Egy éve indult el az online tudományos folyóirat, a Kaleidoscope. Az első év tapasztalatairól, az elkövetkező idők terveiről beszélgetünk az orgánumot megálmodó, szervező és koordináló főszerkesztővel: dr. Forrai Judit egyetemi tanárral, az SE ÁOK Népegészségtani Intézet Orvostörténeti Tanszéki Csoport vezetőjével, aki a szerzők sorában is jelentős helyet foglal el.
Egyedülálló kezdeményezés volt az online művelődéstudományi és orvostörténeti folyóirat, mellyel az volt a célunk, hogy a szűk orvostörténetből tágabb merítésben sokféle szempontból dolgozzuk fel ugyanazokat a témákat, és az ókortól a mai korig minden korszakot fel tudjunk ölelni. Különösen a tudomány- és technikatörténetnek, a művelődéstörténetnek különböző aspektusait, a legkiválóbb szakemberekkel, tudósokkal, akik tizenkilenc, időben-témában különböző rovatot gondoznak – mondja dr. Forrai Judit. – Mindannak a témának részleteit más-más szemszögekből, amit régebben összefoglalóan csak orvostörténetnek neveztünk, hogy több oldalról világítsa meg az orvostörténeti kutatások, elméletek, események, problémák értelmezését a tudomány különböző területein különböző módszerekkel ( mint pl. levéltári, könyvtári, bibliográfiai, múzeumi, irodalmi, technikatörténeti források felhasználásával). A Kaleidoscope a görög kalosz, az eidosz és a -szkop szavakból, illetve képzőből ered, s a szép formákat néző játékot jelenti. A folyóirat nevét éppen ezért választottuk. Kutatásaink központja az ember: az egészség-betegség, a gyógyítás szemlélete, orvosi antropológia, betegségek, járványok, caritas, könyörületesség, egészséges életre törekvés, és mindaz, ami az orvostörténet témáinak tárgya, s azok tágabb értelmezése.
Célunk a határterületeket tágítani és ezáltal egy nagyon jó műhelyközösséget kialakítani. Így jött létre pl. egyiptológusokkal, ókorászokkal, Mezopotámiával, Bibliával, a görögökkel, középkorral, segédtudományok, más tudomány és művészeti ágak pl. irodalomtudomány bevonásával, nézőpontjainak megismerésével, vagy a legújabb kori kutatásfejlesztéssel foglalkozó szerzői közösség. Az európai irányt néztük, hogy az élettudományok kutatásfejlesztése ma hogyan áll a pályázatokkal együtt. Tehát azokat a nagy trendeket tanulmányoztuk, melyek bemutatják a tudománytörténetnek ezt az orvosi aspektusát. Látóterünkbe kerültek pl. Németh László naplói, betegségének története, olyan naplórészletek, melyeket a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa dolgozott fel, például a 19. századi prostitúcióról férfinaplóknak a töredékeiből. Például Az Escherichia coli járvány és a baktérium pathoadaptációjának legújabb kori betegségtörténetével is foglalkozik a lap. Tehát annyira színes és szerteágazó a merítése, hogy mindenki megtalálhatja a kedvtelését ebben a folyóiratban.
Kezdetben is úgy indultunk, hogy ez egy nemzetközi folyóirat, már a kezdetektől idegen nyelven is meg lehet jelentetni a cikkeket. Most, hogy már egy évvel túl vagyunk a szerkesztésen, és a csapat tényleg összeállt, most nagyobb erővel tekintünk külföldre és kapcsolatrendszerünkre. Mára neves nemzetközi tudományos tanács támogat és dolgozik velünk együtt, amelyben Angliától kezdve Kanadáig, Izraelen keresztül Lengyelországig neves tudósok segítik a munkánkat.
A másik célja az újságnak az, hogy a PhD-hallgatóknak segítsük a színvonalas megjelenést – sorolja a főszerkesztő. – Gyors megjelenést, tekintve, hogy az online formában történik, és így nem limitált a szöveg hossza, hiszen az internet nagy terjedelmet kibír, s nem szorítanak lapszámok és anyagiak sem, míg a színvonalra eközben kényesen vigyázunk. Idén nyitottunk egy új rovatot: a Legjobb szakdolgozatok címmel, néhány PhD-dolgozat színvonalát megütő munka közlésére. Pl. egyik gyógyszerész hallgatónk Kolostori gyógyszerek és gyógymódokról publikált. Pannonhalmán töltött több napot, hogy eredeti középkori recepteket gyűjtsön össze. A parfüm történetéről, a kávé kultúrtörténetéről és a bor gyógy- és kultúrtörténetéről kiváló, közölhető, míves, tudományos munkák készültek.
