A Pszichiátriai Klinika mindig is erős volt a betegellátásban és az oktatásban, azonban sokáig hiányosságokat mutatott a kutatás területén – mondja dr. Bitter István leköszönő igazgató. Mint hangsúlyozza: kitűzött célját, a kutatás fellendítését igazgatói évtizede alatt sikerült megvalósítania dr. Czobor Pál docens együttműködésével, aki emiatt tért haza az Egyesült Államokból.
A genetikai kutatások beindításával számos nemzetközi kooperáció valósulhatott meg, fiatal kutatóink pedig a legelismertebb folyóiratokban publikálhattak – számol be dr. Bitter István az elmúlt évek eredményeiről. Az intézményben elsősorban a szkizofrénia hátterét vizsgálják, a klinika szakemberei ugyanis több évtizednyi tapasztalattal rendelkeznek ennek kezelésében. Emellett a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy 256 csatornás EEG vizsgálatokban is részt vehetnek. Az agyi működést vizsgáló kutatásokat várakozáson felüli érdeklődés övezi a fiatal kutatók körében, sőt a témában már PhD-munka is készült – mondja dr. Bitter István, aki szerint a vizsgálat egyebek mellett azért népszerű, mert a másodperc törtrészére lebontva követi le, mi történik az agy bizonyos területein. Bár ez a technika jelenti bizonyos hazugságvizsgáló eljárások alapját, a módszerrel elsősorban betegségek hátterét vizsgáljuk – fejti ki.
A leköszönő igazgató az eredményekről szólva kiemeli: a klinika kutatói a közép-európai régióban elsőként készítettek felmérést a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitási zavarról (ADHD). Egy négyezer fős mintán végzett szűrés alapján kiderült: a gyermekkorban kezdődő ADHD a magyar lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ami megfelel a nemzetközi átlagnak. „Naiv elképzelés azt hinni, hogy bármilyen gyermekkori betegség elmúlik az ember 18. születésnapján. Az viszont gyakran előfordul, hogy az életkor előrehaladtával megszűnik vagy jelentősen javul ez az idegrendszeri fejlődési zavar” – világítja meg a kutatás hátterét a pszichiáter, hozzátéve, hogy a hiperaktivitási zavart ma már széleskörű neuropszichológiai módszerekkel vizsgálják, de tervezik a genetikai háttér felfejtését is.
A leköszönő igazgató kiemeli azt is, hogy az intézmény tudományos publikációival az elmúlt években az egyetem klinikáinak és elméleti intézeteinek összesített rangsorában minden alkalommal az első öt között szerepelt. A kutatásvezetők fiatalítását is sikerült elérnünk: számos fiatal kutatónk már saját munkacsoportjával dolgozik, publikál – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy a klinikán olyan szellemi légkört alakítottak ki, amivel ezt a generációt már itthon tudják tartani.
Dr. Bitter István az oktatásban – mint fogalmaz – erős alapokra, hagyományokra építhetett, ennek köszönhetően három évvel ezelőtt be tudták vezetni kötelező tantárgyként a pszichoterápiát a negyedéves hallgatók számára. „Bár a pszichiátria nemzetközi szinten sosem volt népszerű a hallgatók körében, a pszichoterápia tantárgyat ennek ellenére nagyon szeretik. Ezt az is segíti, hogy egy TÁMOP pályázatnak köszönhetően az általunk szerkesztett tankönyvön kívül – amit egyébként már más egyetemek is alkalmaznak – e-learning segítségével is elsajátíthatják a tanultakat a hallgatók” – mutat rá.
A kutatásban és az oktatásban elért sikerei mellett a pszichiáter elismeri: igazgatói évei alatt a finanszírozás kapcsán komoly nehézségekbe ütközött. A pszichiátriát érintő pályázati lehetőségek körének szűkülése miatt az ellátóhelyek nem tudnak elég rezidenst felvenni, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy nem lesz megoldott az utánpótlás – fogalmaz. Dr. Bitter István úgy véli, előnyös lenne, ha a Pszichiátriai Klinika a jelenleginél jóval több rezidenst fogadhatna, hiszen a medikusok itt számos betegségtípussal találkozhatnak és kiváló szakemberekkel dolgozhatnak együtt.
Dr. Bitter István fiatal kutató korától a klinikai pszichofarmakológiával foglalkozik, az Egyesült Államokban is ezt kutatta, és ebben a témában született a kandidátusi, illetve az akadémiai doktori disszertációja is, így – mint mondja a jövőbeli tervekről szólva – a továbbiakban is ezt tekinti kiemelt területnek. Tudományos munkái mellett vezeti a Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolát és a hallgatók oktatásában is részt vesz. Mint mondja, sosem tartott a betegeitől: súlyos stigma nehezedik a pszichiátriai betegekre, ám a kezeltek között ritkábban fordul elő az agresszivitás, mint az átlag lakosságban, biztonságosabb tehát köztük lenni, mint az utcán sétálni.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
