A bioinformatika térnyeréséről, a mellékhatások előrejelzéséről, valamint a szintetikus biológiáról is hallhatott a 22. Rezidens Szalon közönsége. Az előadásokból kiderült az is, mi számít alul, illetve túltápláltságnak, illetve hogyan ábrázolták a terített asztalt az ókori vagy a kortárs művészek.
Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese köszöntőjében az első előadóról megosztotta: ha impakt faktorait, citációit és díjait fel kellene sorolnia, túl hosszan beszélne. Az este házigazdája ezért inkább csak egyetlen dolgot emelt ki dr. Falus Andrásról: harminc feletti PhD-hallgatóval rendelkezik, ez pedig „önmagáért beszél”.
„Hálózati szemlélet a modern orvosbiológiában” című előadásában dr. Falus András genetikus, immunológus, a Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet tanára az orvostudomány jövőjére világított rá: a genetika és a genomika óriási fejlődésének köszönhetően már nem egy-egy génről, hanem több összetett, sok ponton szabályozott, dinamikus hálózatról beszélhetünk. Új metodikák váltak hozzáférhetővé, a modern elméleti és gyakorlati orvostudomány kiegészült a bioinformatikával, így a hálózatokban egyszerre több százezer egységnek a változása is vizsgálható – részletezte az akadémikus. Hozzátette: ezek a gyógyszerfejlesztésben, illetve a mellékhatások előrejelzésében is szerepet játszanak, ami azért fontos, mert ez a személyre szabott orvoslás egyik fő ígérete.
Dr. Falus András kiemelte a védőoltások fontosságát: sajnos a vakcinákkal kapcsolatban rengeteg a megtévesztő információ, pedig az oltások egy része ma már nem csak fertőzések, hanem bizonyos tumorok és allergiák megelőzésére is alkalmazható. A szintetikus biológiával kapcsolatban elmondta: két évvel ezelőtt már előállítottak olyan baktériumot, amihez a kromoszómát mesterségesen rakták össze. „Ezzel kapcsolatban minden idők legnagyobb bioetikai vitái várhatók” – fogalmazott a genetikus, aki szerint óriási tudományszociológiai előrelépés, hogy az internetnek köszönhetően bárki komoly, értéket adó tudományos munkát tud végezni az adatbankok segítségével. Ez a tudomány nagyfokú demokratizálódását is jelenti, hiszen azok is kutathatnak, akik eddig nem férhettek hozzá a kísérletes munkához – hangsúlyozta. Dr. Falus András hozzáfűzte: a DNS feltárását segítő új szoftverek láttak napvilágot a közelmúltban, amikkel bármely létező faj genomja kiolvasható, emellett a gének egymáshoz való viszonyáról is informálnak.
Dr. Tomsits Erika, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense „Táplálásterápia a gyermekgyógyász szemével” címmel tartott előadást, melyben kitért a táplálásterápia fontosságára: ez is a gyógyító folyamat része, ám – például a lélegeztetéssel szemben – vita tárgya, kinél elengedhetetlen. „A cél a beteg kedvező tápláltsági állapotának elérése vagy annak megőrzése, de a táplálásterápia egyben a szervezet metabolikus folyamatait is optimalizálja” – fejtette ki a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság elnöke. Dr. Tomsits Erika azt is elmondta: a terápia a szervezet és a környezet kibillent egyensúlyát hivatott helyreállítani, így az egyénre szabott táplálásterápia is ezt szolgálja.
Amennyiben a tápláltsági állapot nem kedvező, valamennyi szervben funkcióromlás mutatható ki, a tartós éhezés során ugyanis az agyszövet kivételével valamennyi szerv veszít a súlyából és szerkezetében, összetételében is megváltozik. Éhezés esetén az immunválasz károsodik elsőként, ami egy szint után már visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Mivel ilyenkor a szervezet ellenállóképessége csökken, a beteg akár saját bélflórájának baktériumaiból eredő szepszisben is meghalhat. „Addig kell tehát felismerni az energia, protein vagy egyéb tápanyagok, vitaminok hiányát, amíg még nincs funkcióromlás és megfelelően közbe tudunk lépni” – emelte ki a docens, aki szerint a túltápláltság is funkcióromlást idézhet elő és befolyásolhatja az immunválaszt, ennek kezelése pedig legalább akkora kihívás.
Az eozinofil sejt pápaszemes, vöröses sejtmagú, nevét is e színről kapta: Eozinofil ugyanis a hajnal istennőjeként szerepel a mitológiában. Dr. Veres Gábor docens „Eozinofil sejtek a gasztroenterológiában és azon túl” című előadásában kifejtette, milyen kórképek jöhetnek szóba a diagnózis felállításakor, amennyiben az eozinofil sejtek felszaporodnak a vérben. Magas eozinofil sejtszám esetén allergiára, gyulladásra, féregre vagy gombás fertőzésre kell gondolni, de különféle tumorokra illetve ritka kórképekre is utalhat.
Magyarországon jóval alacsonyabb az eozinofil sejtes gyulladás előfordulása, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában, mert sokszor nem gondolnak rá a diagnózis felállításakor, pedig hatékonyan gyógyítható. A terápia során a hat allergiás reakciót kiváltó ételt kihagyják az étkezésből, de beválhat az aminosavas, illetve nagyobb gyerek esetében a szteroidos tápszer alkalmazása is. A hiper eozinofil szindróma szintén magas eozinofil számmal jár, ez azonban a szívet érintve akár végzetes kimenetelű is lehet, amennyiben nem ismerik fel időben. Ha tehát legalább fél éve magas, 500 feletti az eozinofil sejtszám, erre is gondolni kell – hívta fel a figyelmet dr. Veres Gábor.
Fertőszögi Péter művészettörténész az ételek művészetben betöltött szerepét járta körül az ókortól a pop-artig. „A terített asztal ábrázolása nem elsősorban csak a gyönyörködtetést szolgálja, hanem komoly tartalommal, gondolattal bír” – fogalmazott.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
