nem is szabadalmaztatta C-vitaminnal kapcsolatos felfedezését. Élete végéig tanult, végig fiatal volt az agya, biokémikusként ráadásul átfogó filozófiát épített fel a természet működéséről és logikájáról is – hangsúlyozta dr. Lajtha Ábel.
Bár hetven éve él New Yorkban, számon tartja a gyökereit. Mint mondja, kulturálisan két otthona van, de amerikai magyarnak tartja magát. Két lánya és négy unokája, akik magyar neveket kaptak, szintén érdeklődnek a magyar hagyományok iránt. Emellett a hazai tudományos munkát is igyekszik segíteni: negyven magyar kutató dolgozhatott már hosszabb-rövidebb ideig a laboratóriumában. Művészeti könyvgyűjteményének nagy részét pedig a budapesti Szépművészeti és Iparművészeti Múzeumnak adományozta. Kevés rokona él már Magyarországon, őket azonban igyekszik mindig felkeresni, amikor idelátogat. „Hosszú az út a két otthonom között, de volt időm megszokni és szeretek világot látni. Hamarosan újra visszarepülök Európába munka ügyben” – számol be terveiről.
Nemes-Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
