Okos telefon jelzése figyelmezteti a tulajdonosát arra, hogy néhány napon belül szívinfarktusa lesz? A teljes genom szekvenciáját tartalmazó chipkártya segítségével diagnosztizálható egy-egy betegség és közreműködésével kiválasztható az adott kórkép gyógyítására legalkalmasabb, a legkevesebb mellékhatást eredményező gyógyszer? – ilyen és hasonló témákat ígértek a Semmelweis Egyetem „Disruptive Medical Technologies” című szabadon választható kurzusának vezetői és előadói, dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes és dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. A kurzust a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete hirdette meg angol nyelven, az idén első alkalommal. A kurzus rendkívül népszerű, néhány óra alatt betelt a meghirdetett létszám, így aki halogatta a Neptun-jelentkezést, azzal kellett szembesülnie, hogy már csak a jövő évben vehet részt rajta.
Dr. Molnár Mária Judit elmondta: a kurzus témája világszerte kuriózumnak számít. „Annak ellenére, hogy sokat beszélünk az innovatív termékekről, a fenntartó (sustaining) és megbontó (disruptive) innovációk szerepéről az orvoslásban nem igen hallanak a hallgatók” – vélekedett. Szavai szerint a fenntartó innovációval szemben, mely egy folyamatos fejlődés eredményeként alakul ki és jól prediktálható annak hasznosulása, a disruptive innováció lerombolja a status quo-t. Egy romboló innovatív termék új piacot teremt, felhasználói is újak, mert annak a rendszernek az átalakulását feltételezi, amelyben használják azt. Mint mondta, ilyen disruptive innováció pl. az email a hagyományos postai levéllel szemben, vagy az okos telefon a személyi számítógéppel szemben.
Hangsúlyozta: az informatikai és a molekuláris biológiai technológiák robbanásszerű változásának köszönhetően az egészségügyben is egyre nő azoknak a disruptive innovációknak a száma, melyek már ma is ott vannak a mindennapjainkban. Úgy látja, ezek a disruptive technológiák 2020 körül fogják az előrejelzések szerint az egészségipart teljesen átalakítani. „Az innovációs eredményekre érzékeny, nemzetközi kutatóegyetem, mint a Semmelweis Egyetem ezért úttörőként tűzte kurzusai közé ezt a jövőbe mutató tematikát” – közölte a rektorhelyettes.
Dr. Meskó Bertalan hat éve vezet teltházas kurzusokat a közösségi médiáról. Az új kurzusnak ez a téma azonban csak nagyon kis része. Az a cél, hogy felkészítsük az egészségügy szereplőit a medikusoktól, orvosokon át a döntéshozókig azokra a technológiai újításokra, amelyek mint egy cunami, jönnek felénk – hangoztatta. Felidézte, hogy tavaly kezdtek beszélgetni dr. Molnár Mária Judittal arról, mi lenne, ha ez a fajta trendkövetést bekerülne a kurrikulumba. „Az alapoktól, az exponenciális változások világától a genomikán, a mobiltechnológián, bionikán át, a robotikáig minden olyan technológia sorra kerül, amelyekkel a medikus találkozni fog, amikor befejezi a tanulmányait és munkába áll. Módszereket adunk ahhoz, hogy követni tudják ezeket a technológiai változásokat, ki tudják szűrni, hogy az ezer trendből melyekre érdemes odafigyelni” – fogalmazott.
Dr. Molnár Mária Judit tájékoztatása szerint a világ egyetemeinek kurzusát áttekintve a kanadai Albertai Egyetemen találtak hasonló tematikájút. A kurzus vezetőjével, Kim Solez-zal fel is vették a kapcsolatot és ennek eredményeként a két kurzus hallgatói közül öt pár közös témákon dolgozik és készít esszét.
Nagy kihívásnak tartja a kurzust dr. Meskó Bertalan. Kiemelte: nemcsak a hallgatóknak, hanem az előadóknak is ki kell mozdulniuk a komfortzónájukból, hiszen a kurzuson egy-egy előadás témája a mai nappal kezdődik és nem ott ér véget, mint általában. A kurzus keretében konkrét eszközökkel is megismerkedhetnek a hallgatók, egy részük például a Stanford Egyetemről származik, de még ott sem tanítják a használatukat – jegyezte meg.
A szemeszterben a számos disruptive orvosi technológiák közül a következőkről lesz szó: a személyre szabott orvoslás genomikai, imaging aspektusai, a közvetlenül a fogyasztók által megrendelhető diagnosztikákról, a betegágy melletti labor diagnosztikákról (point of care diagnosztikák, lab on a chip technológiák), a közösségi médiák szerepéről az orvoslásban, a 3D nyomtatás nyújtotta lehetőségekről, regeneratív medicináról, a biotechnológiáról, génterápiáéról, optogenetikáról, bionikáról valamint a „big data” kezeléséről. A kurzusnak saját Facebook-oldala is van, melyen minden nap egy kérdést találnak a hallgatók és a kérdést elsőként helyesen megválaszolók pontot kapnak. Az első 3 legtöbb pontot gyűjtő hallgatónak nem kell a szemeszter végén vizsgáznia.
„Azt reméljük, hogy hallgatóink a kurzus elvégeztével nem misztifikálják a nanorobotokat, a health trackereket, a genomikai eredményeket, hanem el tudják helyezni azokat az orvoslásban. Megértik, hogy hogyan alakul át az orvos szerepe a jövő digitalizált világában és nem felejtik soha el azt, hogy a disruptive technológiák bár „lerombolhatják” az adott terület korábban alkalmazott technológiáit, átalakíthatják a műszeres diagnosztikát, de soha nem rombolhatják le és nem helyettesíthetik az orvos és beteg személyes kapcsolatát” – szögezte le a tudományos rektorhelyettes, hozzátéve: a kurzus végére olyan szemléletet szeretnének kialakítani a hallgatókban, mely megérti a technológiai lehetőségek mellett az adott technológiák veszélyeit is és azok etikai következményeit is.
Dr. Meskó Bertalan fontosnak tartja hangsúlyozni azt is, hogy az internetnek köszönhetően eltűnnek a korlátok, mindenki hozzáfér az információhoz vagyis a jövő technológiáihoz is, ez már csak a saját érdeklődésén múlik.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
