Befolyásos az, akinek hatása túlmutat szűkebb környezetén, értékteremtő és -közvetítő ereje, eszköztára jelentős, hatása másokra, társadalmi normákra, közgondolkodásra átlagon felüli. E szempontok alapján választotta be dr. Kopp Máriát, a SE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettesét és dr. Ádám Veronikát, a SE Orvosi Biokémiai Intézetének igazgatóját egy magazin az 50 legbefolyásosabb magyar nő közé. Az akadémikus vezeti egyébként azt a szakmai zsűrit, amely dr. Buzás Editnek ítélte A Nőkért és a Tudományért elismerést.
Amikor dr. Ádám Veronika tanszékvezető egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének igazgatója megtudta, hogy az ötven legbefolyásosabb nő közé választották, rögtön arra volt kíváncsi, hogy ki a másik 49, mert – mint mondta – elsősorban ez minősít egy ilyen listát. Legelőször az jutott eszébe, vajon rajta van-e például dr. Kopp Mária, és megnyugvással vette tudomásul az igen választ. Vállalható a lista, de valószínűleg más szempontok alapján, egy másik listát is össze lehet állítani másik ötven befolyásos nőről – fogalmazott.
Az akadémikus kilenc éve vezeti a L’oreál Magyarország és a Magyar UNESCO Bizottság közös ösztöndíja, A Nőkért és a Tudományért elismerés szakmai zsűrijét. Úgy véli, a díjat elismerik és az évek során fontos küldetése lett. Nőket mutat be, akik tudósok, de a tudományos teljesítményük mellett kulturáltak, érdekesek, színes egyéniségek és más dolgokban is tehetségesek. Örülök, hogy részt veszek ebben – hangsúlyozta.
Dr. Ádám Veronika jó érzésnek tartja, hogy egyetemi tanárként, akadémikusként elismerik és adnak a véleményére, ugyanakkor ez óriási felelősség is számára. Sokszor találom magam abban a helyzetben, hogy véleményt kell mondanom másokról, fiatalokról, akik a pályájuk valamely szakaszában vannak és szembe néznek egy megmérettetéssel. A szakmai tisztesség alapján reális és hiteles álláspontot kell megfogalmazni a teljesítményükről abban a tudatban, hogy ez a vélemény a pályájukat igen nagy mértékben befolyásolja. Egész életemben soha semmi más nem vezérelt, amikor véleményt kellett mondanom, csak a szakmai értékrend – fogalmazott az akadémikus.
Úgy látja, ma egyértelműen könnyebb egy pályakezdő kutatónőnek, mint évtizedekkel ezelőtt. Amikor az én korosztályom kezdte a pályáját, akkor a tudomány világa nagyon férfiközeg volt, nem volt annyira természetes, hogy egy nő ebben ugyanolyan igényességgel és teljesítménnyel tud helyt állni, mint egy férfi. Mára ez megváltozott, komoly szemléletváltás ment végbe. Mint mondta, ezzel együtt ellene van a pozitív diszkriminációnak. Nem kell előnyben részesíteni a nőket, csak ugyanolyan kritériumok alapján kell mérlegelni őket, előítéletek nélkül – tette hozzá.
Az egyetemi és az akadémia világban nincs túl sok női vezető, dr. Ádám Veronika ennek okát elsősorban abban látja, hogy akinek családja, gyerekei vannak, annak elsődleges feladata a családi boldogság megteremtése és fenntartása. Ha a családban nincs minden rendben, akkor semminek nincs értelme – nálam is abszolút prioritása van ennek – szögezte le. Tapasztalatai szerint azok a nők tudnak eséllyel egy szakmai pályán elindulni és azon végigmenni, akik olyan családban élnek, ahol tolerálják, szívesen veszik, sőt támogatják azon törekvésüket, hogy ne csak a családban teljesedjen ki az életük. A másik lehetőség, hogy a nő feláldozza a privát életét, de ez szerinte semmiképpen nem éri meg. Ha valaha ilyen választás elé kerültem volna, biztosan lemondok a szakmai pályáról, de szerencsére a férjem nem csak megértő és támogató volt, hanem egy kicsit el is várta tőlem, hogy teljesítsek a szakmámban is – mondta a számos elismeréssel díjazott professzor asszony.
T-Sz.Sz.
Az írás a Semmelweis Egyetem Újság januári számában jelent meg.
