Az Innovations in Medicine Konferencia nyitórendezvényén, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) Szimpóziumon a Semmelweis Egyetem agykutató munkacsoportjai számolhattak be eredményeikről a Semmelweis Szalonban.
„Az egyetem kilépett az elefántcsonttoronyból, nyitott a világ felé. Ez ma rendkívül fontos, hiszen innováció csak akkor valósulhat meg, ha a partnereink látják, milyen kutatásaink vannak, mi pedig ismerjük az ő igényeiket” – fogalmazott köszöntőjében dr. Molnár Mária Judit. A tudományos rektorhelyettes szerint a NAP szép példa az akadémiai partnerek együttműködésére, hiszen a konzorcium keretében hazai agykutató műhelyek dolgoznak együtt. A program hetedik hónapja tart, így a szimpózium már az első tudományos eredmények bemutatására is lehetőséget ad – mutatott rá.
Dr. Szél Ágoston rektor a NAP elindítását mérföldkőnek nevezte. Felidézte: ennek keretében 12 milliárd forint áll a hazai agykutatók, ebből pedig 875 millió forint a Semmelweis Egyetem kutatóinak rendelkezésére. „Ez egy olyan befektetés, ami biztosan meg fog térülni, hiszen kutatóink minden bizonnyal beváltják a hozzájuk fűzött reményeket” – vélekedett. Hozzátette: az eredményes munkához a pénz mellett elengedhetetlen a lelkesedés is, amivel a szimpóziumon bemutatkozó kutatók szintén rendelkeznek. „A kutatásoknak köszönhetően olyan eredmények fognak születni, amik valamennyiünk számára hasznosak lesznek” – jelentette ki.
Az agy betegségei civilizációnk legsúlyosabb társadalmi és gazdasági terhét jelentik, Magyarországon ezért korábban egyetlen tudományterület sem kapott ekkora támogatást – mondta a NAP Konzorcium elnöke, dr. Freund Tamás. Az akadémikus szerint az agykutatásnak hazánkban, többek között Szentágothai Jánosnak köszönhetően nagy hagyományai vannak, a kiemelt támogatással pedig újra a világ élvonalába kerülhetünk. Hangsúlyozta: a diszciplína fejlődésére széleskörű társadalmi igény van, hiszen az emberiség legnagyobb intellektuális kihívása az agy megismerése.
Dr. Ádám Veronika, az Orvosi Biokémiai Intézet egyetemi tanára és dr. Ambrus Attila adjunktus „Reaktív oxigén származékok keletkezése metabolikus reakciókban: kutatás az enzimszerkezetben” című előadásukban számoltak be eredményeikről. Kutatócsoportjuk az oxidatív stressz mechanizmusának megértéséhez szeretne hozzájárulni, középpontban a metabolizmus kulcsenzimével, az alfa-ketoglutarát dehidrogenázzal. Az eredmények alapján ugyanis úgy tűnik, hogy ez az oxidatív stressz generálásában is meghatározó szerepet játszik.
Dr. Molnár Mária Judit, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézet igazgatója a cognitiv defektusok molekuláris alapjairól beszélt neurodegeneratív és neurodevelopmentalis betegségekben. Prezentációjában érintette a cogniciót, a kongitiv diszfunkciót és ezek vizsgálatát, az alfa-ketoglutarát dehidrogenáz enzim szerepét, az autizmus genetikai hátterét, illetve szólt az új generációs szekvenálási eredményekről és a legújabb képalkotó technológiákról is.
„Új antidepresszív gyógyszercélpontok keresése genomikai módszerekkel” című prezentációjában dr. Bagdy György, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi előrejelzése szerint 2030-ra az unipoláris depresszió lesz az emberiséget leginkább terhelő betegség a közepesen és magasan fejlett országokban, mára azonban kiderült: ez jóval hamarabb be fog következni.
Dr. Czobor Pál, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense a nagyfelbontású bioelektromos képalkotó technológiáról, mint a pszichiátriai kutatás új lehetőségéről szólt. A munkacsoport egy Magyarországon egyedülálló, nagy denzitású 256 csatornás bioelektromos jeleken alapuló EEG tomográfiás mérőrendszert akar kifejleszteni. Céljuk, hogy ezzel biomarkereket lehessen azonosítani a különféle pszichiátriai megbetegedésekben.
Dr. Réthelyi János, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense a skizofrénia őssejt-alapú modellezéssel foglalkozik. Ismertette korábbi amerikai kutatásának témáját, illetve a NAP program keretében nemrég elkezdett kutatás módszertanát. Mint mondta, pszichiáterként azért foglalkozik ezzel a témával, mert a skizofrénia kezelése egy megoldatlan probléma.
Dr. Juhász Gabriella, a Gyógyszerhatástani Intézet docenese „Funkcionális képalkotó vizsgálatok migrénben” elnevezéssel tartott előadást és mutatta be a NAP program finanszírozásával működő kutatócsoportjuk tevékenységét. Céljuk, hogy olyan agyi képalkotó biomarkereket azonosítsanak, melyek segítenek a migrén patomechanizmusának megértésében, genetikai rizikófaktorok megismerésében, illetve új gyógyszerfejlesztési stratégiák kidolgozásában.
Dr. Arányi Zsuzsanna, a Neurológiai Klinika docense a perifériás idegek ultrahangos vizsgálatáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy ez egy viszonylag új módszer, így az ezzel kapcsolatos tudás rendkívül dinamikusan fejlődik. Elmondta: kutatásuk a klinika betegellátásán keresztül zajlik, így az új ismereteket szinte azonnal a betegek javára tudják fordítani. Részletesen ismertette a vizsgálat metodikáját, folyamatát, illetve azt, hogy milyen esetekben segíthet az ultrahangos vizsgálat a diagnózisban.
Dr. Alpár Alán, az Anatómia Intézet docensének előadása a secretagogin kalciumkötő fehérje agyi előfordulásáról és funkcióiról, illetve az ezzel kapcsolatos első eredményekről szólt. A kutató ismertette a fehérje történetét, előfordulását, valamint a vizsgálati területeket. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a NAP program „hozta haza” külföldről, mert így alapíthatta meg a Kísérletes neuroanatómiai és fejlődésbiológiai csoportot, mely az említett kutatásokat végzi.
Dr. Molnár Mária Judit zárszavában úgy vélekedett, az elhangzott előadások ékes bizonyítékai annak, hogy a Semmelweis Egyetemen az idegrendszeri kutatások eddig is a fókuszban voltak, és a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával a kutatócsoportok újabb eredményeket érhetnek el.
A KTIA_NAP_13-1-2013-0001-es számú projekt KTIA támogatással valósul meg.
Mozer Mária
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
