Nyáron nem csak a visszérbetegek, hanem az egészséges emberek is tapasztalhatják a lábukon mutatkozó jeleket. A tartós melegben kitágulnak az erek, emellett a szervezet így próbálja a hőháztartását rendben tartani. Verejtékezünk, vagyis hőt adunk le, fokozódik a vérkeringés – magyarázza a jelenséget dr. Szeberin Zoltán, a SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti Tanszék docense. A visszerek is kitágulnak, amelyek közvetlenül a bőr felszíne alatt futnak, kékes színűek a bennük futó vér miatt, így nyáron feltűnőbbé válnak, főként a nőknél, akiknek vékonyabb a bőre. Sportolás közben is ugyancsak tapasztalható, hogy az erek kitágulnak, ez természetes reakció, de a sportot követően az erek visszahúzódnak.
A látható visszerek azonban nem feltétlenül jelentenek betegséget, csak esztétikai kellemetlenséget. Ilyenek a pókvénák, amelyek egy milliméteres, vagy kisebb erecskék hálózata. Ezek veszélytelenek.
Akkor válik betegséggé, ha állandósul, vagy romlik az állapot. A több milliméteres, akár egy centiméteres tág, kanyarulatos erek a valódi veszélyt jelentő visszerek, amelyek 100 százalékos gyógyítására jelenleg nincs eszköze az orvostudománynak. Ez a civilizációs betegség valóban régi eredetű. Az emberiség egyedfejlődése során ezzel fizetett azért, hogy két lábra emelkedett. Az érrendszer puhafalú csövekből áll, lent nagyobb a nyomás, mint a test felső régióiban. A láb ezért állandó terhelés alatt van, de normális esetben az erek rugalmassága ellensúlyozza a nyomást. A kor előrehaladtával az érfalak meggyengülnek, rugalmatlanná válnak, és a hidrosztatikus nyomás feszíti, az egykor rugalmas rostokat megnyújtja, ezáltal képtelenné válik arra, hogy visszahúzódjon. Ez a visszérbetegség lényege.
A teljes körű gyógyítása azért nem lehetséges, mert egy szöveti, maradandó elváltozás jön létre, amely súlyosbodhat, visszérgyulladáshoz, trombózishoz, mélyvénás trombózishoz és végül halálhoz vezethet. Az időben kezelt, bár már tönkrement ereket csak műtéti beavatkozással lehet gyógyítani. Az esetek 10-15 százalékában sajnos visszatér a betegség – számol be tapasztalatairól dr. Szeberin Zoltán.
A hajszáleres visszereket nem lehet műteni. Ezeket injekcióval, lézeres úton, vagy rádiófrekvenciás módszerrel lehet eltüntetni. Az utóbbi esetekben egy kis, helyi trombózist idéznek elő, ami annyit jelent, hogy hő hatására leáll a keringés azon a területen. Az erek viszont más utat keresnek maguknak, és a jelenség visszatérhet. Ez a betegség egy gyakori, veleszületett érfal-gyengeséget jelent, idős korra a népesség több, mint 30 százalékát érinti.
Nyáron több folyadékot kellene fogyasztani, de a statisztikák szerint nem fogyasztunk elegendő mennyiséget, a kiszáradáskor besűrűsödik a vér, növelve a trombózis kialakulásának esélyét. Nyári utazáskor ülünk az autóban, vagy a repülőgépen, kevesek figyelnek arra, hogy időnként megmozgassák a lábukat. Tudniillik minden lépésnél összehúzódnak az izmok, azok tovább pumpálják a vért az erekben, s ha ez nem történik meg, pangás alakul ki, ami szintén a trombózisnak kedvez, ezért érdemes figyelmet fordítani a megelőzésre.
A szakember tanácsa, hogy bőséges legyen a folyadékbevitel, 2,5-3 liter javasolt víz, vagy élelmiszerek formájában. Megelőzésként, de már kialakult betegség esetén is javasolt a nem intenzív, de rendszeres, ismétlődő mozgás, például séta, kocogás, biciklizés, futás. Kerülni kell a hirtelen erőkifejtéssel járó sportokat, tevékenységeket, mert ekkor megfeszül az izom, visszatartjuk a levegőt, ami megemeli a vénás nyomást az erekben. Utazáskor tervezzünk be kis megállókat, akár a tankoláskor szálljunk ki az autóból, repülőúton időnként feszítsük le, majd fel a lábfejet, mozgassuk át a bokát, így serkentve a vádli izomzat vérellátását, ez a megelőzés érdekében mindenkinek javasolt mozgásforma. A mindennapokban, ha lehet, ne használjunk mindig liftet, lépcsőzzünk, vagy aki teheti, sétáltasson kutyát.
A visszérbetegeknek külső segítséget jelenthet a gyógyászati-segédeszköz üzletekben kapható kompressziós harisnya, amely a bokánál erősebben szorít, így késztetve a vérkeringést a lábszárban. A különféle vény nélkül kapható krémek, tabletták enyhíthetik a tüneteket, a feszítő, kellemetlen érzést, a vizesedést, de magát a betegséget nem gyógyítják meg.
Veszélyeztetett munkakörbe tartoznak az álló, ülő munkát végzők, tanárok, eladók, fodrászok, irodai alkalmazottak, és meglepő módon a nagybőgősök is – világosít fel dr. Szeberin Zoltán. Nyáron különösen érintettek a kismamák, hiszen mind a meleg, mind pedig a növekvő magzat is visszérbetegség kialakulásához vezethet. A baba éppen a végtagból visszafolyó medencei visszereket nyomhatja, ezáltal megint csak pangás alakulhat ki.
A kismamáknak jó hír, hogy általában a szülést követően eltűnnek ezek az ideiglenes visszerek. Gyakorlati tanács, hogy hűs szobában, rendszeresen polcolja fel a lábát a várandós anyuka.
Nagy Emese
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
