A fogpulpában, vagyis a fogbélben található őssejtek biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert őssejtek. A jelenleg folyó, „in vivo” kísérletek pedig azt mutatják, alkalmasak lehetnek például gerincsérülések gyógyítására – számolt be a kutatóegyetemi TÁMOP pályázat keretében folyó vizsgálatok eddigi eredményeiről dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének vezetője.
A pulpában találhatóak olyan sejtek, amelyek különböző irányba differenciáltathatóak, vagyis kémcsőben különböző típusú szövetek hozhatóak létre belőlük: lehetnek fogat építő sejtek vagy idegsejtek. A dr. Varga Gábor vezette Molekuláris Orális Biológiai Kutatócsoport először arra volt kíváncsi, hogy a fogbélből kinyert, idegi irányba elődifferenciáltatott sejtek képesek-e az élő szervezetben megmaradni.
A kutatók sérült agykéreggel rendelkező patkányok esetében bizonyították, hogy ezek a sejtek – az agyba juttatva – képesek integrálódni és megőrzik idegsejt-tulajdonságaikat. Ezt követően kezdték azt vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók ezek a sejtek a gerincvelő sérülése esetén. „A gyógyulás sokkal inkább kézzelfogható és követhető az ilyen sérüléseknél, s a későbbi emberi felhasználás is reálisabb ezen a területen” – hangsúlyozta dr. Varga Gábor. Hozzátette: hasonló vizsgálatok az Egyesült Államokban már a humán kipróbálás fázisában vannak, ám ezekben embrionális jellegű őssejteket alkalmaznak.
Ahhoz, hogy miért lehetnek hatékonyabbak a fogeredetű őssejtek, érdemes megvizsgálni, hogy mi történik a gerincvelő sérülése esetén. „Amikor elvágódnak az idegek, nemcsak arról van szó, hogy ezek nem tudnak úgy összenőni, mint például a csontunk. A szétszakadás helyén jelentős gyulladás is kialakul, amire a szervezet erős immunreakcióval válaszol, ez pedig végeredményben masszív szövetpusztuláshoz vezet. Ebben a helyzetben egyrészt a gyulladásos folyamat lecsitítására, az immunválasz gátlására, másrészt az elvesztett idegelemek pótlására van szükség. A fogeredetű őssejtek egyszerre rendelkeznek mindkét képességgel, vagyis immunszuppresszív (immunválaszt gátló) hatásuk is van, és nagy a kapacitásuk arra, hogy idegsejteket hozzanak létre” – magyarázta dr. Varga Gábor.
Ez utóbbinak az áll a hátterében, hogy a fog pulpáját az ún. ideglemezből kivándorolt sejtek hozzák létre; ezek eredetileg idegsejt előalakok voltak, így könnyebben is lehet belőlük idegsejtet létrehozni, mint más szövetekből.
A fogeredetű őssejtek hatásait egyelőre még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálja a kutatócsoport, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézettel és az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetével közösen. Dr. Varga Gábor azonban úgy látja, akár már öt éven belül elkezdődhetnek a szűk körű humán vizsgálatok.
A fogeredetű őssejtek másik felhasználási iránya a szájsebészek munkáját segítheti. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehet a csont és az implantátum közötti kapcsolatot javítani, hogyan lehet csontot építeni ezeknek az őssejteknek a segítségével. DP
