Először végeztek Magyarországon a főütőér rekeszizom-közeli szakaszán– mely a hasi szervek életfontosságú ereinek eredési helye –, nyitott beavatkozás helyett katéteres műtétet. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti Tanszékén múlt év végén immár a második ilyen jellegű, komplikált műtétet hajtották végre.
A mellkasi és hasi főütőér tágulatainak kezelésében az utóbbi években világszerte előtérbe került a katéteres műtéti ellátás. A főütőér rekeszizom-közeli szakasza azonban eddig nagyobb mérete és a belőle eredő életfontosságú ágak miatt nem volt alkalmas katéteres műtétre. A katéter technika lehetővé teszi, hogy korábban a mell- és hasüreg együttes megnyitásával (esetenként 50-60 cm-es metszéssel) járó veszélyes, nyitott műtét helyett kis lágyéki metszésből történjen a beavatkozás. Ezáltal a beteg nem kerül intenzív osztályra, a műtét másnapján felkelhet és ehet. A műtét akár altatás nélkül is elvégezhető. Az eljárás további előnye, hogy a beteg lényegesen korábban távozhat a kórházból és térhet vissza szokásos aktivitásához, munkájához.
A technika és az eszközök fejlődésével, valamint az orvosi tapasztalat növekedésével hazánkban mostanra nyílt lehetőség, hogy ezen a főütőér szakaszon is elvégezhető legyen a beavatkozáskevésbé invazív módon. Az első két ilyen jellegű komplikált műtétet a Városmajori Klinika Érsebészeti Tanszékén végezte el dr. Entz László, dr. Nemes Balázs és dr. Szeberin Zoltán.
Az egyik esetben megrepedéssel fenyegető hatalmas főütőér tágulat kezelése mellett egy vese artéria megőrzését kellett biztosítani, a második esetben pedig mindkét vese artéria és a beleket ellátó fő verőér megőrzése volt a cél. Ez utóbbinál a főütőérbe helyezett 3 szokásos ún. stentgraft (műér+stent/drótháló) mellett további 3 kisebb kaliberű borított stentet ültettek be a kritikus szakaszra. Ehhez a műtéthez speciálisan a beteg anatómiájának megfelelő, egyedileg tervezett stentgraftra van szükség; ilyen típusú beavatkozást csak a nyitott és katéteres érműtétekben egyaránt jártas centrumokban végeznek. Mindkét esetben szövődménymentesen, gyorsan gyógyultak a betegek. A kontroll CT-vizsgálat jó eredményt mutatott, az utánkövetés során egy vese eret kellett ismételten tágítani.
A beavatkozás költsége jelentős, de válogatott esetekben életet, szerveket ment. A klinikán dolgozó, hasonló beavatkozásokban jártas érsebészek és radiológusok mellett a jövőben nagy segítséget jelent az a Közép-Európában egyedülálló hibridműtő, melyet várhatóan idén adnak át a klinikán.
Dr. Szeberin Zoltán
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
