Világszerte ismét egyre nagyobb teret hódít a szoptatás, az anyatejes táplálás, ezzel párhuzamosan pedig csökken a mesterséges tápszerek népszerűsége – foglalja össze röviden a legújabb trendeket dr. Török Szabolcs, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézetének docense, gyermekorvos, a laktációs szaktanácsadó képzés elindítója. Mint mondja, átlagosan ezer nőből egynél fordulhat elő, hogy biológiai adottságok miatt nem tud szoptatni, ennél a gyakorlatban mégis sokkal magasabb azok aránya, akik tápszerrel kénytelenek etetni a csecsemőjüket. „Megfigyeléseink szerint sokszor apró problémák miatt – ilyen lehet például a mellbimbó kisebesedése vagy elégtelennek ítélt súlygyarapodás – felhagynak az édesanyák a szoptatással, holott egy megfelelően képzett szakember segítségével orvosolhatók lennének ezek a gondok, és folytatható lenne a kizárólagos anyatejes táplálás egészen az ajánlásokban megfogalmazott fél éves korig, kiegészítő táplálás mellett pedig azon túl is” – hangsúlyozza dr. Török Szabolcs.
Éppen ezért van fontos szerepe a laktációs szaktanácsadó képzettségnek. Jelenleg 35 ilyen vizsgával rendelkező szakember dolgozik az országban, ők korábban még csak egy nemzetközi képzésben tudtak oklevelet szerezni. Most már azonban itthon is elérhető ez a kurzus, mégpedig egyetemi keretek között: 2010-ben elsőként és eddig egyedüliként a SE EKK Mentálhigiéné Intézet indított ilyen posztgraduális képzést, oktatási együttműködésben a Szoptatásért Magyar Egyesülettel.
Az első végzős évfolyam 22 hallgatója december 10-én veheti át a laktációs szaktanácsadó oklevelet, melyet dr. Gaál Péter, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja ad át. Többségük alapvégzettsége védőnő, szülésznő, illetve gyermekorvos. Az oktatási anyagok nagy része angol nyelven elérhető, a Mentálhigiéné Intézet ugyanakkor európai uniós forrásból jelenleg fejleszt egy magyar nyelvű tananyagot. („Geriátriai, laktációs szaktanácsadó és betegbiztonsági szakember képzés- és módszertani fejlesztés a Semmelweis Egyetemen” : TÁMOP-6.2.2/B-09/2-2010-0006)
A szoptatás túlmutat a biológiai táplálás szintjén, hatással van a pszichés fejlődésre is, továbbá népegészségügyi szempontból is jelentősége van – hangsúlyozta dr. Török Szabolcs. Nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő a mesterségesen táplált csecsemőknél, ezek közé tartoznak például a csecsemőkori alsó légúti fertőzések és a középfülgyulladás, továbbá az asztma, a cukorbetegség, az atópiás dermatitisz, a gyulladásos bélbetegségek. Emellett a szoptatás kedvezően befolyásolja a korai anya-gyermek kapcsolat fejlődését is, számos pozitív hatása van az anya egészségére.
Az anyatejes táplálásnak még a gazdasági előnyei is lehetnek. A képzést végző munkacsoport számításai szerint, ha csak öt százalékkal nőne a három hónapos korig szoptatott gyerekek száma, már az hetven millió forint azonnali és közvetlen megtakarítást jelentene az egészségbiztosítási kasszában, az OEP ugyanis hozzájárul a tápszerek árához. DP