A lapnak ugyan nincs bevétele egyelőre, semmilyen kereskedelmi, vagy egyéb pályázatot nem sikerült nyernünk eddig, de most írunk egy Visegrádi Alap pályázatot, és megvan mind a négy visegrádi országból a kontakt pontunk a hasonló tudomány területről: emberek, kutatók és intézmények személyében. Ez tulajdonképpen egy hosszú távú Visegrádi együttműködésnek lesz a kezdete. A program címe: A víz és az élet, illetve a Személyes higiéné és a víz szerepe az ember életében. Azért választottunk ilyen széles spektrumú tematikát, mert azt gondoljuk, ebbe a bibliai időktől a mai napig minden belefér: gyógymódtól, gyógyvizektől, a tiszta víz felhasználásán át, a közegészségügyi, a népegészségügyi aspektusból vizsgált alapelem: maga az élet. Nyilván ennek hatalmas irodalmi, tudományos, tárgyi vonzata van. A pályázat írott anyaggal kísért konferenciával összekötött tudományos munkát céloz, melybe a Visegrádi Országok is be tudnak kapcsolódni. Ezen kívül is folyamatosan figyeljük a lehetséges egyéb megpályázható lehetőségeket. Nyitottak vagyunk mindenféle tudományos és technikai újdonság iránt.
A Népegészségtani Tanszék megteremtette a lehetőséget arra, hogy ezt az online folyóiratot elindítsuk, ebben jelentős anyagi szerepet vállalt, és úgy sikerült ennek a technikai hátterét megoldani, hogy a program elkészülte után már én is tudom kezelni a folyóiratot, tehát önjáróvá tettük. Van egy országos, több egyetemre, tudományos szakterületre kiterjedő rangos lektori hálózatunk. Ez a folyóirat is peer review, vagyis két független lektor írásbeli jóváhagyása kell ahhoz, hogy egy cikk megjelenhessen. A Szerkesztőbizottság és a Tudományos Tanácsadó Testület tagjai tárgyhoz kötődő legrangosabb magyar és nemzetközi kutatók, elméleti szakemberek, egyetemi oktatók, akiknek személye garancia arra, hogy a folyóirat nemzetközi rangra emelkedik. Nagy múltú intézmények (egyetemek, levéltárak, múzeumok stb.) is csatlakoztak munkánkhoz, s ez nemkülönben jelentős segítség ahhoz, hogy a Kaleidoscope a szakma figyelemre méltó fórumává váljon. Arra nincs egyelőre pénzünk, hogy a nyelvi lektort fizesse a lap, ezért minden szerzőnek, aki idegen nyelven publikál, saját magának kell az általunk kijelölt nyelvi lektor-hálózatból kiválasztani, finanszírozni a kapcsolódó költséget.
Miután az orvostörténetet (is) tanítom itt az egyetemen, az angol nyelvű csoportom hallgatóinak egy-egy általam adott témából kell prezentációt kidolgozniuk, és most pl. egy japán hallgató a szív ingerületvezetés felfedezésének történetét dolgozta fel, és egy olyan színvonalas prezentációt adott elő, amit elküldtem egy híres szegedi kardiológus professzornak, aki azonnali közlésre javasolta az anyagot – meséli dr. Forrai Judit. – Igyekszünk tehát a külföldi tanulókat is inspirálni, hogy érdekeltek legyenek az orvostörténet területén, hiszen mindegyik hallgatómat úgy biztatom, hogy valószínűleg híres professzorok lesznek és amikor a székfoglaló előadásukra kerül sor, az nagyon elegáns, ha a szakmatörténetének fontos eseményeit néhány slide-dal bemutatják. Mert ha nem tudjuk, hogy honnan jövünk, akkor azt sem tudjuk, merre tartunk.
Nagyon népszerű a folyóiratunk, annak ellenére, hogy a kereskedelmi piárokat még nem vettük igénybe, de tervezzük, hogy nagyobb honlapokhoz csatlakozunk. A látogatottsági statisztikánk nem csak az olvasók számát jelzi, hanem azt is, hogy mely országokban olvassák a folyóiratot. E szerint több, mint húszezer látogatónk van negyedévenként, és Japántól Kanadáig, ha nem is tömegek, de látogatják az érdeklődők a Kaleidoscope-ot.
Szívesen várunk közlésre cikkeket, megköszönjük, ha kollégáknak, hallgatóknak tudtára adják a lap megjelenésének tényét – mondja végül dr. Forrai Judit –, s lapunk témái sokszínűségének felfedezéséhez, e színes játék nézéséhez kívánok jó olvasást.
Urbán Beatrice
