Az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi adjunktusa, dr. Nemoda Zsófia vehette át idén a Hugonnai Vilma Emlékérem és Jutalomdíjat. Az Elméleti Orvostudományi Központban tartott emlékelőadásában kiemelte: Hugonnai Vilma életében végezték az első genetikai kutatást, mostanra pedig – a kutatók életét megkönnyítve – a humán genom szekvenciája már az interneten is hozzáférhető.
A Semmelweis Egyetem szenátusa 2010-ben határozta el, hogy megalapítja a Hugonnai Vilma Emlékérem és Jutalomdíjat 45 év alatti oktató, kutató, illetve gyógyító nők számára. Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntőjében a díj névadójáról, az első magyar orvosnőről azt mondta: szokatlan kitartásával és akaraterejével példaképe volt minden fiatal lánynak. Neki köszönhető, hogy végül Magyarországon a nők is szerepet vállalhattak az orvoslásban, ma pedig már felsővezetői pozíciókat is elláthatnak – fogalmazott. Az első magyar orvosnő kapcsán hangsúlyozta: a példaképek egyszerre mutatják az ember esendőségét és nagyszerűségét.
A rektorhelyettes laudációjában a díjazottat mutatta be: dr. Nemoda Zsófia 2001-ben diplomázott a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, 2003-ban szerezte meg PhD-fokozatát, 2006-tól pedig az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi adjunktusa. Fő kutatási témája, hogy milyen jelentősége van a dopamin és a szerotonin rendszer polimorfizmusainak a pszichológiai jellegek és pszichiátriai zavarok kialakulásában. A Vadaskerti Kórház és Szakambulancia munkatársaival a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar farmakogenetikájában és a Tourette-szindróma dopaminerg kandidáns génjeinek vizsgálatában ért el áttörő eredményeket. Jelenleg a gén-környezeti interakció hátterében fellelhető DNS metilációs változásokat vizsgálja, kutatási eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon is bemutatta. Oktató munkát végez az orvosi kémia, biokémia, molekuláris és sejtbiológia területén gyakorlatvezetőként, illetve tantermi előadóként, emellett diákkörösök és doktoranduszok témavezetője, valamint számos nemzetközi folyóiratban megjelent közlemény társszerzője.
Dr. Nemoda Zsófia „Genetikai polimorfizmusok asszociáció elemzése a csecsemőkori viselkedés és gyermekkori pszichés zavarok körében” című emlékelőadásában kutatásainak eredményeit részletezte. Mint arra emlékeztetett, a kötődés típusa a szülő-gyerek kapcsolat vizsgálatával mérhető: a biztonságosan kötődő viselkedés során a gyerek számára az édesanya a biztos pont, akihez – miután néhány percre magára hagyta – bármikor vissza tud térni. Másként reagál az elkerülő típus, aki ebben a helyzetben nem néz az anyára, az ellenálló pedig, bár keresi a közelséget, mégis elutasítja az anyát. Mivel az anyához való kötődés minta a gyermek számára, egy koherens viselkedési típus hiánya esetén, az úgynevezett dezorganizált típusú viselkedés később kapcsolati problémákhoz vezethet, míg egy biztonságosan kötődő gyermek felnőttként is könnyebben alakít ki kapcsolatokat – mutatott rá az adjunktus. Dr. Nemoda Zsófia és munkatársai a genetikai vizsgálatok során azt találták, hogy a dopamin D4-es receptor gén hosszú allélja sokkal gyakrabban mutatható ki a dezorganizált kötődésű gyermekek körében. A kötődési viselkedés genetikai hátterének vizsgálatából így arra lehet következtetni, hogy nem csak a környezeti hatás meghatározó, hanem fontos a gyermek biológiai-genetikai faktorok által meghatározott személyisége is.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
