Megújult az immár kétéves Rezidens Szalon. Mint azt dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense, a rendezvény házigazdája a megnyitón elmondta: míg korábban a gyermekorvosok voltak az elsőszámú célközönség, mostantól bővítették ezt, és minden hónapban más lesz a téma, az első alkalommal a pszichiátria.
Dr. Bitter István, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója „A depresszió jelentősége a krónikus betegségek mortalitásában” címmel tartott előadást. Felvezetőjében úgy fogalmazott: ha egy mondatban kellene összefoglalnia az előadása témáját, azt emelné ki, hogy a depresszió egy halálos betegség.
Magyarországon a felnőtt lakosság hét százaléka egy évben egyszer diagnosztizálható mértékű és kezelésre szoruló depressziós állapotot szenved el. A költségekről beszélve, a Harvard Egyetem és a Világbank kutatói a kilencvenes években azt jósolták, hogy 2020-ra a depresszió lesz a legnagyobb terhet okozó betegség a világon. Ez a jóslat már 2010-re beigazolódott – mondta dr. Bitter István. Egy európai felmérés szerint 2010-ben a lakosság 38 százalékának volt aggyal összefüggő, neurológiai és pszichiátriai betegsége, melyek közül a depresszió az első helyen áll.
Az igazgató emlékeztetett arra is, hogy dr. Rihmer Zoltánnak köszönhetően Magyarország rendkívül korán a depresszió és bipoláris zavarok diagnosztikájának és ellátásának nemzetközi élvonalába került. Kitért arra, hogy nemzetközi szinten hosszú ideig folyt a klasszikus vita arról, hogy a depressziót a genetika okozza-e vagy az életesemények. A vitát Avshalom Caspi döntötte el – világossá vált, hogy gén-környezet kölcsönhatásról van szó. Ahhoz, hogy ez az adat hitelessé váljon, dr. Bagdy György (SE Gyógyszerhatástani Intézet) és kutatócsoportja is sokat hozzá tett.
Dr. Bitter István kiemelte, Magyarországon még mindig mintegy 2200-an halnak meg a depresszióval összefüggésben. Fontos hangsúlyozni, hogy a betegség súlyos, halálos kimenetelű is lehet, de kezelésére többféle mód is létezik.
Dr. Sperlágh Beáta (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet) „Alapkutatással a depresszió ellen: a receptortól a tablettáig” címmel tartott előadást. Úgy fogalmazott: a depresszió alapkutatási szempontból is nagyon izgalmas terület, hiszen a ma napig nem tisztázott teljesen a betegség neuronhálózati háttere, illetve azok a mechanizmusok, amelyek létrehozzák a hangulatromláshoz vezető változásokat az idegrendszerünkben.
A ma használt gyógyszerek többsége a több évtizede felfedezett antidepresszáns gyógyszereken alapul, melyek a monoaminerg rendszert célozzák meg. Szükség van még új gyógyszercélpontok kutatására és a depresszió mögött álló neuronhálózati háttér feltárására – hangsúlyozta.
Saját kutatási területére rátérve elmondta, a purinerg jelátvitellel foglalkozik, mely terület kutatása intenzív fejlődésben van. Előadásában elsősorban egy purin receptorra fókuszált, a P2X7-re, mely különösen érdekes a depressziót kutatók számára. Ez a receptor egy új lehetséges gyógyszercélpont lehet a depresszió és bipoláris betegségek kezelésére, egyszerre hat a depressziós és mániás fázisra, és csökkenti a stresszre adott kóros válaszreakciót is.
A Rezidens Szalonban hagyományoknak megfelelően a művészet is helyet kapott. Fertőszögi Péter művészettörténész „Az expresszionizmus a festészet történetében” címmel tartott előadást.
A megújult a Rezidens Szalon támogatója a TEVA Magyarország Kft, mely félmillió forinttal járul hozzá a rendezvénysorozathoz.
Dobozi Pálma
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
