Naponta két, két és fél, de akár három liter folyadékra is szüksége van az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelően működjön. Kevésbé köztudott, hogy ebből ideálisan másfél litert juttatunk be a szervezetbe ital formájában. A többit az élelmiszerek víztartalma adja – hívja fel a figyelmet dr. Varga Zsuzsa élelmiszeripari mérnök, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának főiskolai docense, az ETK-n a témában készült tanulmány egyik szerzője. A friss kenyérben például 30-40% közötti víz van, a termék fajtájától függően. A tej 90 százaléka, a párizsi 70 százaléka víz, de a levesekkel, főzelékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel is kiegészítjük a napi vízigényünket.
Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap, mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával. A nyári időszakban fokozódhat a verejtékezés, természetesen a fizikai aktivitás mértékével arányosan, és egyénenként változó mértékben.
A felnőttek testének 60 százaléka folyadék, a csecsemőknél magasabb, míg az idősebbeknél alacsonyabb ez az érték. A kisbabák ezért is fokozottan veszélyeztetettek nyáron, mert testük kisebb, így könnyebben kiszáradhatnak. Számukra az alacsony, 500 mg, vagy annál kevesebb ásványi anyag tartalmú vizek ajánlottak. Az idős korosztály legnagyobb problémája, hogy kevesebb folyadék van a szervezetükben, és nyáron sem érzékelik szokásos módon a szomjúságérzetet.
Milyen ásványvizet válasszunk?
A mértékadó ásványvíz versenyeken az utóbbi években az alacsonyabb összes ásványianyag- tartalmú vizeket díjazzák. A szakemberek szerint azonban azt kell figyelni a címkéken, hogy milyen arányban tartalmazzák ezeket. Érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom. A kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ez utóbbi, a só – nátrium-klorid – a táplálkozási szokásaink miatt így is többszöröse az ajánlott mennyiségnek. Magyarországon a férfiak négyszer, ötször több sót fogyasztanak, mint kellene, a nők is háromszoros adagot visznek be a szervezetükbe. Nem csupán azzal, hogy kóstolás előtt automatikusan nyúlnak a sószóróhoz, hanem azért, mert az élelmiszeripar is előszeretettel használja tartósítás céljából a nátrium-benzoátot, a pezsgőtabletták is tartalmaznak nátrium származékokat, és az ízfokozó nátrium-glutamát is gyakori adalékanyag. A húskészítmények tartósításához is elengedhetetlen a só, és persze a mindennapi kenyérben is ott van, ezért kell figyelni arra, hogy az ásványi anyagokban gazdag ásványvizekből válasszuk az alacsonyabb nátrium tartalmúakat.
A különösen veszélyeztetett betegcsoport a vérnyomásbetegek köre. Rájuk szigorúan vonatkozik az, hogy sószegény diétán éljenek, és figyeljék a palackokon kötelezően feltüntetett adatokat.
Felmérések szerint a magyar lakosságnak alapvetően alacsony a kálium és a magnézium bevitele. Ennek oka, hogy ezek az értékes anyagok főleg zöldségekben, gyümölcsökben vannak jelen, amelyek fogyasztása még mindig alatta marad az ajánlott mértéknek.
Varga Zsuzsa ajánlása szerint az ásványvizek maximum 1500 mg összes ásványianyag tartalomig nyugodtan fogyaszthatók különösebb korlátozás nélkül. Ezek az italok hozzájárulnak szervezetünk ásványi anyag ellátásához, a többi azonban a tudatos táplálkozásunkon múlik, vagyis azon, hogy fogyasszunk sokkal több zöldséget és gyümölcsöt. A nyár slágere, a görögdinnye ideális választás lehet. 90 százaléka víz, ami fokozatosan, az emésztés során szabadul fel, tehát sem a keringést, sem a szívet, sem a vesét nem terheli meg úgy, mintha hirtelen enyhítenénk a szomjunkat. Gazdag ásványi anyagokban, vitaminban is. Likopin tartalma is jelentős, ami egy biológiailag aktív anyag. Jótékonyan hat a prosztatarák megelőzésben, az általános daganatos betegségek elkerülésére. Likopinban gazdag még a paradicsom is, és a sárgadinnye is sokat segíthet, mert az A-vitamin előanyaga antioxidáns hatású, gyökfogó képességű, tehát semlegesíti a szabadgyököket.
Magyarországon túlnyomó többségében földes, meszes vizek találhatóak, amelyek kalciumban és magnéziumban gazdagok. A főváros alatti kőzetállománynak köszönhetően az itt fúrt kutak, források vize nagy mennyiségben tartalmazza az idegrendszerre, a csontok, fogak épségére, a csontritkulás megelőzésére alkalmas ionokat, melyek a kismamáknak is segítenek a szoptatás idején. A budai oldal forrássora egy geológiai törésvonal mentén húzódik, a Gellért-fürdőtől Békásmegyerig. Ezek táplálják továbbá a Rác, a Király, a Lukács, a Császár, a Széchenyi és a Csillaghegyi fürdő medencéit is. Óbudán, a Margitszigeten, a Káli-medence kútjai is ezt a földes-meszes vizet adják, ahogyan a Lajosmizse környéki fúrt kutak is.
A Rudas fürdő figyelemre méltó forráscsoportját csak a bennfentesek ismerik – mondta dr. Varga Zsuzsa. Az Erzsébet-híd budai hídfője alatt található gyógyvízforrások, a Hungária, az Attila és a Juventus különleges hatással bírnak. Az Ásványvíz Termék Tanács rendszeres fogyasztásukat hosszú időn keresztül is ajánlja. A Hungária gyomor- és bélrendszeri hurutokra tesz jó hatást, az Attila felső-légúti betegségekben segít, a Juventus radon tartalmánál fogva tágítja a perifériás ereket – aki ezt issza szellemi és fizikai aktivitását hosszan megőrzi, bár a napi testmozgás emellett is ajánlott.
Nagy Emese
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
