„Komoly, sikeres projektnek vagyunk a végén, mellyel a Semmelweis Egyetem új irányzatot vezetett be a hazai orvosképzésbe” – fogalmazott dr. Szél Ágoston rektor a „Semmelweis Skill Centrum – infrastruktúrafejlesztés a gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében” című uniós projekt (KMOP-4.2.1/B-10-2011-0010) zárórendezvényén.
A rektor hangsúlyozta: a megfelelő gyakorlati készségek, „szkillek” megszerzése az orvosképzés elengedhetetlen része kell, hogy legyen. Rendkívül fontos, hogy az első gyakorlati tapasztalatokat szimulációs bábun szerezze meg az orvostanhallgató, hogy mire a beteghez kerül, már a kellő rutinnak köszönhetően biztonságérzéssel végezze el az adott beavatkozást – mondta dr. Szél Ágoston, hozzátéve, hogy a zárórendezvény ellenére nem dőlhetünk hátra, további fejlődés szükséges ezen a területen, elsősorban mennyiségi szempontból.
Dr. Gál János általános és klinikai rektorhelyettes beszédében a szimulációs oktatás előzményeire visszaemlékezve elmondta: a Semmelweis Egyetemen, az akkori Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszéken 1995-ben hirdettek először újraélesztési szimulációs kurzusokat. 2007-ben a sürgősségi orvostan keretében már kötelezővé váltak az alapszintű és emelt szintű újraélesztési szimulációs gyakorlatok, 2009-re pedig megjelent a képzésben a „magas hűségű” szimuláció. Mint azt dr. Gál János kiemelte: a szimulációs gyakorlati oktatás erősítése egyrészt egy medikusok által megfogalmazott igény volt, másrészről igen fontos a betegbiztonság fokozása szempontjából is.
A Skill Centrum pályázatot 2011-ben nyerte el a Semmelweis Egyetem, és a megvalósítás egyik csúcspontja az Ernő utcai Semmelweis Szimulációs Központ átadása volt, melynek átépítési költségeit az egyetem főként saját forrásból biztosította. A központ eszközparkjának létrehozása ugyanakkor csak a felét tette ki a 400 millió forint összköltségvetésű projektnek, melynek keretében emellett az egyetem 16 másik szervezeti egységében (10 klinikán, 4 intézetben és 2 tanszéken) 200 millió forint értékben valósultak meg a gyakorlati képzéssel, a manuális készségek erősítésével összefüggő fejlesztések.
A projektnek köszönhetően országos szinten élen jár a Semmelweis Egyetem a gyakorlati oktatás fejlesztése terén – emelte ki a rektorhelyettes.
„Egy három és fél éves sikertörténet végére értünk” – fogalmazott dr. Kellermayer Miklós, a projekt szakmai vezetője, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese. Kitért arra is: a graduális orvosképzés mind a 12 félévében megjelenik majd valamilyen szkill- vagy szimulációs képzési elem, a meglévő tárgyak tematikájába építve. A pályázat klinikákon, intézetekben megvalósuló részének célja pedig egyebek mellett az volt, hogy ne csak az alapképzésben, hanem később a posztgraduális- és szakorvosképzésben is hasznosíthatóak legyenek a gyakorlatorientált fejlesztések. „A projekt nyomán Magyarországon először a Semmelweis Egyetemen született egységes koncepció alapján egy ilyen fejlesztés, mely átível a hatéves alapképzésen, illetve tovanyúlik a szakorvosképzésig” – fogalmazott dr. Kellermayer Miklós.
