Dr. Hermann Péter, a Fogorvostudományi Kar új dékánja három éve a Fogpótlástani Klinika igazgatója, 2007 és 2010 között a kar dékánhelyettese is volt. Mint mondta, akkor nagyon váratlanul érte dr. Gera István felkérése, de nagy megtiszteltetésnek tartotta a feladatot, aminek boldogan tett eleget. Akkor jól beleláttam, hogy a dékáni munka mivel jár – idézte fel.
A dékáni pályázat saját elmondása szerint nagyjából egy évvel ezelőtt kezdte foglalkoztatni, mert a környezetéből több pozitív jelzést is kapott arra vonatkozóan, hogy érdemes lenne pályáznia. Így aztán, amikor megszületett a kiírás, nem sokat haboztam, hogy beadjam-e a pályázatomat – tette hozzá. Tájékoztatása szerint megválasztása után felhagy a magánrendelésével, hogy ne kelljen megosztania az idejét és teljes egészében a vezetői munkára tudjon koncentrálni.
Mint mondta, 1982-ben kezdte az egyetemet, vagyis több mint 30 éve egyetemi polgár, ami egyben a kar létének is több mint a fele. „Szem és fültanúja lehettem annak, hogyan változott a kar megítélése. Elődeimtől tudom, hogy 1955-ben, amikor megalakult a kar, a fogorvosokra még furcsán néztek, ami a 80-as évektől kezdett változni. Itt ki kell emelnem Bánóczy professzor asszonyt, Dénes professzort, Zelles Tivadar, Fejérdy Pál és Gera István dékánokat, akik munkájukkal úgy szolgálták a kar érdekét, hogy az jelentősen megerősödött az elmúlt évtizedek alatt. Hála Istennek ma már sokan talán nem is értik, miről beszélek, hiszen a Fogorvostudományi Kar teljesen egyenrangú a többi egyetemi karral” – vélekedett, hozzátéve: dékáni pályázata első pontja arról szól, hogy az elődök által kijelölt utat szeretné megtartani és folytatni. Ennek fontos része, hogy legalább ezen a szinten meg kell tartani azt az általános orvosi szemléletet és képzést, amit az első két évben a fogorvostan-hallgatók megkapnak – hangsúlyozta.
A dékán szerint természetesen vannak olyan aktuális kérdések, amelyekkel foglalkozniuk kell. Ilyen például a korábbi Központi Stomatológiai Intézet – amely a Semmelweis Egyetemen más struktúrában és névvel (Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet) működik tovább – beolvasztása a kar életébe, az oktatásba és a betegellátásba. „Jó úton haladunk, hogy ez megtörténjen. Ez a mi fiumei úti baleseti sebészetünk, az éjszakai sürgősségi ellátás Budapesten. Ez olyan lehetőség a hallgatóknak, amivel máshol nem találkozhatnak, ezért is szeretnénk beépíteni a gyakorlati oktatásba” – mondta.
Elképzelései szerint az oktatásban nagyobb hangsúlyt kell kapnia az orális medicina tárgynak, illetve külön központot alakítanának ki szájbetegek számára. Ebbe ugyancsak be akarjuk kapcsolni majd a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetet – jelezte.
Beszélt arról is, hogy az egészségügyön belül a fogászat a leginkább eszköz- és anyagigényes terület. Ez azzal is jár, hogy a gazdasági körülmények, a megszorítások azonnal érezhetőek az oktatásban, és előfordul, hogy nehézséget jelent bizonyos technológiák oktatása. „Azt is azonnal megérezzük, ha az embereknek kevesebb a pénzük: a hallgatók például sokkal kevesebb fogpótlást tudnak készíteni, mert kevesebben tudják megfizetni a beavatkozásokat. Mindezektől függetlenül a fogászat mindegyik részterületén, amit oktatunk, törekszünk arra, hogy a legmodernebb anyagokat és a legmodernebb technológiákat tudjuk oktatni a hallgatóknak” – szögezte le.
Dr. Hermann Péter a Szakmai Kollégium megbízásából részt vett a fogyatékkal élők fogászati ellátásának megszervezésében. Tájékoztatása szerint ez egy nagyon hosszú folyamat volt, jogszabály-módosításra is szükség volt, de sikerült pénzt is szerezni hozzá, így az egyetemen az Arc, – Állcsont, Szájsebészeti és Fogászati Klinikán létre tudnak hozni egy ilyen centrumot. A tervek szerint a központ várhatóan hónapokon belül megnyílik.
A dékán a betegellátással kapcsolatban kitért arra: kifejezetten szeretné megerősíteni a klinikákon azokat a profilokat, amelyek egyetemi szintű szakellátáshoz méltóak. „Egy tömést vagy egy hidat minden fogorvosi rendelőben el tudnak készíteni, nekünk az lenne a feladatunk, hogy olyan dolgokat csináljunk, amiket máshol – eszköz vagy szakmai felkészültség híján – nem tudnak elvégezni. Ezért hoztuk létre évekkel ezelőtt az állkapocs ízület megbetegedéseivel foglalkozó munkacsoportot, illetve ebbe a sorba illik az előbb említett fogyatékkal élők fogászati ellátása is. A karon hagyományai vannak az implantológia oktatásának, a parodontológiai sebészet pedig nemcsak itthon, hanem nemzetközileg is kimagasló színvonalon zajlik. Azt gondolom ezek olyan értékek, amelyekre támaszkodhatunk a jövőben” – közölte.
Dr. Hermann Péter úgy fogalmazott: nem kis kihívást jelent, hogy szinte fél Magyarország szájsebészeti ellátása hozzájuk tartozik, amely állandó készenlétet jelent.
Fontosnak tartja, hogy a kar továbbra is tudja támogatni a fiatal kutatókat. Emlékeztetett arra, hogy ezt dékánként Zelles Tivadar professzor indította el: szigorú feltételek mellett pályázati rendszerben nyújtanak támogatást. Mára Varga Gábor professzor szervezésében olyan magas színvonalú konferencián számolhatnak be a fiatalok a kutatási elképzeléseikről, amely megteremti az alapját a kari kutatásoknak. A kar nemcsak a kutatókat, hanem a szakorvosjelölteket is támogatja a saját költségvetéséből, mivel nagyon kevés az állami finanszírozású rezidensi hely, amelyből a dékán szerint lehetetlen lenne kinevelni az utánpótlást. A rezidensi pénzalapot dr. Fejérdy Pál hozta létre 2010-ben. Ezt mindenképpen meg kívánom tartani, de kiegészíteném egy tanulmányi szerződéssel. Azt szeretném elérni, hogy aki kari finanszírozással tanul, az a szakvizsga megszerzése után három évet még mindenképpen maradjon a karon – hangsúlyozta dr. Hermann Péter.
T-Sz.Sz.
Az interjú a Semmelweis Egyetem Újság legfrissebb számában jelent meg.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
