Az Innovációs Központ kialakításával teljesen megújult a Semmelweis Egyetemen a K+F+I tevékenységet támogató szervezeti háttér, melyet a Kutatói Szalon rendezvényen mutattak be.
Dr. Szél Ágoston rektor megnyitó beszédében arra emlékeztetett: rektori pályázatában stabilitást és együttműködést ígért, de változatlanságot nem; az előző vezetés hivatalba lépése óta egy évtized telt el, és számtalan új kihívással kell szembenézni. A Semmelweis Egyetem másodszor is megkapta három évre a kutatóegyetem címet, ami egyrészt kötelez, másrészt jelzi azt is, hogy bizonyos kvalitás birtokában vagyunk. Ennek tudatában szeretnénk kutatási eredményeinket még tovább növelni – mondta a rektor. A kutatás egy olyan folyamat, mikor pénzt költünk arra, hogy plusz tudáshoz jussunk. E folyamatnak azonban van egy másik fele is: mikor a tudásból pénzt próbálunk visszaforgatni. Rendkívül fontos, hogy ez utóbbira kellő súlyt fektessünk – jelentette ki dr. Szél Ágoston.
A rektor az elmúlt időszakot felidézve kitért arra, hogy korábban az egyetemen négy-öt nem teljesen átlátható működésű kft. kezében voltak a K+F+I-vel összefüggő folyamatok. A társaságok közötti viszony, illetve jogi értelemben vett működésük nem volt tiszta, a funkciók, feladatok között pedig hiátus éppúgy volt, mint párhuzamosság. Volt olyan kft. is, mely tevékenységében a gondatlan kezelés is könnyen tetten érthető volt – mondta dr. Szél Ágoston, hozzátéve, hogy mindez a teljes stratégia átgondolására késztette az egyetem vezetését. Ennek nyomán az innovációs aktivitás most már az egyetem által létrehozott Innovációs Központban koncentrálódik – jelentette ki. Dr. Szél Ágoston fontosnak tartja, hogy a mostanihoz hasonló programokon mutatkozzon be az egyetem egy-egy új elképzelések mentén átformálódó szegmense.
Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes a rendezvény házigazdájaként köszöntőjében úgy fogalmazott: a mostani szalon alapvetően arról szól, hogy miként tudja az egyetem a tudósokat, a kutatókat segíteni, és mit tudunk tenni az innovációmenedzsmentben a Semmelweis Nemzetközi Tudásközpont kialakítása érdekében. A rektorhelyettes kiemelte, hogy fontos nagy célokat kitűzni magunk elé, a Semmelweis Egyetem egy olyan nemzetközi tudásközponttá szeretne válni, amely nemcsak a külföldi hallgatókat, de a fiatal PhD-sokat és a kutatókat is idevonzza. „Jó tanítás csak ott folyhat, ahol él a kutatás szelleme, az igazságok lelkes pártatlan szeretete” – idézte dr. Molnár Mária Judit Szent-Györgyi Albertet, rámutatva arra, hogy az egyetem mindhárom funkciójának – az oktatásnak, a kutatásnak és a gyógyításnak – együtt kell jelen lennie egy hármas funkciójú akadémiai intézetben, mely célul tűzte ki azt is, hogy bekerül a nemzetközi egyetemi rangsorok TOP200-as mezőnyébe.
A rektorhelyettes az elmúlt tíz évet röviden összefoglalva hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem arra büszke lehet, hogy úttörő volt az innovációt támogató szervezetei létrehozásában. 2003-ban alakult meg a Pályázati és Információs Központ, 2004-ben az országban elsőként az egyetemen jött létre Technológiai és Transzfer Iroda, 2005-ben egy nagy konzorcium vezetője lehetett az egyetem, és megalakult a Szentágothai János Tudásközpont. 2007-11 között alakult több kft. a tudománymenedzsment céljából. Az egyetem új vezetése 2012 nyarán áttekintette a területtel foglalkozó egyetemi központi szervezeti egységeket és az egyetemi tulajdonban lévő kft.-ket, és azt találták, hogy gyakorlatilag mindegyiket más felügyeli, a kft.-knél jelentős az önállóság és a saját célok, valamint jelentős átfedések tapasztalhatók a tevékenységükben.
„Nem azt az időszakot éljük, mikor érdemes felaprózottan dolgozni egy közös célért, ezért van szükség egy egységes innovációs központra” – szögezte le a rektorhelyettes. A korábbi három kft. (Pályázati és Innovációs Kft., Semmelweis Innovations, Beszerzési Kft.) jogutódjaként létrejött a Semmelweis Kutatásfejlesztési és Szolgáltató Kft., a korábban innovációmenedzsmenttel foglalkozó szervezeti egységek pedig az egyetem központi irányítása alá kerültek a Semmelweis Innovációs Központ keretein belül.
