A terápiához kötött diagnosztika aktuális kérdéseit vitatták meg a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) és a Semmelweis Egyetem közösen szervezett interdiszciplináris fórumának résztvevői a Semmelweis Szalonban.
Dr. Tímár József, a MOTESZ leendő elnöke a konferencia házigazdájaként köszöntőjében hangsúlyozta: az egészségügy égető problémája, hogy a személyre szabott terápia még nem elérhető mindenki számára, és annak ellenére, hogy messziről nem látszik, a betegellátást is veszélyezteti. A megoldás megtalálásához az érdekelt felek párbeszédére volna szükség, amire most lehetőség nyílik – fogalmazott.
Ez a rendezvény várhatóan elősegíti majd a korszerű molekuláris diagnosztika és az ezzel szorosan összefüggő molekuláris terápia útjának kiépítését – vetítette előre dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Előadásából kiderült: a korszerű molekuláris diagnosztika több szakmát érint, hiszen patológusok, humángenetikusok, laboratóriumi szakemberek és mikrobiológusok is alkalmazzák. Dr. Kovács Gábor szerint az a cél, hogy a molekuláris diagnosztika megfelelő finanszírozási keretek között szabályozottan, a korszerű minőségbiztosítással hozzáférhető legyen Magyarországon.
Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese kifejtette: az új módszerek bevezetéséhez legfontosabb egyebek mellett a betegek érdekének érvényre juttatása, az átláthatóság, illetve a kötelező jövedelemarányos állami egészségbiztosítási rendszerben való működtetés. Elmondása szerint ezeket a szempontokat úgy lehet érvényre juttatni, hogy az esélyegyenlőséget, a megfelelő minőségű ellátást és a lehető legmagasabb hatékonyságot kell szem előtt tartani. Emellett a technológiai fejlődés követésekor számolni kell a személyre szabott terápiák erősödésével, valamint a megelőzés, a szűrőprogramok szerepének felértékelődésével is, hiszen cél, hogy az ellátórendszer részt vegyen a protokoll alapú egészségügyi ellátás megvalósításában – szögezte le.
Dr. Imre László, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet egészségszervezési, tervezési és finanszírozási főigazgató-helyettese szerint a konferencia egy olyan területet érint, amire paradigmaváltás jellemző. A paradigmaváltások során az ellenállásokat leküzdve egy sokak által támogatott új szemlélet válik végül rendszerszintűvé – fejtette ki. Hozzátette: most is ez előtt állunk, hiszen számtalan szakember tisztában van a lehetőségekkel, és vannak betegek, akik ezen elvek alapján gyógyulhatnak, de a bevezetéshez hozzá kell igazítani a szabályozó környezetet, az infrastruktúrát és az osztályok működését.
„Paradigmaváltás az onkológiában” címmel tartott vitaindítójában dr. Tímár József, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatója szintén az új technológiák lehetőségeiről szólt. Mint elmondta, a fejlesztések óriási sebességgel válnak a mindennapi gyakorlat részévé, ezt a folyamatot pedig hol az alaptudomány, hol a klinikum stimulálja erősebben. Az igazgató közölte: az elmúlt években a molekuláris genetika fejlődése révén megismerték a daganatok sajátosságait, de az is nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző szövettani típusú daganatok genetikailag eltérőek. A fejlődés gyorsulását jelzi, hogy míg 2000-ben mindössze két célzott terápiás gyógyszer volt forgalomban Magyarországon, idén már több mint húsz törzskönyvezett medicinát alkalmaztak, 2020-ra pedig ez a szám várhatóan megduplázódik – mutatott rá.
Az esemény második felének előadói a célzott terápia klinikai oldaláról számoltak be. Dr. Simon Tamás, a Népegészségtani Intézet professor emeritusa, a Magyar Rákellenes Liga elnöke azt emelte ki, milyen fontos lenne a betegeket bevonni a terápiás döntések előkészítésébe. Egyik felmérésüket ismertetve rámutatott: a páciensek több mint negyven százaléka véli úgy, hogy orvosa a betegségével foglalkozik, ám őt magát kevéssé veszi figyelembe.
Dr. Dank Magdolna, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika onkológiai részlegének vezetője az emlő-, illetve a vastag- és végbélrák diagnosztikus hátteréről, a célzott terápiák megjelenéséről beszélt, valamint bemutatta, milyen változásokat hozott a modern gyógyszerfejlesztés a klinikumban. „A jó molekuláris patológiai háttér elengedhetetlen, patológus nélkül a klinikus fél klinikus” – hangsúlyozta.
Dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa arról tájékoztatott, hogy bár a tüdőrák hosszú távú gyógyításának esélye alig 15 százalékos, ráadásul egyre gyakrabban diagnosztizálják, mára sokkal többet tudnak a betegségről, így a gyógyszerfejlesztés terén is várható előrelépés.
Dr. Demeter Judit, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára a leukémia lehetséges kezeléseiről, a molekuláris szűrésről szólt, illetve megemlítette, hogy az új gyógyszerek milyen távlatokat nyitnak a kezelésben.
Az eseményen az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a témában érintett szinte valamennyi szakmai szervezet és cég képviseltette magát, a résztvevőknek pedig az előadásokat követően lehetőségük nyílt a téma kérdéseinek megvitatására. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy az új típusú, úgynevezett molekuláris célzott gyógyszerek törzskönyvezése új feladatokat ró az engedélyezési és finanszírozási hatóságokra, hiszen ezek esetében az alkalmazás előfeltétele bizonyos molekuláris diagnosztikai vizsgálatok elvégzése. A megoldatlanság ügyében tovább folynak az egyeztetések, a kormányzat érti a problémát, de annak nagyságrendje további egyeztetéseket tesz indokolttá – mondta honlapunknak dr. Tímár József.
Dr. Tímár József 2014 december 8-tól a MOTESZ elnöki tisztjét tölti be.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
