Ha azt mondjuk valakire: gutaütést kapott, mindenki számára egyértelmű, hogy az agya sérült meg. Azt már kevesebben tudják, hogy a szélütés (stroke) hátterében sokszor szívproblémák húzódnak meg. Hazánkban évente legalább tízezerre tehető a stroke halálos áldozatainak száma.
A köznapi nyelvben infarktus alatt a szívizom elhalását értjük, pedig hasonló folyamat az agyban is lejátszódhat. Agyi infarktus leggyakrabban úgy alakul ki, hogy a szív bal pitvarából kiinduló vérrög az agyba jutva elzárja annak egyik verőeres ágát. Mivel az idegrendszer sejtjei az oxigénhiányra igencsak érzékenyek, az agyszövetben gyorsan súlyos károsodások léphetnek fel.
Nem túlzás tehát szívbetegségről beszélni agyi áttétekkel – hasonló volt a címe dr. Nardai Sándor előadásának is a Kutatók Éjszakáján a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjában. A szakember a központ kisállat laboratóriumában az agyembóliáról mutatott be egy kísérletet.
Az agyi infarktuson átesett állat aktivitását / teljesítményét – többek között – egy nagyon ötletes vizsgálattal mérik: ragasztószalaggal rögzítik a patkány sérült agyfelével ellentétes oldali lábát és figyelik, milyen gyorsan veszi észre ezt, illetve milyen gyorsan tudja megoldani a problémát, hogyan szabadul ki.
A központban működő Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoport évtizedek óta foglalkozik az agyi embólia kísérletes vizsgálatával és számos olyan, az agykárosodás kialakulásában és a regenerációjában fontos mechanizmust sikerült tisztázniuk kisállat-modelleken, amelyek a későbbiekben terápiás próbálkozások alapját képezhetik.
A teljes cikk megtalálható a www.semmelweisfigyelo.hu honlapon, vagy közvetlenül elérhető: itt.
