A Jendrassik Ernő Emlékérmet dr. Tabák Ádám adjunktus vehette át idén, míg a Huzella Tivadar Emlékérem kitüntetettje dr. Sőti Csaba docens lett. Az elismeréseket tudományos ülés keretében adták át az Elméleti Orvostudományi Központban.
Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntőjében úgy fogalmazott: a Semmelweis Egyetem missziója a magyar emberek egészségi állapotának javítása, ezért oktatunk, gyógyítunk, kutatunk és jutalmazzuk a legkiválóbbakat. Az egyetem jó teljesítményének legfontosabb feltételeként a kiváló kutatók mellett az őket támogató innovációs menedzsmentet, valamint a kollaboráció fontosságát emelte ki. Dr. Molnár Mária Judit hangsúlyozta: az egyetemnek a szakmán kívül meg kell tanítania azt is, hogyan lehet a megszerzett tudást új építésére hasznosítani. „Egy jó egyetemnek – azon túl, hogy keretet és rendszert ad – irányokat is kell mutatnia és inspirálnia kell a kutatóit” – mondta. Mindig a kutatók teremtik meg az egyetem kiválóságának alapját, az eredmények láttatása pedig már az intézmény felelőssége, ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy minél inkább bekerüljön a tudományos vérkeringésbe – vélekedett a rektorhelyettes. A Semmelweis Egyetem célja, hogy tíz éven belül Közép-Európa első három legjobb biomedicinális egyeteme közé kerüljön, és tudását a gazdasági fejlődést támogató nemzetközi egyetemekhez hasonlóan tudja másokkal megosztani – jelentette ki.
A Jendrassik Ernő Emlékérem idei kitüntetettje, dr. Tabák Ádám 17 éve dolgozik a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikáján, ahol 2009 óta vezeti a Diabétesz Laboratóriumot, munkacsoportjával a cukorbetegség diagnózisát megelőző eseményeket vizsgálja – ismertette dr. Molnár Mária Judit.
Dr. Tabák Ádám adjunktus „Trajektóriák használata a cukorbetegség természetes lefolyásának leírására” című előadásában a diabétesz kialakulásához vezető folyamatokról beszélt. Mint arról beszámolt, ugyanazon populáció ismételt mérései trajektóriák, azaz növekedési görbék leírását teszik lehetővé. Kutatásaik során a Whitehall II vizsgálat közel harminc éves követéses adatait felhasználva, a glikémiás trajektóriákat elemezve egyebek mellett azt figyelték, hogy a 2-es típusú diabétesz diagnózisának felállításáig hogyan változik a vércukorszint. A cukorbetegséget évtizedekkel megelőzően, valószínűleg a kövérség kapcsán létrejövő inzulinrezisztencia hiperinzulinémiát okoz, aminek következtében elkezd emelkedni a vércukorszint, illetve bétasejt diszfunkció alakul ki, ami korai diabéteszhez, majd a béta sejtek elégtelensége késői diabéteszhez vezet. A vizsgálat során igazolódott, hogy azok között, akiknél 2-es típusú diabéteszt diagnosztizálnak, már évekkel-évtizedekkel korábban kimutatható az emelkedett vércukorszint, inzulinrezisztencia. A trajektóriák segíthetnek tehát a krónikus betegségek természetes lefolyásának leírásában és megértésében, hiszen ha egy rizikófaktor szerepe nem egyértelmű, érdemes megnézni azt is, ez hogyan változik az idő függvényében – összegzett az adjunktus.
A Huzella Emlékérmet idén dr. Sőti Csaba veheti át, aki 1994-től az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet munkatársa. Szakterülete a stressz, az öregedés és a tanulás, így létrehozta az egyetem első fejlődésgenetikai laboratóriumát, ahol számos módszert honosított meg ezek vizsgálatára – foglalta össze dr. Molnár Mária Judit.
Dr. Sőti Csaba docens „Stresszválaszok az öregedésben” címmel stresszkutatásainak eredményeit részletezte. Mint rámutatott: a stressz, bár negatív konnotációt kelthet, önmagában se nem jó, se nem rossz, csupán valamilyen változás. A stresszre adott megfelelő válaszok az egészséget és az élettartam növekedését segíthetik, a nem megfelelő válaszok viszont betegséghez vezethetnek. Első példaként a kalóriacsökkentésre adott szervezeti választ említette: ha egy laboratóriumi modellállat 30 százalékkal kevesebbet eszik, 20-60 százalékkal tovább élhet, így az életkorral összefüggő civilizációs betegségek lassabban alakulnak ki, vagy elő se fordulnak. A cukorbetegség, a daganatok és bizonyos immunológiai problémák tehát megelőzhetők, vagy kialakulásuk lassítható – összegzett, hozzátéve, hogy a kalóraicsökkentés-szerű hatást kiváltó gyógyszerekre egyelőre még várni kell. Az előadásból kiderült az is, hogy eredményei új, élettartam-növelő terápiás irányokat jelölhetnek ki.
A Semmelweis Egyetemen a Jendrassik Ernő Emlékérmet 1964 óta, míg a Huzella Tivadar Emlékérmet 1990 óta adják át. A kitüntetésekkel az előző öt évben megjelent tudományos közleményeken alapuló önálló kutatásokat, illetve eredményeket kívánja jutalmazni az egyetem.
Mozer Mária
Fotó: Szigetváry Zsolt
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
