Huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Semmelweis Symposiumot, mely a Semmelweis Egyetem egyik legrangosabb tudományos eseménye. Dr. Szél Ágoston rektor megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a szimpózium megszervezéséért versenyezni kell, amely garancia a magas minőség fenntartására. A pályázat során a potenciális szervezőknek be kell mutatniuk, hogy képesek lesznek sok érdeklődőt, előadót vonzani, a konferencia üzenete fontos és aktuális, és a pénzügyileg is megvalósítható.
A rektor úgy fogalmazott: a Semmelweis Symposiumok, melyeket minden évben a tudomány akadémiai hónapjára időzítenek, rangot adnak az egyetemnek, és jól jelzik, miként változott mind a rendezvény, mind az egyetem nemzetközi ismertsége és elismertsége; ma már a szakterületek legelismertebb előadói is örömmel fogadják a felkérést.
Az idei szimpózium nyitórendezvénye rendhagyó volt; a résztvevők megtekinthették a 2013-as Semmelweis Budapest Award díjátadójáról készített filmet. Az egyetem legtekintélyesebb tudományos díját a Szenátus döntése nyomán idén dr. Oláh György Nobel-díjas kémikus kapta, akinek a Dél-Kaliforniai Egyetemen adta át a díjat dr. Szél Ágoston rektor és dr. Molnár Mária Judit rektorhelyettes.
A 2013-as Semmelweis Symposiumot két intézet, a Genetikai- Sejt és Immunbiológiai Intézet, valamint az Élettani Intézet négy szakembere, dr. Buzás Edit, dr. Falus András, dr. Mócsai Attila, dr. Nagy György közösen szervezte. Dr. Mócsai Attila, az Élettani Intézet docense kérdésünkre elmondta: több mint 260 résztvevő regisztrált a szimpóziumra a világ számos országából, Dél-Koreától Japánon át az Egyesült Államokig.
Az idei szimpózium fő témája: molekuláris mechanizmusok és terápiás célpontok a gyulladásos betegségekben (Molecular Mechanism and Therapeutic Targets in Inflammatory Diseases). Mint arra dr. Mócsai Attila rámutatott: nagyon fontos előrelépések történtek ezen a területen, így például a rheumatoid arthritis esetében forradalmi változást hozott a biológiai terápiák bevezetése. Az egyik kiemelt előadást a Lasker-díjjal kitüntetett Ravinder Maini a TNF-antagonista terápia megalapozója tartja.
Fontos szempont volt a szimpózium szervezése során, hogy összehozzák az alapkutatókat, a klinikusokat és a gyógyszeripar képviselőt. A beérkezett absztraktokat fele-fele arányban jegyzik klinikusok és alapkutatók, éppen ezért ezt egy transzlációs konferenciának nevezhetjük, amelyen kiemelt cél, hogy az alapkutatás eredményeit átfordítsuk a klinikai gyakorlatba – mondta dr. Mócsai Attila.
A Semmelweis Symposium nyitóelőadását dr. Falus András tartotta „Me, myself and us: Microbiota ecosystems in inflammation regulation” címmel. Előadásában a mikrobiomról beszélt, illetve annak jelenlétéről az emberi szervezetben. A mikrobiom a velünk élő mikrobák (baktériumok, vírusok, egysejtű gombák, stb.) összessége. A mikrobák többsége nem okoz betegséget, együtt élnek a szervezettel és nagyon fontos funkciókat látnak el. Különböző anyagokat, például hormonokat termelnek, olyan vitaminokat állítanak elő, amelyekre a szervezetnek szüksége van, továbbá fontos szerepük van az immunrendszerünk kifejlődésében. Az emberi testben százszor annyi baktériumsejt van, mint ahány emberi – mutatott rá.
Kitért arra: számos betegség hátterében állhat az, hogy a mikrobiom és az emberi sejtek egyensúlya felbomlik, a szövetséges baktériumok pedig már nem tudják elnyomni az ellenséges baktériumokat. Példaként főleg krónikus, hosszú távú betegségek mögött álló gyulladásokat említett: krónikus bélbetegségeket, diabéteszt, allergiát. Különböző rákos folyamatokban is szerepet játszik ennek az egyensúlynak a felbomlása – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben dr. Falus András a Genetikai- Sejt és Immunbiológiai Intézet egy korábbi kutatásáról is beszélt, melyben hosszú évekig foglalkoztak génmanipulált egerekkel. Az egerekből „kiütötték”a hisztamin termeléséhez szükséges enzimet, ami azt eredményezte, hogy különböző jellegzetességek jöttek elő a szervezetükben. A mikrobiomról szóló kutatási eredmények kapcsán jutott eszünkben, hogy bizonyos jelenségekért a megváltozott mikrobiom lehetett a felelős – fogalmazott, hozzátéve: a mai ismeretek tükrében régebbi eredményeket is másként kell értelmezni.
Dobozi Pálma, Tóth-Szabó Szilvia
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
