Éppen három évvel ezelőtt indult a Rezidens Szalon, azóta pedig ez a 24., egyben a félév utolsó alkalma – köszöntötte a vendéget dr. Veres Gábor házigazda, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.
Dr. Szabó András, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója előadásában egy olyan PhD-dolgozat megszületésének történetét ismertette, ami a jelenlévő rezidensek számára újdonság volt. Mint elmondta, a kilencvenes években ismerte meg dr. Szép Tibor ökológust, aki a parti fecskék viselkedését tanulmányozta. Kutatásának eredeti célja azt volt, hogy a madárkolóniák viselkedésén keresztül magyarázatot találjon az emberi társas kapcsolatok egyik érdekes jelenségére. Észrevették ugyanis, hogy egy angliai atomreaktor közelében lévő lakótelepen minden harmadik háztartásban nevelőapa él a biológiai édesapa helyett. A modellkísérletben a kutató a Tisza-parti löszfalban lakó parti fecskék interakcióit vizsgálta, akiknek odúi hasonlóan sűrűn helyezkednek el, mint egy lakótelepi blokkház lakásai. Az elkészült tudományos munka végül a fecskék életébe engedett betekintést.
Az előadásból az is kiderült, hogy a hím fecskék, a tojókat hátrahagyva a hatezer kilométeres afrikai vándorlás után elsőként érnek vissza, hogy a löszfalba vájva kialakítsák a megfelelő fészkelő helyet. Az ismertetett kutatás egyik célja végül az volt, hogy választ találjanak arra: mik azok a tényezők, amik alapján a nőstény párt választ. Szempontként felmerült a faroktoll mérete, ám ez végül egy teljesen más következtetésre vezetett rá: a szimmetrikus faroktollat viselő hímeket nagyobb hajlandósággal választják a tojók, vagyis fontos szempont, hogy egészséges, biztos genetikai háttérrel rendelkező utódot hozhassanak létre – fogalmazott dr. Szabó András, hozzátéve, hogy a fészkelőhely kialakítása is befolyásolja a tojókat a párválasztásban.
Az etológiai beszámolót követően dr. Tory Kálmán, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa egy korábban a Nature Geneticsben megjelent első szerzős publikációjának hátterét világította meg. Tudományos cikke új genetikai felismerésekről számolt be a szteroid-rezisztens nephrosis szindróma öröklődésével kapcsolatban. A kutatás kiindulópontját saját megfigyelései adták, észrevette ugyanis, hogy ha a hagyományos öröklődés érvényesülne egy recesszív nephrosis szindrómában, akkor sokkal gyakrabban fordulna elő a betegség. Ennek okát kutatva jutott munkacsoportjával egy új öröklésmenet felismeréséhez, az eredmény pedig két akadémiai kutatócsoporttal, valamint egy párizsi laborral való biológus, kémikus, orvos együttműködésnek köszönhető – osztotta meg az előadó.
A kutatás eredménye szerint a háttérben az áll, hogy ha mindkét szülő által hordozott gén-kópia hibás is, gyermekük csak abban az esetben lesz érintett a betegségben, ha bizonyos hibák társulnak bizonyos hibákkal. A kutatók tehát egy olyan genetikai polimorfizmust figyeltek meg, amelynek patogenitása a társuló mutáció függvénye: egyes mutációkkal betegséghez, míg másokkal „csendes” együttéléshez vezet. Konklúzióként elmondható, hogy a felfedezésnek közvetlen hatása van a klinikai gyakorlatra és a genetikai tanácsadásra, ezen kívül új távlatokat nyithat a variánsok patogenitásának megítélésében – fogalmazott a kutató, aki hangsúlyozta: a tudományos cikk 1500 szavának megírása minden korábbi pontosságot felül kellett múljon. Dr. Tory Kálmán tapasztalatai alapján külföldön a kumulatív impakt faktor helyett sokkal inkább az építő ötletek számítanak, az alkalmazott módszert pedig az aktuális kérdésnek kell alárendelni, hogy sikeres legyen a kutatás. „A kérdések száma végtelen, a kutató évei pedig végesek, ezért ne kutass olyan kérdést, ami nyugodtan hagy aludni. Kutasd, amit nem értesz!” – javasolta zárszóként dr. Tory Kálmán.
A tudományos előadásokat követően dr. Veres Gábor interaktív esetismertetésében egy kétéves gyermek cöliákia (gluténintolerancia) betegségének tüneteit, illetve terápiáját osztotta meg a jelenlévő rezidensekkel. Egyben egy 96 százalékos megbízhatóságú gyorstesztet is bemutatott, ami egyetlen csepp vérből ki tudja mutatni az érzékenységet.
Az esemény egy aktuális budapesti kiállítás ismertetésével zárult. A Magyar Nemzeti Galéria Derkovits Gyula: A művész és kora című tárlatáról, illetve Derkovits életművéről, olajfestményeiről, akvarelljeiről, rézmetszeteiről, valamint grafikáiról Hársfalvi Magdolna művészettörténész beszélt.
A Rezidens Szalon első két évét bemutató albumot a következő, szeptemberi Szalon regisztrált résztvevői kézhez kaphatják.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
