Az internet korában nagyon divatossá váltak a különböző speciális diéták, amelyektől a szülők félinformációk alapján a „gyógyulást” várják az 1-es típusú cukorbetegséggel kezelt gyerekek esetében. – Hívta fel a figyelmet a problémára dr. Körner Anna, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Diabétesz Osztályának vezetője. Példaként említette a paleolit korszakot idéző étkezést, melynek kapcsán csodálatos gyógyulásról szóló történetek is olvashatóak. Természetesen a szokásosnál több zöldség egészséges, de a nagy mennyiségű hús fehérjetartalma a betegség kapcsán amúgy is veszélyeztetett vesét terheli, a magas zsírtartalmú ú.n. vörös húsok pedig megemelik a húgysav-szintet, ami például köszvényhez vezethet. A szénhidrátok vélt vagy valós csökkentése mellett ráadásul sokszor ellenőrizetlenül, konzultáció nélkül csökkentik a bevitt inzulin mennyiségét is, ez a gyerekek esetében különösen veszélyes, könnyen akár diabéteszes ketoacidózishoz („kómához”) is vezethet.
A kilencvenes évek közepén átéltük az alternatív megoldáskeresés első hullámát – folytatja dr. Körner Anna. Amikor egy kisgyermekről kiderül, hogy 1-es típusú diabéteszes, a szülőknek érthetően nehéz szembenézni azzal, hogy egy karbantartható, de nem gyógyítható betegségről van szó. A gyermeknek injekcióznia kell magát egész életében, betartani a táplálkozási szabályokat és a betegség késői szövődményei is ismertek. Természetes, hogy ilyenkor a szülő sérülékeny, bármely fogódzóba belekapaszkodik, legyen az akár egy másik anyukától, vagy az internetről kapott információ, megoldást keres, hátha mégis meggyógyul a gyermek. A betegeknek és a szülőknek ezt a kiszolgáltatottságát sokan anyagi haszonszerzésre is használják.
Néhány éve főként kiegészítő alternatív „kezeléseket”, szoba- és lakásátrendezést és hasonló „gyógymódokat” preferáltak a szülők – erre szoktam azt mondani, hogy természetesen nem hiszek benne, de ha egyébként betartják az orvosi utasításokat, az ő döntésük – emelte ki dr. Körner Anna. A mostani hullámban azonban a speciális diéták kerültek előtérbe, pedig mindenfajta megszorító diéta egyoldalú, előbb-utóbb hiányállapothoz vezet. Az is probléma, ha a szülők nem mértéktartóak és visszatérnek a betegség kiderülése előtti megszokott étrendhez, de az is veszélyes, ha az interneten terjedő eszmék alapján megszorító diétákkal kísérleteznek, és ezeket fanatikusan betartják anélkül, hogy orvossal konzultálnának, meggyőződnének arról, hogy például valóban kevesebb inzulinra van-e szüksége a gyermeknek, mint korábban, és hogy a diéta milyen hosszú távú hatással járhat.
A friss cukorbeteg gyerekek szüleinek azt szoktuk mondani, hogy mostantól – néhány szabályt betartva – nem kell máshogy étkezniük, mint ahogy egészséges társaiknak kellene. A szénhidrát visszaszorítása, az édességek, chipsek, tészták mennyiségének mérséklése, a táplálékkomponensek, nyomelemek, vitaminok megfelelő arányban való fogyasztása ugyanis nem csak az ő étkezésükben, de össztársadalmi szinten is cél lenne.
November 14. a cukorbetegek világnapja (diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttműködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezője, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapján.
SzZs
