„Nagy felelősség a Lendület Program! Ezzel itthon tudunk tartani fiatal orvosokat, ahogyan annak idején engem tartott Magyarországon mentorom, Merkely professzor” – vélekedik dr. Maurovich-Horvat Pál kardiológus szakorvos, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának egyik nyertese. A fiatal orvos három éve tért vissza az Egyesült Államokból, ahol témájának kutatását kezdte a szívinfarktus korai megelőzése céljából. A Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának képalkotó diagnosztikai részlegén dolgozó orvos eddigi pályája többnyire külföldön alakult, ahogyan ott is indult.
A felvidéki származású doktor, orvos szülők gyermeke, egy dolgot tudott a pályaválasztásakor, hogy bármi áron, csak orvos nem szeretne lenni. Építésznek tanult, de három hónap múlva már jelentkezett a SE orvosi karára, ahol summa cum laude eredménnyel 2006-ban szerzett általános orvosi diplomát. Egyetemistaként számos tanulmányúton vett részt, többek közt a berlini Humboldt Egyetemen, majd Svédországban az Uppsalai Egyetemen. Klinikai gyakorlatokat teljesített Cambridge-ben, Stockholmban és Zürichben.
Hatodéves hallgatóként kutatói ösztöndíjjal az amerikai Harvard Egyetem szívképalkotással foglalkozó klinikáján töltött egy évet, ahol a Framingham Tanulmány egyik alvizsgálatába sikerült bekapcsolódnia, itt ismerkedett meg a coronaria CT angiographia új lehetőségeivel Tom Brady professzor mellett. (A Framingham Tanulmány volt az első nagy vizsgálat, amely megmutatta, hogy káros a dohányzás és a magas koleszterinszint.) Kutatási munkáját 2006-ban Lilly Kutatói Díjjal, 2007-ben a Semmelweis Egyetem kiváló diákköröse díjjal, 2008-ban Lozsádi Norbert díjjal jutalmazták. Számos előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon. Igazi nemzetközi karrier lehetősége várt a fiatal orvosra. Visszatérve a Harvard Egyetemre, 2008-2010 között a nagy kockázatú koszorúér-plakkok kutatásával foglalkozott, és ezt a munkát tudja folytatni ezúttal már Magyarországon.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója hívta haza Maurovich-Horvat Pált, miután a klinika beszerzett egy korszerű CT berendezést, ami félmilliárd forintos beruházás volt, ehhez kellet a tapasztalt orvos tudása.
„Még a falat is ki kellett bontani, hogy a gépet bejuttassuk az épületbe. Merkely professzor húz is azzal, hogy a CT berendezés borsos ára miatt én vagyok a legdrágább orvosa” – emlékezik vissza a szívképalkotó csoport vezetője. A szívinfarktus és a hirtelen szívhalál népbetegség, nagyon nagy kihívást jelent az orvostudománynak: a betegek kétharmadánál ugyanis úgy következik be a tragédia, hogy a koszorúér-betegségnek korábban semmi tünete nem volt, az első tünet a halál. A non-invazív – tehát szúrás, vágás nélküli – képalkotás Szent Grálja a koszorúerekben kialakuló nagy kockázatú lerakódás vagy más néven vulnerábilis plakk. Ez a nagyfelbontású CT képes lefényképezni a szívet, a koszorúereket, a plakkokat, sőt, még a plakkok mélyére is belát. Bizonyos mintázatok utalhatnak arra, hogy mekkora rizikója lehet az adott lerakódásnak.
Dr. Maurovich-Horvat Pál az intézményben létrehozandó lendületes kutatócsoportjával a koszorúerekben kialakuló, nagy kockázatú, olykor közvetlen életveszélyt jelentő plakkok korai felismerését szeretné elérni új biomarkerek és különféle képalkotó módszerek együttes alkalmazásával. Jelenleg nincs olyan diagnosztikai eljárás, amellyel becsülhető lenne a plakkok veszélyessége.
A vizsgálat három pillérből áll. Az első, hogy CT nélkül azonosítsák a tünetmentes betegeket, ehhez új biomarker panelt fejlesztenek egy nemzetközi vizsgálat során, ebben együttműködő partner az Amerikában élő Vörös Szilárd professzor. Céljuk, hogy vérmintából is azonosítani tudják a nagy szívinfarktus kockázattal élő embereket. Ezután szív-CT felvétel készülne a koszorúerekről, amely alapján eldönti az orvos, hogy agresszív gyógyszeres kezeléssel támadják a plakkokat, vagy katéteres úton, felszívódó stent-tel letakarják, stabilizálják azokat.
A Lendület Program segítségével a tudást és a csapatot kapcsolják össze: szív-CT vizsgálatokat elemeznek, új algoritmusokat fejlesztenek, PhD hallgatókat hívnak meg, akik más tudományterületek bevonásával egészítenék ki a kutatást, pl. matematikus programozói, vagy áramlástani témában. A forrás biztosítja azt is, hogy beszerezhessenek új képalkotó eszközöket. „Ha sikerülne valóban egy ilyen algoritmust, diagnosztikai módszert kifejleszteni, az óriási népegészségügyi hatással bírna” – hangsúlyozza Maurovich-Horvat Pál, aki mester fokozatát a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karán szerezte meg néhány hónapja.
Kutatásuk eredménye tíz, tizenöt év múlva akár egy szűrővizsgálat része is lehet, a férfiaknál 35, a nőknél 40 éves kor felett, ötévente egy ilyen vérvétel és amennyiben szükséges egy szív-CT vizsgálat, amelynek segítségével időben azonosíthatók lehetnek a nagy kockázatú plakkok, és ezáltal az infarktus veszélyének leginkább kitett egyének. „Ez ma még sci-fi” – mondja a kutató, de valóban, munkájának ez a hosszú távú célja.
Nagy Emese
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
