A mentődolgozónak készülők egyharmadáról csak a főiskolai képzés alatt derül ki, hogy alkalmatlan a pályára. Ezért a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának dékánja ezen a szakon mielőbb bevezetné a felvételi, illetve az alkalmassági vizsgát.
Mészáros Judit erről szombaton sajtótájékoztatón beszélt, egy a mentődolgozók képzésének, kompetenciáinak és életpályájának fejlesztéséről szóló konferencia szünetében Budapesten. Mint mondta, sokan vannak, akik a különböző kórházsorozatok miatt megtetszik ez a pálya. Ha viszont a képzés során „éles helyzetben” kell helytállniuk, kiderül, hogy alkalmatlanok rá.
Ezért a négyéves főiskolai szintű mentősképzésnél, ha rajta múlna, már „ebben a pillanatban” bevezetnék az alkalmassági vizsgát – fogalmazott Mészáros Judit. Ezzel együtt a „megrendelő” – ez esetben az Országos Mentőszolgálat – elvárásai alapján alakítják a képzést. Emellett a sürgősségi betegellátásban használt eszközök, technikák is folyamatosan fejlődnek. Ezért is fontos, hogy – mint a szombati konferencián is – folyamatosan egyeztessenek arról, hogy egy mentődolgozó munkájához milyen tudás, illetve képességek megléte szükséges.
Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója megjegyezte: reméli, hogy minél előbb megvalósul az a régi szándék, amelyet az ágazatvezetés a Semmelweis Tervben is célként tűzött ki, hogy a jövőben a mentődolgozók ne csak az esetkocsikon, hanem forgórendszerben a kórházak sürgősségi osztályain is dolgozhassanak.
A főigazgató szerint ezáltal megfékezhető lenne a mentődolgozók elvándorlása is, ugyanis, mint mondta, jelenleg nagyrészt nem a külföldi, hanem a sürgősségi osztályon való munkavégzésért hagyják ott a pályát.
Mint Mártai István elmondta, néhány főállású mentős most is dolgozik más jogviszonyban sürgősségi osztályokon, vagyis a gyakorlat már létezik, de rendszerszintű kiterjesztésére lenne szükség. Úgy véli, a pálya vonzóbbá válna, ha a mentődolgozók kompetenciái, feladatkörei bővülnének, hiszen ezáltal lehetőségük lenne arra, hogy végigkövessék betegük útját, ami a mentőknek fontos tapasztalatot, illetve tudást jelentene, és a betegellátást is hatékonyabbá teheti.
Azt egyelőre nem tudni, mikortól működhet majd az új forgórendszer, hogy a mentődolgozók a sürgősségi osztályokon is dolgozhassanak. Az OMSZ főigazgatója elmondta: a szombati konferencián a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának dékánjával, valamint a Magyar Oxyológiai Társasággal is arról egyeztettek, hogy a mentők képzésébe építsék be a sürgősségi osztályokon szükséges ismereteket is. Kérdésre válaszolva Mártai István azt is elmondta: az Országos Mentőszolgálat mintegy hétezres állományból több mint háromezer embert érint a bérkompenzáció. Az elmúlt héten minden érintett munkaszerződését módosították, a következő bérszámfejtés ez alapján történik majd.
Az Országos Mentőszolgálatnál bíznak abban, hogy az üzemanyagárak a továbbiakban már nem fognak növekedni, és „nyugodtan vágnak neki az évnek”. A 37 új, sárga színű mentőautóból a jövő héten már az utolsó darabok is szolgálati helyükre kerülnek – mondta Mártai István.
Forrás: MTI
SzZs
