A hallás és a fül betegségei voltak a 26. Rezidens Szalon témái, melynek most a KOGART Ház adott otthont. A rendezvény házigazdája, dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese felidézte: négy évvel ezelőtt éppen itt vetődött fel az orvostudományt és művészettörténetet ötvöző Rezidens Szalon létrehozásának ötlete.
Bár mindig is az ember sajátja volt, ebben az évszázadban még inkább előtérbe került a kommunikáció. Ehhez pedig szinte nélkülözhetetlen az egyik legfontosabb érzékszervünk, a fülünk – emelte ki előadásában dr. Tamás László. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója érdekességként megemlítette azt is, hogy míg a villámlás nem idéz elő bennünk semmit, a mennydörgés pillanatában stresszreakciót élünk meg, a mozifilmekre adott érzelmi választ pedig szintén a hanghatások révén erősítik fel.
Az igazgató úgy fogalmazott, az orvostudomány elmúlt két évtizedének egyik legnagyobb találmánya és sikere volt a cochlearis implantáció alkalmazása. A felfedezésből egyebek mellett az agykutatás is sokat merített, mivel ez szolgáltatta az első számú bizonyítékot az agy plaszticitására. Siket gyerekeknél ugyanis a sikeres implantációt követően az agyban képes kialakulni a hallópálya. Akiket tehát gyerekként időben tudunk rehabilitálni, tökéletesen halló és beszélő felnőttek lesznek, ehhez azonban elengedhetetlen a korai felismerés, az újszülöttkori objektív hallásvizsgálat – mutatott rá. Mint hangsúlyozta: az első beültetést 1983-ban végezték Amerikában, Magyarországon pedig már egy évvel később alkalmazták a technikát dr. Ribári Ottónak, a klinika professor emeritusának köszönhetően. Mára ennek a módszernek egy továbbfejlesztett változatát végzik a négy orvostudományi egyetem szakemberei.
Dr. Mertz Katalin, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika fül-orr-gégész szakorvosa Fülfájás és az otoszkópos képek című előadásában a célzott hallásvizsgálat gyakorlati oldalát világította meg. Mint ismertette, a gyerekgyógyászok húsz éve végeznek otoszkópos fülvizsgálatot hazánkban, mégis előfordul, hogy nem látják el megfelelően a betegeket. Bemutatva néhány hibát, felhívta a figyelmet a vizsgálat helyes technikájára, kiemelve, mennyire fontos a kezet és a gyerek fejét letámasztani. A fül-orr-gégész a fülfájás hátteréről beszélve azt is megemlítette, hogy csecsemőkorban okozhatja azt az emlőből való szívás közben kialakuló nyomás is, ebben az életkorban nem kell tehát feltétlenül betegségre gondolni.
Fertőszögi Péter, a KOGART Ház művészettörténészének előadásából kiderült egyebek mellett, hogy a 19. század második felére az addig háttérként funkcionáló tájkép már önálló műfajként szerepelt a festészetben. Erre a francia művészet hozta az első példát, a francia Barbizon falu festői lettek ezért a francia realista tájábrázolás megteremtői.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
