Olyan feladatmegosztás kialakítására törekedtünk, ami nem gátolja, hanem összeköti az orvosszakmai irányítás duális rendszerét – hangsúlyozza dr. Valent Sándor, az Egészségügyi Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóság (EFMI) igazgatója. A kancellária irányítása alá tartozó, és elsősorban a közigazgatási funkciókkal és finanszírozási kérdésekkel foglalkozó igazgatóság céljai közé tartozik egy átlátható, egységes, világos és betartható szabályrendszer megalkotása. Gazdálkodási kérdésekben napi szintű kapcsolatban van az igazgatóság a klinikákkal. Eddig a gazdálkodás egyensúlya nem ment a teljesítőképesség rovására, mondja az igazgató.
A korábbi Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóság kettéválásával jött létre a kancellária irányítása alá tartozó EFMI és a rektori vezetés alá tartozó Orvos-Főigazgatóság. Utóbbi elsősorban az orvosszakmai kérdésekkel foglalkozik, míg a dr. Valent Sándor vezette EFMI-nél maradtak a közigazgatási funkciók, a finanszírozási kérdések, a várólisták, a minőségirányítás, a gyógyszervizsgálati referenshez tartozó feladatkörök és a műszergazdálkodás. Mindezt azonban nem lehet élesen elválasztani az operatív orvosszakmai irányítástól, hiszen az EFMI munkájával a szakmai működtetést támogatja, például adatokat szolgáltat ahhoz, hogy a másik oldalon a megfelelő döntések születhessenek meg. „A két terület egymás nélkül nem működik, így kiemelten fontos az együttműködés és az összeköttetés – hangsúlyozza dr. Valent Sándor, hozzátéve, hogy a feladatokat is ezt szem előtt tartva osztották fel.
A munka átcsoportosításával egyébként az igazgatóság feladatköre bővült is, így például aktívan részt vesz a szabályzatalkotásban, azzal a céllal, hogy átlátható, egységes, világos és betartható szabályok szülessenek. Mint azt dr. Valent Sándor elmondta: három szabályzatot vizsgáltak felül a közelmúltban, melyek módosítását el is fogadta a Szenátus május 28-i ülésén.
A várólista szabályzat az eddig jogszabályokban előírt várólista fejezeteken túl kiegészült a betegelőjegyzési és betegfogadási listákkal kapcsolatos teendőkkel. A szabályzat nyomán olyan betegfogadási listák alakíthatók ki, melyek lehetővé teszik a kulturált, ütemezett, hosszabb várakozás nélküli ellátást, az egyenlő hozzáférést és segít a TVK (teljesítményvolumen-korlát) betarthatóságában és megvalósíthatóságában. A szabályozással a járóbeteg-forgalomban mutatkozó túlteljesítést ésszerű eszközökkel tudjuk korlátozni, de mindez nem lehet gátja a sürgősségi betegellátásnak – hangsúlyozta az igazgató. A dokumentum tartalmazza azokat a kormányrendeletben meghatározott ellátásokat, melyek esetében kötelező várólistát vezetni. Rögzíti azt is, hogy minden egységnél egy kijelölt munkatárs kezeli a várólista adatokat. Mára egyébként a klinikák csaknem mindegyikénél kialakították és használják a Medsolban működő előjegyzési rendszert.
A fekvőbetegek gyógyszerellátásáról szóló szabályzatot csak kisebb mértékben kellett módosítani. A területen elsődleges a betegbiztonság, a szabályzat annak technikai lebonyolításáról szól, hogy a betegek minden esetben megkaphassák a számukra szükséges gyógyszert. Meghatározza a gyógyszerellátási feladatokat összehangoló gyógyszerterápiás bizottság eljárásrendjét is, a gyógyszerigénylés, rendelés, kiadás menetét – foglalta össze dr. Valent Sándor.
A legátfogóbb a térítési díjakról szóló szabályzat, mely az egyetemen térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátások díjtételeit, illetve a terület szabályozását tartalmazza. Mint azt dr. Valent Sándor elmondta az alapvető cél az volt, hogy az egyetemen mindenhol ugyanolyan árat kérjenek egy-egy szolgáltatásért, függetlenül attól, hogy az a Semmelweis Kft.-n vagy a közvetlenül a klinikán keresztül valósul meg. Az egyetemnek nagy többletkapacitás van a birtokában, mely kihasználására a térítéses szolgáltatások jelentenek megoldást, és ez lehetőséget ad a forrásteremtésre is – mutat rá az igazgató. A nem a Kft.-n keresztül megvalósuló térítéses szolgáltatásoknál elsősorban a külföldiek ellátása, illetve az egészségpénztárakon keresztül nyújtott szolgáltatások jöhetnek szóba – tette hozzá.
Mindezek mellett megújul a műszergazdálkodási szabályzat is, mely nyomán megvalósulhat az összes egyetemi műszer nyilvántartása az SAP-rendszeren belül, ez pedig megalapozhat egy egységes műszergazdálkodási koncepciót. Dr. Valent Sándor azt mondja, egyes területeken a központosítás – a méretgazdaságosság és az erőforrások célszerűbb kihasználása miatt – lehetőséget ad a tartalékok mozgósítására, így ahol erre mód van, ott érvényesíteni kell.
A folyamatban lévő projektek között említette a korszerűtlen röntgenkészülékek cseréjét lehetővé tevő energiahatékonysági pályázatot, melynek segítségével két MR-berendezés beszerzésére pályázik az egyetem.
Dr. Valent Sándor szólt arról is: folyamatosan napi szintű kapcsolatban vannak a klinikákkal, a kereteikkel nehezebben gazdálkodó intézményekkel pedig közösen keresik a megoldásokat. Hangsúlyozta, hogy köszönet illeti mindazon klinikavezetőket, akik konstruktív javaslataikkal elősegítették a felmerülő nehézségek megoldását. Az igazgató azt vallja: feladatuk, hogy a háttérből segítsék a gyógyító munkát. Bár nehéz gazdasági helyzetben indult el az év, ennek ellenére eddig a gazdálkodás egyensúlya nem vált a teljesítőképesség rovására, ami sikerként értékelhető – hangsúlyozta.
Dobozi Pálma
Fotók: Kovács Attila, Szigetváry Zsolt
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
