A magas vérnyomás a leggyakoribb időskori betegség, a 75 év felettiek nyolcvan százalékát érinti. Ahhoz, hogy ezt az arányt csökkentsük, már fiatal középkorban, sőt gyakran még hamarabb el kell kezdeni a megelőzést – hívja fel a figyelmet a Hipertónia Világnap alkalmából dr. Kiss István professzor, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoportjának vezetője, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke.
Ahogy több más idős korban megjelenő betegség, a hipertónia is már fiatal-középkorban elkezdődik, csak ekkor még nem jelennek meg a tünetek, és mivel szűrésre nem jár ez a korosztály kellő mértékben, nem ismerik fel a korai jeleket (pl. fehérjeürítés a vizeletben, csökkent boka/kar index, amelyek az érfali károsodás, endothel diszfunkció korai jelei, vesefunkció beszűkülés a glomerulus filtrációs rátával mérve.) Akár 10-20 évig fennállhatnak tünet nélkül azok a folyamatok, amelyek később magas vérnyomáshoz, illetve annak szövődményeihez vezetnek (pl. krónikus vesebetegséghez, cukorbetegséghez). A megoldás dr. Kiss István szerint egyebek mellett az, ha már 40-50 évesen, még a tünetek megjelenése előtt rendszeresen elmegyünk a háziorvoshoz vérnyomásmérésre és a különböző szervek funkciójának laboratóriumi vizsgálatára. A megelőzés része ezen kívül a megfelelő táplálkozás éppúgy, mint a mozgás.
Ez utóbbi kettővel kapcsolatban érdemes arra is figyelni, hogy milyen mintát adunk gyermekeinknek, hiszen ma Magyarországon a 14-18 évesek legalább 11 százaléka túlsúlyos és elhízott, valamint magas vérnyomásban szenved, amiben a környezetnek és a szülőnek is felelőssége van. Bizonyítottan magas vérnyomásra hajlamosító tényező a 2500 gramm alatti születési súly. Az ilyen koraszülött babák esetén igen nagy a veszélye annak, hogy később hipertónia alakul ki, ezért az ilyen gyereknek fokozott figyelemre van szükségük már egészen fiatal kortól.
Az elmúlt évtizedhez képest komoly szemléletváltás van folyamatban a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban – hívta fel a figyelmet dr. Kiss István. Továbbra is az a helyes, ha 140/90 alá tudjuk csökkenteni a vérnyomást, ám az idősek esetében a 150/80-as érték is elfogadható. „Az idősebb betegeknél meg kell találni azt az érzékeny egyensúlyt, hogy a drasztikus gyógyszeres kezeléssel ne rontsuk az általános állapotot, ugyanakkor ne engedjük a vérnyomást azon határ fölé, amikor nagy az infarktus és a stroke kockázata” – mutatott rá.
A professzor hangsúlyozta: az idős betegeknél is rendkívül fontos lenne a megfelelő táplálkozás a magas vérnyomás kezelésében. Egy nemzetközi vizsgálat bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs fogyasztás mértékével arányban csökken a stroke előfordulása; napi ötszöri zöldség-gyümölcs fogyasztás több mint húsz százalékkal csökkentette a stroke veszélyét. Ugyanakkor az étkezési szokásokat az időseknél nagyon nehéz megváltoztatni, ráadásul ebben a korban az ízérzékelés is csökken. Dr. Kiss István, aki gerontológus szakember is, azt tanácsolja, kínáljunk színesebb ételeket, és a látvány meghozza az idősebb korosztály kedvét is az egészségesebb ételekhez és a megfelelő mértékű folyadékfogyasztáshoz is.
Az, hogy az életkor előrehaladtával nő a hipertóniások aránya az egész világon jellemző, ugyanakkor kockázatcsökkentésének eredményességében vannak különbségek. Éppen ezért kiemelt szerepe van az információátadásnak, amitől tudatosabbak lesznek a betegek a megelőzés terén.
Mit tehetünk már 40 éves kortól a hipertónia és szövődményei megelőzéséért?
– napi fél óra mozgás (akár séta)
– testsúly karbantartása
– megfelelő táplálkozás (zöldség, gyümölcs táplálkozásba illesztése, ajánlott napi ötször, a sófogyasztás csökkentése 5 gramm/nap alá)
– rendszeres vérnyomásmérés és laborvizsgálat a háziorvosnál
– kiemelt figyelem a terheseknél és az 2500 gramm születési súlynál kisebbel világra jötteknél
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
