Két ioncsatorna pontos működésének megismerése a célja dr. Csanády Lászlónak, az Orvosi Biokémiai Intézet docensének, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja egyik idei, Semmelweis Egyetemről kikerülő nyertesének. A nemrég felfedezett TRPM2 kation csatorna működésének vizsgálatához a közelmúltban – idén egyetlen magyarként – 650 ezer dolláros támogatást nyert az amerikai Howard Hughes Medical Institute-tól.
A hazai Lendület Program keretében pedig most kutatómunkájának másik irányához, a CFTR-csatorna vizsgálatához is támogatást kapott. E speciális fehérje működészavarai okozzák az egyik leggyakoribb veleszületett örökletes anyagcsere-betegséget, a cisztikus fibrózist, amely jelenleg még gyógyíthatatlan. Szintén a CFTR-csatorna, illetve annak túlműködése áll a szekréciós hasmenések, például a kolera okozta kiszáradás hátterében. „A következő öt évben szélesíteni szeretnénk azt a módszertárat, amivel dolgozunk. Az elektrofiziológia terén elég erősek vagyunk, de hasznos lenne, ha ezzel párhuzamosan a fehérje biokémiai vizsgálatok is elindulhatnának, így ugyanazokat a kérdéseket többféle oldalról tudnánk megközelíteni. Az ehhez szükséges műszerezettséget most ki tudjuk alakítani a pályázat segítségével, a megfelelő, membránfehérjék tisztításában jártas szakember megtalálása azonban nehezebb feladat” – mondta dr. Csanády László, hozzátéve, hogy a pályázati pénznek köszönhetően két kutatót tud majd alkalmazni, jelenleg még keresi a megfelelő szakembereket.
Az a kutatás, amelyet mi folytatunk, jegyezte meg, nagyon specializált, nálunk szinte egyedülálló. „Nincs nagy kutatói hálózatunk, kevés ember rendelkezik az ehhez szükséges speciális szakértelemmel. Akinek van ilyen tapasztalata, az azt nagy valószínűséggel külföldön szerzi meg. Nagyon sok fiatal magyar kutató megy az Egyesült Államokba tanulni, posztdoktori képzésre, ők később válaszút elé kerülnek, hogy kint keressenek-e munkát, vagy hazajöjjenek, vállalva a szerényebb megélhetési körülményeket” – vázolta a helyzetet dr. Csanády László. A Lendület Program segítségével azonban lehetőség van arra, hogy a pályázatok nyertesei versenyképes fizetést ajánljanak a külföldön megszerzett tapasztalatokkal hazatérő fiataloknak – tette hozzá. Éppen ez, vagyis a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók elvándorlásának megállítása a program egyik fő célja.
Dr. Csanády László egyébként úgy véli, mindenképpen hasznos, ha a fiatal kutatók külföldre mennek tanulni, de az a jó, ha aztán vissza is jönnek. Az Orvosi Biokémiai Intézet docense maga is így tett. Öt év tanulás után, 2000-ben költözött haza az Egyesült Államokból, ahol a New York-i Rockefeller Egyetemen folytatta PhD tanulmányait. Itt kezdte kutatni a szervezetben található több száz parányi ioncsatorna egyikének működését. Végül annak ellenére döntött a hazatérés mellett, hogy lottón zöld kártyát nyert az egész család, így nyugodtan maradhatott volna. Ennek okairól beszélve úgy fogalmazott: dr. Ádám Veronika professzor asszony, az Orvosi Biokémiai Intézet igazgatója felajánlott számára egy álláslehetőséget, nagyon jó feltételekkel; s biztosította a labor felállításához szükséges alapműszerparkot. Ennek köszönhetően tért haza dr. Csanády László, családjával együtt.
A mostani Lendület Programmal kapcsolatban dr. Csanády László azt hangsúlyozta, ez az egyetlen olyan hazai forrás, amelyből alapkutatásokat olyan mértékben támogatnak, hogy az összehasonlítható egy amerikai NIH (National Institute of Health) ösztöndíj mértékével. Bár a vegyszerek és a műszerek nálunk drágábban szerezhetők be, a fizetések és a rezsi alacsonyabb szintű. Így gyakorlatilag ugyanolyan színvonalú kutatásokat lehet megvalósítani a program segítségével, mintha az Egyesült Államokban dolgozna a kutatócsoport.
A Lendület Program másik két, Semmelweis Egyetemről kikerülő nyertese dr. Chinopoulos Christos (róla cikkünk itt olvasható), és dr. Pós Zoltán, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet adjunktusa. Cikksorozatunkat hamarosan az ő bemutatásával folytatjuk. DP
