A februári Rezidens Szalonban nem csak a legújabb sebészeti eljárásokról hallhattak az érdeklődők: az is kiderült, mi a jövő műtéti technológiája.
„Rezidens Szalonunkat most a család tartja össze, hiszen az este három szereplője, Kopits György, dr. Verebély Tibor, illetve Matolcsy Sára borász rokonok” – indította köszöntőjét dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese. A rendezvény mottójával, az „iliac passion”-el kapcsolatban a házigazda elmondta: „a passion egykor fájdalmat jelentett, így amikor Jean Ferner 1554-ben elsőként írta le a vakbélgyulladást, így nevezte el: iliac passion, vagyis a csípő területén jelentkező fájdalom.”
Dr. Verebély Tibor, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika gyermeksebésze „Etikai dilemmák az újszülött sebészetben” című előadását azzal kezdte, hogy „az etika nevelésen, tapasztalaton és példamutatáson alapul, sajnos azonban ma háttérbe szorul”. Az orvoslásban is előfordul, hogy mindössze elméleti megközelítéssel próbálnak etikai kérdésekre válaszokat adni.
„Ma teljes mértékig a szülő joga dönteni a gyermekéről, ám ez nem minden esetben helyes. Volt olyan esetem, amikor külföldön a szülő nem egyezett bele gyermeke 
életmentő műtétébe, pedig meg lehetett volna gyógyítani” – idézte fel dr. Verebély Tibor. Hozzátette: két véglet, amikor egy orvos szelektál a súlyos betegek közül, illetve aki ilyenkor Tajgetoszt emlegeti mondván, senki sem dönthet mások sorsáról. Az individuális, egyéni körülményeket tekintetbe vevő megközelítés lenne a legcélravezetőbb, hiszen csupán a statisztikát szem előtt tartva nem lehet felelős döntést hozni – emlékeztetett a gyermeksebész.
A rendezvény második előadója, Kopits György közgazdász a „Kopits négyszögről” beszélt. Négy generációs orvos dinasztia az övé: nagyapja, apja, bátyja és lánya is ezt a hivatást választotta, ráadásul alapvető filozófiájuk és értékskálájuk is nagyon hasonló – fejtette ki. „Bár közgazdász 
vagyok, az én szakmám is olyan, mint az orvoslás. Nálam a beteg egy ország, aminek a diagnózisával és a prognózisával ugyanúgy kell foglalkozni” – mondta.
Visszaemlékezett arra, hogy nagyapja, Kopits Jenő ortopédsebészként a Magyar Ortopédiai Társaság alapítója volt. Apjáról kiderült, hogy geriátriai pszichiátriával foglalkozott, lánya szintén geriátriai szakorvos. Bátyjával kapcsolatban pedig kiemelte egykori – Washington Postnak – adott nyilatkozatát: „nem lehetsz jó orvos, ha nem kötődsz érzelmileg a betegedhez.”
Dr. Lukovich Péter, az I. Sz. Sebészeti Klinika sebésze „Metszés nélkül a testben” című előadásában a NOTES (Natural Orifice Translumenal Endoscopic Surgery) technikát mutatta be, aminek hazai elindításában ő is tevékenyen részt vett. A módszerrel természetes testnyílásokon – szájon, hüvelyen, végbélen – keresztül végezhető a beavatkozás. Az előadó kifejtette: a NOTES során gasztroszkóppal emelik ki a betegből az eltávolítandó részt, aminek óriási előnye, hogy nincs metszés a bőrön, ezáltal a műtétet követő fájdalom minimális, nem is beszélve a kozmetikai előnyeiről.
„A laparoszkópia azért kihívás, mert egy kétdimenziós felvételt kell követnünk a képernyőn, ami olykor megnehezíti a dolgunkat. Ám létezik már olyan robottechnika, aminek segítségével a monitoron látható felvétel három dimenzióban látható, Indiában már így is operálnak” – számolt be a sebész. Újdonság az egyportos sebészet is, mely során a köldökön keresztül vezetik be a laparoszkópos eszközt, így a beavatkozás után szintén nem marad vágás a hasfalon. A köldökön keresztül végzett műtéteket már öt éve alkalmazzák Magyarországon, elsősorban epe-és vastagbél elváltozásoknál. „A sebész és a belgyógyász szakma közeledik egymáshoz, hiszen egyre kevésbé invazív a sebész, a belgyógyász pedig egyre inkább az” – zárta prezentációját dr. Lukovich Péter.
Fertőszögi Péter művészettörténész Borsos Miklósról tartott előadásában a szobrászt, grafikust a 20. század egyik legnagyobb alkotójának nevezte, aki magyarként székely rokonoktól örökölte német precizitását.
Ismert volt elementáris erejű firenzei kötődése, végigbarangolta Dél-Európát, így tette magáévá a reneszánsz szemléletet. Borsos Miklós a rézdomborítás legnagyobb alakja volt Magyarországon, a Rezidens Szalon látogatói néhány alkotását kézbe is vehették.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
