A gyógynövények szeretetét felmenőitől „örökölte”, nagyapja is gyógyszerész volt, aki patikatulajdonosként gyógynövény nagykereskedéssel is foglalkozott – idézi fel dr. Blázovics Anna biokémikus, az orvostudomány doktora, a Farmakognóziai Intézet most leköszönt igazgatója. Szerencsésnek érzi magát, hogy vezetése alatt lett százéves az intézet, melynek tevékenységét egyebek mellett korszerű fitoterápiás kutatási irányokkal egészítette ki, megtartva az addigi eredményes profilokat is.

Az igazgató asszony által választott fotóDr. Blázovics Anna több mint három évtizede dolgozik a Semmelweis Egyetemen, egy néhány éves, gyógyszergyári kutatólaboratóriumban tett kitérő után 1979-ben került tanársegédként a Biokémiai Intézetbe, az akkori igazgató, dr. Horváth István meghívására. Azt, hogy milyen kutató lett és milyen gondolkodással közelít a kérdésekhez nagyban meghatározták a dr. Gerő Sándor mellett töltött évek – hangsúlyozta. A számára meghatározó vezetők között említette dr. Fehér Jánost, a II. sz. Belgyógyászati Klinika korábbi igazgatóját, akinek köszönhetően 1993-ban bekapcsolódott témavezetőként a doktori képzésbe is.

Dr. Blázovics Anna a II. sz. Belgyógyászati Klinika Biokémiai Kutatócsoportjának vezetőjeként lett a Farmakognóziai Intézet igazgatója, de – mint kiemelte – nem ismeretlenként került ide; az intézet munkatársaihoz több mint 20 éves baráti-kutatói kapcsolat fűzte, 116 közös tudományos munkát jegyeztek addigra. Az igazgató kutatócsoportját és PhD-programját is áthozta az intézetbe, a kinevezésre pedig úgy tekintett, mint lehetőségre a sorstól, hogy megvalósíthasson néhány új dolgot a gyógynövénykutatás területén is.

Mint elmondta: igazgatóként egyebek mellett bevezette a gyógynövények bioszervetlen kémiája című szabadon választható tárgy oktatását, emellett megreformálta a kozmetika speciálkollégium tematikáját, részt vett több tankönyv fitoterápiával és a redox-homeosztázissal kapcsolatos fejezeteinek megírásában.

Az igazgató asszony által választott fotóTöbb hazai és külföldi egyetemmel, klinikával és intézettel alakított ki együttműködést, melyeknek köszönhetően számos hazai és nemzetközi publikációja jelenhetett meg. Kiemelte a lettországi kutatókkal elkezdett közös munkát, melynek középpontjában a rákos betegek életminőségének javítására biológiailag aktív vegyületekben gazdag gyógyhatású növények állnak. A kutatás célja azoknak a növényeknek a megtalálása, amelyek speciális hatóanyagokban, például transzmetilező ágensekben gazdagok (a cékla betaintartalma is ilyen), és így hozzásegítik a daganatos betegeket anémiájuk mérsékléséhez. „Táplálkozási faktorokkal lehet javítani a tumoros betegek életminőségén, persze fontos, hogy személyre szabottan alkalmazzuk ezeket az ún. funkcionális élelmiszereket, hiszen nem minden szervezet reagál egyformán ezekre a hatóanyagokra, itt a dózisnak kiemelt szerepe van” – mutatott rá, hozzátéve, hogy az említett cékla esetében az Urológiai Klinikával közösen kimutatták: vannak olyan betegek, akik rosszul reagálnak erre a kiegészítő terápiára.

Szintén a tumoros betegek életminőségét javító funkcionális élelmiszerek kidolgozása a célja annak a kutatásnak, melyet a Semmelweis Egyetem és Nógrád megye közötti együttműködés keretében szakmai vezetőként irányít. Ebben részt vesz az I. sz. Belgyógyászati Klinika Onkológiai Részlege, az I. sz. Sebészeti Klinika, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem több munkatársa is. Mint azt Blázovics Anna elmondta: azokat a zöldség- és gyümölcsfajtákat akarják kiválasztani, melyekben a legnagyobb koncentrációban vannak jelen a biológiailag hasznos anyagok. Érdekes, hogy a meggy fajtái (eltérő genotípusok) között jelentős mértékű variabilitás jelentkezik számos polifenolos vegyületcsoport mennyiségében – említ egy példát.

Részben személyes elhivatottságból foglalkozott sokat a kövirózsával, mely számára „a gyógynövény”. A növényből készült frakciók lipid- és gyulladáscsökkentő hatását állatkísérletekben már korábban igazolták, ezért tervei szerint a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos kutatásokba is bevonja.

Dr. Blázovics Anna tapasztalja, az orvostudományban egyre elfogadottabb a gyógynövényekből származó természetes hatóanyagok jelentősége. A molekuláris biológiai kutatások ezen a területen is paradigmaváltást hoztak, ma már nem elég elmondani, hogy egy gyógynövény mire jó, hanem pontosan tudni kell, mely hatóanyagai hol és hogyan hatnak. A témában több sikeres TDK és PhD-dolgozat is született a közelmúltban, tavaly pedig vezetésével országos konferenciát is tartottak „Természetes hatóanyagok a modern orvoslásban” címmel.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

 

 

 

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.