Februárban már patobiokémiát is választhatnak a Semmelweis Egyetem orvos- és fogorvostan hallgatói a második féléves tantárgyfelvétel során. Az új tárgy előadói többek között a daganatképződés, a köszvény és a diabétesz molekuláris hátterébe nyújtanak betekintést.
„Az orvosi hivatás magas színvonalú, hatékony ellátásához elengedhetetlenül fontos a betegségek molekuláris szintű okainak, illetve következményeinek alapos ismerete, megértése” – olvasható a tantárgy leírásában. Míg a biokémia, molekuláris és sejtbiológia tanegység az egészséges sejtre fókuszál, a patobiokémia bizonyos humán kórképek hátterében lévő zavarokkal foglalkozik.
„Azért vált szükségessé a kurzus elindítása, mert ahogy a kötelező alaptárgy tananyaga bővül, a szigorlat egyre nehezebben teljesíthető, és nincs rá kapacitás, hogy a sejtek egészséges működése mellett a betegségek molekuláris alapjait is kellő mértékben át tudjuk adni a hallgatóknak” – magyarázta dr. Csala Miklós, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet docense. A tantárgy felelős előadója szerint a patobiokémia megérett arra, hogy különálló egység legyen, ugyanis egyedülálló részletességgel mutatja be néhány kiemelten fontos kórállapot sejtbiológiai hátterét. Ezzel pedig a betegségek molekuláris mechanizmusait jobban értő és racionálisabban gondolkodó orvosok, fogorvosok képzéséhez járul hozzá – mondta dr. Csala Miklós.
A tantárgyfelelős kifejtette: „a tudomány állásának megfelelő, hiteles ismeretanyagot fogunk nyújtani arról, hogy egy-egy betegség tüneteit és szövődményeit az anyagcsere milyen károsodása idézi elő.” Ezen kívül a kóros állapotok kezelésének, illetve megelőzésének molekuláris alapjairól is hallhat, aki beül az órákra. „Olyan tudományos hátteret adunk, amelyet egy végzett orvos nagyon jól tud alkalmazni gyakorlatában. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy – mivel a kurzust már másodéves hallgatók is felvehetik – az itt tanultak komoly segítséget jelenthetnek a biokémia, molekuláris és sejtbiológia szigorlatra való felkészülésben is. Az alaptárgyban oktatott sejtosztódásra és programozott sejthalálra vonatkozó ismereteket például a tumorok kialakulásának megtárgyalásával egészítjük ki. A szénhidrát-, aminosav- és nukleotid-anyagcsere zavarairól vagy a cukorbetegségről szóló előadások pedig az egészséges metabolizmus és a normális szabályozás megértésében is segítenek” – hangsúlyozta dr. Csala Miklós.
Az előadásokat az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai, illetve a Biokémiai Intézet szakértői fogják tartani. A tantárgy dinamikus tananyaggal rendelkezik, így évről évre más témákra fókuszál majd.
„Lesznek állandó elemek is, olyan kórállapotok, melyek molekuláris alapjait mindenképpen szükséges átadni, ilyenek a rosszindulatú daganatok vagy az elhízáshoz kapcsolódó megbetegedések, köztük a diabetes mellitus egyik típusa” – emelte ki a docens. A témák kiválasztásánál a metabolizmust tartották meghatározónak, vannak ugyanis olyan kóros állapotok, melyeket egyértelműen az anyagcsere jól körülírt elváltozása okoz, az alaptárgy keretein belül ebbe betekinteni még sincs mód. Az előadó nyomatékosította: a kóros sejtműködéseket nyilvánvalóan nem lehet megérteni, amíg valaki az egészséges szervezet molekuláris folyamataival nincs tisztában, így a biokémia és a patobiokémia egymást kiegészítő egységekként épülnek az egyetemi oktatásba.
Dr. Csala Miklós azt is fontosnak tartja, hogy a hallgatók ne úgy tekintsenek a biokémiára, molekuláris és sejtbiológiára, mint alapozó tárgyra az orvostudományhoz, hanem mint az orvostudomány szerves részére.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
