Bár lottón zöldkártyát nyert az egész család, öt év tanulás után – 2000-ben – mégis hazajött az Egyesült Államokból dr. Csanády László. A Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének docense a New York-i Rockefeller Egyetemen folytatta a PhD-tanulmányait, itt kezdte el először kutatni a szervezetben található több száz parányi ioncsatorna egyikének működését. Hazatérve folytatta, és ki is terjesztette ezt a kutatómunkát, amelyhez a közelmúltban – egyetlen magyarként – 650 ezer dolláros támogatást nyert a Howard Hughes Medical Institute-tól (HHMI).
„Ezek azok az emberek, akik véleményünk szerint országuk vezető tudósaivá válnak a következő tíz évben” – így konferálta fel a díjazottakat a Howard Hughes Medical Institute elnöke, Robert Tjian. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb orvosi nonprofit kutatóintézményét még az 1930-as években alapította Howard Huges, legendás milliárdos, filmrendező, mérnök és pilóta. A pályázatra 18 országból lehetett jelentkezni, a 760 kutató közül végül 28 nyerte el az öt évre szóló támogatást. A nyertes pályázók között vannak kínaiak, portugálok, spanyolok, lengyelek és olaszok; dr. Csanády László egyetlen magyarként szerepel a listán. „Az első rostán átjutott kutatóknak személyesen, egy 15 perces prezentációban kellett érvelniük kutatási programjuk mellett, a zsűriben több Nobel-díjas tudós is ült” – ad némi betekintést a pályázatok elbírálásának folyamatába dr. Csanády László.
Az általa benyújtott nyertes projekt két ioncsatorna pontos működésének a megismerését tűzi ki célul. Az egyiknek, az úgynevezett CFTR csatornának a klorid ionok szállításában van fontos szerepe, azaz abban, hogy keresztül tudnak-e jutni ezek egy sejtrétegen. Ezáltal több szerv hámfelszínének só-víz háztartásában fontos szerepe van, befolyásolja például a bélbe történő só kiválasztást is. A CFTR csatorna túlműködését lehet tapasztalni a kolerában szenvedő betegeknél: a koleratoxin aktiválja a CFTR-csatornákat, ez okozza a híg hasmenést, amitől kiszáradnak, majd életüket vesztik a kolerások. Emellett szintén ennek az ioncsatornának a működési zavarai okozzák az egyik leggyakoribb veleszületett, örökletes anyagcsere-betegséget, a cisztikus fibrózist.
A másik ioncsatorna, amely dr. Csanády László és kutatócsoportja vizsgálatainak középpontjában áll, a TRPM2 elnevezésű kation csatorna, amelynek létezését nemrég fedezték fel. Ennek egyebek mellett az immunsejtek aktiválásában és az inzulin-kiválasztásban is fontos szerepe van, de befolyásolja a stroke utáni idegsejt-pusztulást is.
A kutatócsoport alapvetően nem a csatornák élettani szerepét tanulmányozza, hanem közvetlenül azt szeretnék megérteni, hogy miként működnek ezek a parányi – körülbelül 10 nanométer átmérőjű – ioncsatornák, mint kis molekuláris gépek. Dr. Csanády László azonban hangsúlyozza: ezeknek az ismereteknek hosszú távon a gyógyszertervezésben is fontos szerepük lesz, emellett pedig a csoport tesztel több olyan molekulát is, amelyek befolyásolják a csatornák működését. DP
