A Kutatói Szalon márciusi rendezvényén dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntötte a vendégeket. A Szalon egyik házigazdája, dr. Vas Ádám, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke elmondta: a Szalon mindkét külföldi előadója most vált a társaság új tiszteletbeli tagjává, az erről szóló oklevelet pedig a rendezvény keretei között vehették át. Dr. Vas Ádám kitért arra is: a több mint fél évszázados szervezetet Knoll József orvos, farmakológus alapította 1962-ben, s jelenleg csaknem nyolcszáz aktív taggal rendelkezik.
A két új tag felvételét dr. Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója javasolta, aki a márciusi Kutatói Szalon másik házigazdájaként bővebben is bemutatta az előadókat.
Dr. Thomas Eschenhagen jelenleg a hamburgi egyetem (University Medical Center Hamburg-Eppendorf) Farmakológiai és Toxikológiai Intézetének vezetője, korábban a Nemzetközi Szívkutatási Társaság (International Society for Heart Research) elnöke volt; 2012-ben az ő posztját vette át dr. Ferdinandy Péter. A német kutató úttörő munkát végez, a három dimenziós szívszövet mesterséges felépítésének lehetőségein dolgozik.
Az infarktus következtében a szívizomsejtek károsodása visszafordíthatatlan, a feladat tehát az elhalt szövetek pótlása, új miokardium létrehozása; ez az alapja a regenerációs medicinának – mutatott rá dr. Thomas Eschenhagen.
A kutatásainak fókuszában álló 3 D-s szövet egyrészt az elhalt szövetek pótlására használható, a másik lehetőség viszont a gyógyszerkutatáshoz kapcsolódik. A mesterséges szövetből ugyanis olyan tesztrendszer fejleszthető, amely segítségével gyógyszereket lehet tesztelni. A pici, mesterségesen felépített 3 D-s ember sejtekből álló szövetdarabkák képesek úgy működni, mint egy pici emberi szív. Dr. Thomas Eschenhagen és munkatársai számos jól ismert gyógyszert teszteltek már, hogy lássák, ugyanúgy hatnak-e ezek az emberi szíven, mint a mesterséges szöveten, és azon dolgoznak, hogy miként lehet ezt a mesterséges szövetet úgy felépíteni, hogy az minél jobban hasonlítson egy humán szívizomra.
Mint dr. Thomas Eschenhagen rámutatott: sok munka áll még előttük, de az mindenképpen elmondható, hogy felismeréseik új irányt adnak mind a szívizomszövet pótlás, mind a gyógyszertesztelés területén. Előbbivel, vagyis a pótlással összefüggésben foglalkoznak még a pluripotens őssejtekkel, melyekből szívdarabkák építhetők fel. Itt az a kérdés, miként lehet nagy mennyiségű szövetet rövid idő alatt előállítani.
Dr. Thomas Eschenhagen kapcsolódása a Semmelweis Egyetemhez nem új keletű, a 3D-s szövetek iszkémiás/reperfúziós károsodásra adott válaszát a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézettel közösen vizsgálják.
A márciusi Kutatói Szalon második előadója, dr. Rainer Schulz, az európai kardiológiai társaság tagja, a németországi Giessenből, a Justus-Liebig Egyetem Élettani Intézetéből érkezett. Mint dr. Ferdinandy Péter a bemutatása során elmondta, több mint hét-nyolc éves együttműködés fűzi dr. Schulzhoz, aki a kardioprotekció egy másik típusát helyezte előadása központjába.
„Míg Thomas Eschenhagen a károsodott szívszövet helyreállításáról beszélt, addig mi azon dolgozunk több mint 20 éve, hogy miként lehet ezt a károsodást elkerülni” – fogalmazott dr. Rainer Schulz, megjegyezve, férfiak esetében 80 százalék a veszélye annak, hogy plakkok alakulnak ki a szívet ellátó érrendszerben az élet során, míg a nők valamelyest védettebbek, esetükben 60 százalék ez a szám.
Dr. Rainer Schulz az úgynevezett kondicionálásos módszert kutatja az infarktus kezelésében, együttműködésben a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetével. Munkájuk célja, hogy minél kisebb mértékű legyen a szívizomszövet károsodása, vizsgálataik pedig abból a felismerésből indulnak ki, hogy ha rövid iszkémiás inzultust adnak a szívnek az infarktus előtt, közben vagy a reperfúzió időszakában, akkor elkerülhető a szövetelhalás.
Dr. Rainer Schulz munkatársaival ennek a mechanizmusát kutatja, illetve azt, hogy ezt a veleszületett adaptációs mechanizmust miként lehet gyógyszeresen utánozni, milyen gyógyszer célpontok jöhetnek szóba.
A Giessen-ből érkezett kutató egy másik projektben is együttműködik az egyetemi intézettel, a közelmúltban nyerték el ugyanis a diabétesz tanulmányokkal kapcsolatos európai alap (European Foundation for Study of Diabetes) támogatását. Ennek keretében arra is keresik majd a választ, miért nem működik a veleszületett adaptációs mechanizmus bizonyos kardiovaszkuláris rizikófaktorok esetén, és miként lehetne ezt visszahozni.
Dr. Ferdinandy Péter azt hangsúlyozta: folyamatosan dolgoznak azon, hogy milyen módon lehet még továbbfejleszteni a kapcsolatokat a két német egyetem és a Semmelweis Egyetem között.
DP
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