Dr. Fritúz Gábor projektmenedzser, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika tanársegéde részletesen bemutatta a pályázatból megvalósult fejlesztéseket. Mint elmondta, 2013-ra vált rendszerszintűvé a Semmelweis Egyetemen a szkill- és szimulációs képzés. A Fogorvostudományi Karon létrejött a Propedeutika Tanszék, amely további készségfejlesztési elemekkel gazdagította a képzést. Az Általános Orvostudományi Karon az első évfolyamosok részesültek először szkill-képzésben, tavaly fakultatív, idén már kötelező jelleggel a „Bevezetés a klinikumba” tárgy keretében. Esetükben az a cél, hogy a nyári ápolási gyakorlatra felkészülten érkezzenek a hallgatók. Elindult a szkill-jellegű képzés az 5. szemeszterben is, a „Belgyógyászati propedeutika II.” tárgy keretében. A 7-8. szemeszterben a „Radiológia” tárgy részeként indul majd be ez a képzés, míg a 9-10. félévben egyebek mellett az „Intenzív terápia és aneszteziológia”, a „Sürgősségi orvostan – oxiológia” és a „Gyermekgyógyászat” tárgyak keretében találkozhatnak a hallgatók a korszerű szimulációs lehetőségekkel. Az utolsó két szemeszterben az lesz a cél, hogy integratív szemlélettel kerüljön be a képzésbe minden korábban megtanult szkill- és szimulációs elem, melyeket már klinikai tapasztalattal tudnak ötvözni a hallgatók.
A projekt keretében 417 eszközt szereztek be. Sok helyen audiovizuális fejlesztés történt, mely elsősorban a vizsgálók vagy a műtők előadóteremmel való összeköttetésének kialakítását jelentette. (Audiovizuális fejlesztés történt pl. az I. Sz. Belgyógyászi Klinikán, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben, a Szív- és Érgyógyászati Klinikán, az Urológiai Klinikán.) Vannak intézetek, ahol a laparoszkópos műtéttechnika fejlesztése volt a fókuszban (pl. Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Intézet, I. és II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Urológiai Klinika). Történt az elméleti tudás gyakorlatiasabbá válását elősegítő fejlesztés is (pl. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, FOK Propedeutika Tanszék, I. Sz. Belgyógyászati Klinika, I. Sz. Patológia, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika).
A zárórendezvényen bemutatták a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán alkalmazásra kerülő virtuális valóság sisakot is, ami például megmutatja az orvostanhallgatónak, hogy miként látja a világot egy adott szembetegséggel rendelkező ember, ezáltal fejlesztve a hallgató empátiás készségét is („empátialabor”).
Dr. Fritúz Gábor hangsúlyozta: a Semmelweis Skill Centrum projekt több volt, mint eszközbeszerzés; azáltal, hogy a megvalósult fejlesztések beépültek a képzésbe, szorosabb lett a társszakmák együttműködése.
A programon a résztvevők a hallgatók, illetve a fiatal felhasználók szemszögéből is megismerhették a szimulációs képzés előnyeit. Dr. Györgyi Zoltán a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika rezidense oktatóként vesz részt a képzéseken. Úgy fogalmazott: a helynek nem múló varázsa van, mindenki saját bőrén érezheti, hogy a központ kifejezetten az oktatásért jött létre, és a felszereltségét tekintve mindenből a legkorszerűbb, a legújabb található meg itt. „Életszerű, konkrét gyakorlati szituációkkal használható tudást tudunk itt adni a hallgatóknak” – mondta.
Szarvas Gábor, az ÁOK VI. éves hallgatójaként segíti itt a gyakorlatvezetők munkáját. Ő azt tapasztalja, hogy minden hallgató boldog döbbenettel az arcán lép be ide először, hogy ilyen helyen tanulhat, és hogy a Semmelweis Egyetem egy újabb szelete zárkózott fel a hőn áhított nyugati egyetemek szintjére. A hallgatókat itt motivált, nyugodt, felkészült oktatók várjak, akik csak erre a tevékenységre tudnak koncentrálni, profi eszközök segítségével – tette hozzá.
Összegzésként dr. Fritúz Gábor kiemelte: a megfelelő elméleti alapozás, a megfelelő szimulációs előkészítés és a megfelelő klinikai tapasztalat együtt szükséges ahhoz, hogy felkészült orvosok kerüljenek ki az egyetemről.
Dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja zárszóként azt hangsúlyozta: számára az elhangzottak azt mutatják, hogyha az egyetem és a kar vezetése, a hallgatók közösen akarnak valamit, akkor nagyon látványos eredményeket lehet elérni. A cél pedig az, hogy az új és nagyon fontos módszerek mindegyike eljusson a hallgatók minél szélesebb köreihez.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
