Dr. Nagy Károly tíz évig vezette az Orvosi Mikrobiológiai Intézetet. Büszke arra, hogy ez idő alatt az intézet sokat fejlődött a kutatási és az oktatási területen is, valamint megújultak a laborok. A stafétabotot intézményen belül viszi tovább az egyik munkatársa.
Dr. Nagy Károly a Semmelweis Egyetemen végzett, mindig is a mikrobiológia és a virológia érdekelte. Mielőtt az intézet élére került, az Országos Bőr-, Nemikórtani Intézet tudományos igazgatóhelyetteseként dolgozott, mely szoros együttműködésben és egy épületben dolgozott az egyetem bőrgyógyászati klinikájával, így jól ismerte az itteni szakembereket is. 2004-ben három jelölt közül választották igazgatónak. „Ez az az év volt, amikor Magyarország az Európai Unió rendes tagja lett, ami igen komoly történelmi dátum volt. Ez az időszak volt a mikrobiológia reneszánsza is, mert olyan új kihívások elé kerültek a szakemberek, mint például az AIDS vagy a H1N1 vírus, valamint egyre súlyosabb problémát okoztak a kórházi fertőzések” – emlékezett vissza, hozzátéve: a mikrobiológia robbanásszerű fejlődése megkövetelte a megújulást.
Mint mondta, igazgatói pályázata mottója: a „megőrizve megújulni” gondolat volt. Egy ilyen intézetben az igazgatói munkát csak úgy érdemes folytatni, hogy ha az az elődök munkájára épül, de közben megfelel az új kihívásoknak – fogalmazott. Dr. Nagy Károly az oktatásban területén arra büszke, hogy tíz év alatt sikerült visszaállítani a bakteriológiai és a virológiai terület egyensúlyát, valamint teljesen új területként vezette be a HIV és AIDS kutatást és oktatás, melynek szakértője, és amely Széchenyi professzori ösztöndíjas pályázatának is programja volt. Az igazgatóságom alatt vezettük be a klinikai mikrobiológiai kurzust, amire sok hallgató jelentkezett, elkészült az orvosi mikrobiológiai gyakorlati jegyzet, amelyet több mint húsz évig nem írt meg senki, valamint megjelent az új orvosi mikrobiológiai tankönyv, amely létrehozásában a négy orvosegyetem munkatársai fogtak össze. Ma mind a négy egyetemen ez a hivatalos tankönyv, amelynek tavaly megjelent a második kiadása is – sorolta az egyetemi tanár. Fontosnak tartja, hogy az oktatásban kiszélesítették az elődje által elindított kérdőíves véleménynyilvánítási lehetőséget. Figyelembe vettük, hogy az egyetemisták mit szeretnének jobban hallgatni, és ezek a visszajelzések ez alapján alakítottuk az oktatási programunkat – hangsúlyozta. Kitért arra: TÁMOP pályázatok segítségével az összes gyakorlati helyiség felújították , így bővültek a modern mikrobiológiai oktatás által megkövetelt gyakorlati lehetőségek. Szólt arról is, hogy tíz év alatt az intézet helyiségeinek a felét sikerült saját erőből felújítani.
Dr. Nagy Károly büszke arra, hogy a kutatásban új virológia területeket vezetett be, elsősorban a humán retrovírus kutatásban, illetve paleo mikrobiológiában. Utóbbival kapcsolatban felidézte, hogy lehetőségük volt a Természettudományi Múzeum Embertani Tárában található váci múmiákon biológiai, molekuláris, és genetikai vizsgálatokat végezni. Mint mondta, a kutatásaik finanszírozására ETT, és OTKA pályázatokat is rendszeresen elnyertek. Ezekre azért is szükség volt, mivel 2004 óta minden évben csökkent az intézet költségvetési támogatása, pedig három karon és három nyelven egyedül végezzük az orvosi mikrobiológia oktatását az egyetemen – szögezte le. Dr. Nagy Károly az elismerések közül kiemelte a 2010-ban kapott Magyar Örökség Díjat (közösségi fokozat), de arra is büszke, hogy a Semmelweis Egyetem TOP100 kutatói listájában ő az egyedüli mikrobiológus.
Jelentős momentumnak tartja, hogy igazgatói időszaka alatt ünnepelhették a Hőgyes Endre centenáriumot, az önálló Orvosi Mikrobiológiai Intézet első igazgatója, Faragó Ferenc születésének századik évfordulóját, valamint az intézet alapításának 65 éves jubileumát, melyre megírhatta az intézet történetét is egy könyvben. Az interjúban szólt arról is, hogy az igazgatói munka befejezése után is számos teendője marad: főszerkesztője az impakt faktorossá vált Acta Microbiologica folyóiratnak, vezetője a Doktori Iskola mikrobiológiai programjának, illetve az orvosi mikrobiológiai szakképzési grémiumának. Vezetőségi tagja a szexuális úton átvitt fertőző betegségekkel foglalkozó nemzetközi szervezetnek (IUSTI), amely 2016-ban Budapesten tartja az európai konferenciáját, amelynek Nagy Károly az egyik elnöke, és ezt a magyar szervezet rendezi.
Dr. Nagy Károly zárásként emlékeztetett arra: amikor átvette az intézet vezetését hiányoztak a húzóerővel bíró középkorúak, csak 30 évnél fiatalabb illetve 60 év feletti munkatársakkal működtek. Azóta a fiatalok beérték, ez is az oka annak, hogy az utódom az intézeten belülről érkezik az igazgató posztra. Remélem, hasonló sikerrel viszi tovább az intézetet – hangsúlyozta az egyetemi tanár.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
