Rezidens Szalon: vér az orvostudományban és a művészetekben

A vérzéses tünetek diagnosztikus hátteréről hallhattak a szemeszter első Rezidens Szalonjának résztvevői, akik megtudhatták azt is, hogy a középkort megelőzően miért nem ábrázoltak vért a művészeti alkotásokban. Az eseményen egyúttal bemutatták a Rezidens Szalon kétéves történetéről szóló albumot is.

Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, az esemény házigazdája köszöntőjében felidézte: a Rezidens Szalon 2011 májusa óta várja hónapról hónapra az érdeklődőket. Az eredeti elképzelés az volt, hogy gyönyörű festmények között beszélgessünk az orvostudományról, amit a szerencsés véletleneknek köszönhetően sikerült is annak idején egy hónap alatt megvalósítanunk – fogalmazott. A most elkészült albumról azt mondta, olyan sokszínű, mint maga a Szalon, mert van benne tudomány és művészet egyaránt.

Dr. Szabó Attila, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója kifejtette: a Rezidens Szalon egyik legfőbb célja a szaktudás átadása, frissítése. Előadásában az elszíneződött vizelet okairól, a diagnózis felállításának lépéseiről és a terápiás lehetőségekről szólt. A hematúria (véres vizelet) vörösvérsejtek jelenlétére utal, ám nem mindig ez áll a piros szín hátterében. A biztos diagnózishoz a beteg kikérdezése minden esetben elsődleges, hiszen bizonyos gyógyszerek, sőt egyes élelmiszerek is kiválthatják a vizelet elszíneződését. Ilyen a cékla, az áfonya és a feketeribizli, de egyes gombák, illetve különböző gyógyszerek vagy a vas is okozója lehet – derült ki az előadásból. Hogy valóban vér jelent-e meg a vizeletben, erről szabad szemmel, tesztcsíkkal vagy mikroszkópikus vizsgálattal győződhetünk meg – mondta az igazgató, aki ezt követően mintákkal illusztrálta a vizeletben található vér lehetséges koncentrációit. Fizikai trauma vagy sérülés, menstruáció, vesekő, policisztás vesebetegség, illetve különböző citosztatikumok, negyven éves kor felett pedig tumor is kiválthat véres vizeletet – sorolta a lehetséges okokat dr. Szabó Attila.

Dr. Veres Gábor előadásában arra mutatott rá, hogy a különböző korosztályok esetében milyen kórkép állhat a véres széklet hátterében. Mivel az anyatejbe átjut a tehéntejfehérje, csecsemőkorban a friss véres székletet okozhatja allergia, de kiválthatja mechanikus sérülés vagy ritkán fertőzés is – számolt be az igazgatóhelyettes. A kisdedeknél, 2-3 éves korban székrekedés, végbélrepedés, tályog, polip, polipózis szindróma, bélbetüremkedés vagy sipoly is lehet kiváltó ok. Pubertás korban leggyakrabban fertőzés, Crohn-betegség, végbélrepedés, szalmonella, colitis ulcerosa, bél TBC, IBD betegség vagy a Shigella baktérium állhat a véres széklet hátterében, de bizonyos gyógyszerek, illetve bélféreg típusok is kiválthatják – sorolta dr. Veres Gábor. Az előadásokba a jelenlévő medikusokat is bevonták, akik az interaktív esetmegbeszéléseken hozzájárulhattak egy-egy diagnózis feltérképezéséhez.

A Rezidens Szalont Fertőszögi Péter művészettörténész előadása foglalta keretbe, aki példákkal illusztrálva mutatta be a vér ábrázolását a középkori festészettől a kortárs performanszokig. Mivel a korabeli művészet célja elsősorban a gyönyörködtetés volt, a vért sokáig nem jelenítették meg. Az első vércseppek csak a középkori Krisztus ábrázolásokban fedezhetők fel – utalt előadásában a keresztre feszítést ábrázoló, 15. századi festményekre. A művészettörténész arról is beszámolt, hogy legszembetűnőbben az utóbbi fél évszázad performanszain fedezhető fel a vér ábrázolása, leghangsúlyosabban pedig a kortárs body art művészek alkalmazzák, akik saját testükből készítenek műalkotást. Az akcióművészeti alkotások célja szinte minden esetben az, hogy felhívják valamire a figyelmet – fejtette ki.