Szitáné dr. Kazai Ágnes, az Innovációs Központ korábbi megbízott igazgatója előadásában elmondta egyebek mellett, hogy az Innovációs Központhoz kerültek az MTA-s programok, az OTKA teljes ügyintézése, valamint a Lendület pályázatok. A Semmelweis Egyetem részéről részt vesznek a nemzeti agykutatási program pályázatának elkészítésében, és hozzájuk tartozik egy, a norvég finanszírozási mechanizmus keretében elnyert kiemelt projekt, melyben az egyetem négy szervezeti egysége négy munkacsomagban vesz részt.
Szó esett az Európai Unió által meghirdetett, 70 milliárd eurós Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramról. Ebből a Semmelweis Egyetemet leginkább a tudományos kiválóság pillér, valamint a társadalmi kihívások kezelése pillér egészségügyi alprogramja érintheti – mondta Szitáné dr. Kazai Ágnes.
A rendezvényen dr. Molnár Mária Judit bemutatta dr. Farkas Lilla Mercedest, aki október 1-jétől az Innovációs Központ kinevezett igazgatója. Az új igazgató a Semmelweis Egyetemen és a heidelbergi egyetemen tanult. Kezdetben anatómiával, neuroanatómiával foglalkozott, majd Drezdában molekuláris biológiai, agyfejlődéssel, evolúcióval foglalkozó kutatások kerültek a fókuszba. 2001-ben fordult érdeklődése a kutatásmenedzsment felé. Drezdában egy új Max Planck Intézet kutatásszervezéséért volt felelős, majd számos más tevékenysége mellett egy teljes körű online menedzsmentrendszert vezetett be a drezdai egyetemen.
Dr. Farkas Lilla Mercedes előadásában a legaktuálisabb kihívásnak azt nevezte, hogy a tudomány színvonala rendkívül magas, a képzett magyar kutatók a világon a legjobbak közé tartoznak, ám a tudományszervezés terén még van fejlődési lehetőség. Az egyetem az új Innovációs Központ létrehozásával amellett döntött, hogy a kutatásmenedzsment legyen ugyanolyan magas színvonalú, mint a kutatók munkája – jelentette ki.
Az Innovációs Központ fő célkitűzése, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is sikerüljön megőrizni a tudományos elitet. „Ezért egy ésszerű munkamegosztást szeretnénk létrehozni a kutató és a menedzsment munka között, hogy mindenki azzal tudjon foglalkozni, amihez a leginkább ért” – mondta. A központ összekötő kapocsként működik a gazdaság és a kutatók között, teljes körű szolgáltatást kell nyújtania a kutatók részére az első ötletektől a megvalósításig, a gazdasági tervek előkészítéséjéig. „Minél többen jöjjenek el hozzánk, hiszen a központnak akkor van igazán értelme, ha tudunk az összes egyetemen folyó projektről” – mondta az új igazgató, hozzátéve, hogy fontos az egyes projekteket egységesen szemlélni, és illeszteni az egyetemi stratégiához.
A Semmelweis Egyetem nyitása a konvergencia régió felé címmel tartott előadást Takács Zita, a három megszűntetett kft. jogutódjaként létrejött Semmelweis Kutatásfejlesztési és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. A társaság székhelye a Nógrád megyei Rétságon van, így olyan uniós forrásokra is tud pályázni, melyeket a közép-magyarországi régióban lévő egyetem nem tud megszerezni – mutatott rá. Az egyetem és a megyei önkormányzat vezetése szeptember elején együttműködési megállapodást kötött; Nógrád megye 2020-ig tartó stratégiájában az innováció kiemelt helyre került, fejlesztési terveinek egy része jól illeszthető az egyetem stratégiájához.
Takács Zita elmondta, a Kutatásfejlesztési Kft. a megszűntetett kft.-k kötelező jogutódlási feladatainak ellátása mellett igény szerint inkubátorszolgáltatást nyújt az egyetemi kutatási eredményekből kinövő spin off vállalkozások számára annak érdekében, hogy az eredményeik gyorsabban eljuthassanak a piacra.
A Kutatói Szalon résztvevői megtekinthették a központi épület tetőterében újonnan kialakított Innovációs Központot.
Dobozi Pálma
Fotók: Szigetváry Zsolt
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
