Jól van és két-három héten belül haza is mehet az a beteg, akinek Magyarországon először ültettek be véglegesen használható műszívet a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Az 51 éves súlyos, végállapotú szívelégtelenségben szenvedő férfi szívátültetésre várt, de folyamatosan romló állapota miatt orvosai a műszívbeültetés mellett döntöttek, ami akár végleges megoldás is lehet számára.
A szeptember 20-án elvégzett műtét két és fél óráig tartott, melynek során egy amerikai gyártmányú, körülbelül fél kilós, 10 centiméteres szerkezetet ültettek be a betegbe – számolt be a részletekről dr. Merkely Béla, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája igazgatója az idei donációs nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
A műszív tulajdonképpen egy miniatűr pumpa, a motor körülbelül 8000 és 16 000 per perces fordulatszámmal képes egy propelleren keresztül folyamatosan továbbítani a vért. Ez egy folyamatos áramlást biztosít, ami azt is jelenti, hogy a betegnek gyakorlatilag nincsen pulzusa – mondta az igazgató. A szerkezet a bőrön keresztül egy vékony, 7 milliméteres kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve, képes mindennapi teendőit ellátni.
A műszív beültetése hozzávetőlegesen annyiba kerül, mint két szívtranszplantáció, ám ezt követően – szemben az átültetéssel – nem kell folyamatosan gyógyszert szednie a betegnek, így hosszabb távon költséghatékonyabb lehet ez a módszer, amely megoldást jelenthet a donorkrízisre.
„Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a szívtranszplantációs várólista feltöltése, de nem vagyunk attól messze, hogy a műszíves kezelés előtérbe kerüljön. 5-10 év múlva elképzelhető, hogy már több műszívbeültetés lehet, mint szívtranszplantáció” – mondta dr. Merkely Béla, hozzátéve, hogy Szlovákiában például már most körülbelül fele annyi műszívbeültetés történik, mint szívtranszplantáció.
Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a sajtótájékoztatón közölte: Magyarország elkezdte a tárgyalásokat az Eurotransplanttal a végleges csatlakozásról. Jelenleg az eddigi tapasztalatok értékelése és a teljes jogú tagságra való felkészülés folyik.
Dr. Gál János, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai transzplantációk kétharmadát a Semmelweis Egyetemen végzik. Úgy fogalmazott: mindenkinek erkölcsi és szakmai kötelessége támogatni a transzplantációt. „Ismert az a mondás, hogy a halottak tanítanak minket. Ezt kiegészítem azzal, hogy a halottak életet is adnak nekünk, s azok az embertársaink is, akik még életükben felajánlják szerveiket élődonoros transzplantációra – fogalmazott.
Dr. Langer Róbert, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója beszámolt arról, hogy megduplázódott az élődonoros transzplantációk számaránya, Budapesten már az európai átlagot is elértük ebből a szempontból. Az Eurotransplanthoz való részleges csatlakozás eredményeképpen pedig kétszer annyi szívtranszplantáció történt, mint tavaly összesen.
Az Európa Tanács idén Magyarországot kérte fel az Európai Donációs Nap megrendezésére, amelynek keretében szombaton egészségügyi mérésekkel, tanácsadással, hasznos és szórakoztató programokkal várták az érdeklődőket a Városligetben.
A Donációs Napon Szent Kozma és Szent Damján-díjat adott át a Transzplantációs Alapítvány dr. Szabó Zoltán és dr. Bodor Elek professzoroknak, akik 20 évvel ezelőtt a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáján elindították a magyar szívátültetési programot.
A donációs nap rendezési jogának elnyerése nyomán Magyarországon tartott kétnapos konferenciát az Európa Tanács Transzplantációs Bizottsága, amelynek a Semmelweis Egyetem adott helyet. CzR-DP
Fotók: D. Kiss Balázs
