Mindkét orrlyukát befogja és erővel fújja az orrát az ovis korú gyerekek egy része – pedig így a váladék akár az orrmelléküregekbe, vagy a fülkürtön át a dobüregbe is áramolhat, ami a nátha szövődményeinek kialakulásához vezethet. Dr. Krasznai Magda, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa szerint világszerte az egyik leggyakoribb megbetegedés a nátha, a kisgyermekek akár évente 8-10 alkalommal is megfertőződhetnek. Ez okozza a legtöbb iskolai hiányzást, a legtöbb táppénzes napot. Több mint 200 olyan vírust ismerünk, amely náthát okoz, ezek cseppfertőzéssel terjednek, így a közösségbe járó gyerekek egymást fertőzik.
A felső légúti megbetegedések száma az életkorral fordítottan arányos, hiszen az átvészelt fertőzések után bizonyos immunitás alakul ki. A vírusfertőzések néhány nap alatt általában elmúlnak, a gyerekek panaszmentessé válnak, de gyakori a bakteriális felülfertőződés is.
Az, hogy egy kisgyermek mennyire érzékeny a fertőzésre, függ az immunrendszerétől, fizikai és alkati adottságaitól (orrmandula megnagyobbodása – adenoid vegetáció). Az immunhiányos, rosszul táplált, vashiányos, refluxos, allergiás, nagy orrmandulával rendelkező gyermekek esetében a nátha többször válik súlyossá, elhúzódóvá.
A kisgyermekkori egyszerű nátha az anatómiai viszonyok miatt gyakran nem csak az orr, hanem az arcüregek nyálkahártyájának vizenyős duzzanatát is okozza. Ezért a gyermekkori náthát gyakran arcüreggyulladás is kíséri. A nátha további társbetegsége a fülkürthurut. A fülkürt az orrgaratot köti össze a dobüreggel, szerepe a normál dobüregi nyomás biztositása. Amennyiben az orrnyálkahártya tartós duzzanata miatt a fülkürt működése akadályozott, a dobüregi nyomás csökken, amely a középfül működési zavarát okozza. Ilyenkor a gyermek figyelmetlen, gyakran visszakérdez, hangosan beszél. A fülkürthurut tartós fennállása esetén a negatív dobüregi nyomás miatt kiáramló folyadék savós középfülgyulladást is okozhat.
A közönséges, szövődménymentes nátha pár nap alatt magától, spontán is meggyógyulhat. Természetesen gyermekkorban a tüneti kezelést mielőbb kezdjük el. Rendszeresen tisztítsuk az orrjáratokat és használjunk nyálkahártya lohasztó orrcseppeket. Fontos a bő folyadékbevitel, lázcsillapító, nyákoldó-köptető, vitaminok, mézes-tea adása – emelte ki dr. Krasznai Magda. Lehetőleg a gyermek közösségbe ne menjen, a szobát párásítsuk, gyakran szellőztessük.
Antibiotikumos kezelést kizárólag bakteriális felülfertőzés, valamint legyengült, elesett állapotú gyermek esetében használjunk. A túlzásba vitt antibiotikum-fogyasztással többet árthatunk, mint használhatunk és az antibiotikumok hatékonysága is csökkenhet.
Csúcsszezonban, az ősztől tavaszig terjedő időszakban, a közösségbe járó gyermekeknél nem ritka, hogy akár minden második-harmadik héten elkap egy néhány napos fertőzést. Amennyiben folyamatosan náthás, hurutos mindenféleképpen javasoljuk a gyermek kivizsgálását, góckeresését.
Ha a gyermek orrhangon beszél, aláárkoltak a szemei, folyamatosan nyitva van a szája, éjjel horkolva alszik, figyelmetlen, sokat köhög – ezek a jelek az orrmandula gyulladására utalhatnak. Az orrmandula gyulladása gátolja az orrlégzést, állandó orrdugulást, náthát, vizes orrfolyást okoz, tartós megnagyobbodása pedig krónikus fülkürthurutot, savós középfülgyulladást és következményes halláscsökkenést okozhat. A hátsó váladékcsorgás miatt éjjel-nappal köhög.
Amennyiben a szülők anamnézisében allergiás megbetegedés (allergiás nátha, hörgőasztma – asthma bronchiale) szerepel, gondoljunk gyermekünknél is allergiás rhinitisre. Főként akkor, ha korábban atópias dermatitis, ekcéma, vagy ételallergia is volt. Kifejezetten éjszakai köhögés hurutos gyermeknél reflux jele is lehet. Erre is érdemes gondolni, ilyenkor javasoljuk az étkezési szokások megváltoztatását, savlekötők alkalmazását.
Amennyiben gyermekünk állandóan náthás, hurutos, ne késlekedjünk, forduljunk szakorvoshoz.
SzZs
