A múlt ismerete jövőbe vetett hitünket erősíti és büszkeséggel tölthet el bennünket – mondta dr. Szél Ágoston rektor az Orvosi Biokémiai Intézet hetven éves fennállását ünneplő tudományos ülésen. Az Elméleti Orvostudományi Központban a Nobel-díjas alapítóról, Szent-Györgyi Albertről is megemlékeztek, majd az intézet eredményeit, illetve jelenlegi oktatási és tudományos tevékenységét ismertették.
A jelenlévőket dr. Tretter László igazgató köszöntötte, aki az intézet születésére emlékezett vissza: jogelődjét, az Élet- és Kórvegytani Intézetet 1871-ben alapították, a tanszék működését azonban a kari tanács 1934-től szüneteltette. Felélesztése Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus nevéhez fűződik, aki éppen hetven évvel ezelőtt, 1945-ben alapította újra, akkor már Biokémiai Intézet néven. Két éven keresztül volt a tanszék élén, és ezalatt olyan iskolát teremtett, ami a mai napig jelentős hatással bír a tudományos életre – fogalmazott.
A Biokémiai Tanszéket egy szellemi óriás hozta létre, majd az intézet vezetőinek köszönhetően mindvégig jó irányba haladt – mutatott rá dr. Szél Ágoston rektor. Szent-Györgyi Albert nagyságát egykori tanítványa, George Weber szavaival érzékeltette: „egyik előadásán, amikor magam mögé pillantottam, láttam, hogy a hatalmas előadótermet zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, a lépcsőkön és az ablakmélyedésekben is ültek, sőt még a folyosón is álltak. Professzorok és diákok más évfolyamokból, a közeli Műszaki Egyetemről, takarítónők, sőt a sarki rendőr is, valamennyien megbabonázva hallgatták az előadót. Amikor vége lett az előadásnak, a kitörő tapsba a csillárok is beleremegtek. Gyors mosoly, és a professzor eltűnt, varázslataival együtt. Valamennyien medikusok, áthatva a zseni jelenlététől, abban a meggyőződésben támolyogtunk ki a szikrázó napsütésbe, hogy a biokémia a tudományok királynője.” A rektor hangsúlyozta: a mai napig sikeres intézet vezetői, munkatársai olyat alkothattak, amit érdemes továbbvinni.
A jubileumi ülés díszvendége a New Yorkban élő dr. Lajtha Ábel volt, aki Szent-Györgyi Albert mellett szintén részt vett az intézet megalakításában. Úgy fogalmazott: Magyarország gazdag ország, hiszen a tehetség jelenti a valódi értéket, őt pedig büszkeséggel tölti el, hogy a magyar tudósok hozzájárultak a világ fejlődéséhez. Mint visszaemlékezett, Szent Györgyi Albert nehéz időszakban kiemelkedő intézetet hozott létre, szemléletével, tudományhoz való hozzáállásával pedig fontos tradíciót alkotott. „Intézetvezetőként valódi közösséget teremtett, melyben szinte valamennyien családtagok lettünk. Fizikusokat hívott meg, akikkel együtt dolgozhattunk, a munka mellett pedig koncerteket, sakkpartikat szervezett az intézet falain belül” – számolt be az akkori szellemi légkörről. Kiemelte: Szent-Györgyi elve szerint a tudomány mindenkié, nem pedig magántulajdon, ezért nem is szabadalmaztatta C-vitaminnal kapcsolatos felfedezését. Vallotta, hogy a tudomány hivatás, amiben elengedhetetlen a tudományterületeken átívelő együttműködés, a tudóstársak segítése.
Dr. Vértessy G. Beáta, a Magyar Biokémiai Egyesület főtitkára a hazai és nemzetközi tudományos életben is sikeres intézetet kemény, átgondolt munka eredményének nevezte, kiemelve a tanszékvezetők elévülhetetlen érdemeit. Dr. Dux László, a Szegedi Tudományegyetem Biokémiai Intézetének tanszékvezetője Szent-Györgyi Albert szavaival köszöntötte az intézetet: „nem akkor vagyunk hűek az elődeinkhez, ha ugyanazt csináljuk, amit ők, hanem ha azt tesszük, amit most ők tennének a helyünkben”. dr. Sümeghy Balázs, a Pécsi Tudományegyetem Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet tanszékvezetője a két egyetem Biokémiai Intézetei között folyó sikeres együttműködéseket ismertette.
Dr. Szabados György nyugalmazott egyetemi docens az intézet kezdeti történetét ismertetve elmondta: miután 1947-ben Szent-Györgyi Albert hosszabb tanulmányútra az Egyesült Államokba távozott, az egyetem tanácsa a tanszék vezetésére volt tanítványát, Straub F. Brunót kérte fel, aki abban az időben Szent-Györgyi utódaként a szegedi egyetemen volt tanszékvezető. Az 1949-ben létrejött Orvosi Vegytani Intézet élére dr. Straub F. Brúnó került, a Biokémiai Intézet vezetését pedig Szörényi Imre vette át. Öt évvel később dr. Székessy Vilmosné dr. Hermann Vilma lett a tanszékvezető, vezetése alatt alakult ki a metabolizmus oktatásának rendszere, amely évtizedeken át érvényesült az orvosi egyetemen.
Dr. Ádám Veronika egyetemi tanár, az intézet korábbi vezetője az 1970-es évektől napjainkig tekintette át az intézet történetét. Mint arról beszámolt, 1973-ban az erőteljes gyógyszeripari szemlélettel rendelkező dr. Horváth István vette át a tanszéket, melyet II. Sz. Kémia-Biokémiai Intézetté neveztek át. Vezetése alatt számos fiatalt hívott az intézetbe, így a nyolcvanas évek elejére már négy munkacsoport végezhette itt kutatásait. A kilencvenes évekre jellemző szisztematikus intézetfejlesztéssel, illetve számos kutatási pályázat elnyerésével mára nincs olyan biokémiai vizsgálat, amit ne lehetne intézetünkben elvégezni – emelte ki. A tudományág fejlődését végül az inzulinelválasztás mechanizmusának feltérképezésével, illetve a humán genomkutatás eredményeivel érzékeltette.
Az esemény zárásaként a vezetői tisztségéről 24 év után tavaly leköszönt egyetemi tanárt, dr. Ádám Veronikát köszöntötték. Dr. Tretter László igazgató igényességét, precizitását, önfegyelmét, türelmét és konfliktuskezelő képességét emelte ki. Ezt követően dr. Csanády László, dr. Christos Chinopoulos és dr. Kraszimir Kolev kutatócsoportvezetők, végül pedig dr. Mandl József, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanára személyes emlékeiket idézték fel.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
