A SE Gyógyszerésztudományi Kara tanulmányi kirándulást szervezett a világ legnagyobb és legdrágább kutatóközpontjába, a Svájc és Franciaország határán fekvő részecskefizikai laboratóriumba, a CERN-be (Counseil Européenne pour la Recherche Nucléaire) augusztus 30-tól szeptember 3-ig.
A gyógyszerészi tudásnak igen fontos részét képezi az anyagismeret, melynek alapját az elemi részecskék ismerete adja. A CERN-ben folyó kutatásoktól azonban nemcsak az anyag legparányibb alkotórészeinek tulajdonságaira várható válasz, hanem a 13.7 milliárd esztendős világegyetem keletkezésének és az univerzum működésének titkaira is. A több gyógyszergyár, ill. az AESCULAP alapítvány által támogatott szakmai úton az általános és szervetlen kémia, biofizika és matematika versenyeken kiváló helyezést elért elsőéves, illetve több más évfolyamon jeleskedő érdeklődő hallgató, összesen 36 diák valamint 3 tanár vett részt.
,,A legnagyobb energiájú folyamatok létrehozásában a földi laboratóriumok mindig hátrányban vannak a legnagyobb laboratóriummal, a természettel szemben.”- írta Jéki László fizikus, aki szerint a jelenségek reprodukálhatósága, továbbá a természet véletlen jelenségeitől való függetlenség teszi szükségessé az egyre nagyobb részecskegyorsítók építését.
Az 1954-ben alapított létesítmény több, mint 70 km2 területen helyezkedik el. A CERN-beli kutatásokat jelenleg 20 tagállam, köztük Magyarország is, népességszáma alapján támogatja. Megépítése óta több felfedezést segített elő; antihidrogén és kvark-gluon plazma előállítását valamint a t-kvark felfedezését. A kutatóknak itt sikerült megtalálniuk a W– és a Z0 bozonokat, amely felfedezés megerősítette az elemi részecskéket rendszerbe foglaló standard-modell helyességét. Az itt folyó munka “melléktermékeként” született meg a mindnyájunk által használt World Wide Web is. A CERN-ben végzett kutatások eredményei messzire vezetnek: számos kutató szuperszimmetrikus részecskék és sötét anyag jelenlétét valószínűsíti. Jelenleg 3000 teljes idejű alkalmazottja van, és mintegy 6500 tudományos kutató és mérnök – 80 nemzet 500 egyetem, a világ részecskefizikai közösségének mintegy fele – dolgozik CERN-beli kísérleteken – köztük több Nobel-díjas.
Az anyagszerkezet tudományának jelenleg legnagyobb és legizgalmasabb kérdése, hogy sikerül-e kísérletesen kimutatni az ún. Higgs-bozont, mely az elmélet szerint tömeget ad az összes elemi részecskének. A Higgs megtalálásához a kutatók nagyenergiájú protonok ütköztetésével akarnak eljutni. Így érthető, hogy minden eddiginél nagyobb teljesítményű műszerekre van szükségük. Elismert magyar kutatók, fizikusok és informatikusok előadásában ismerhették meg a hallgatók ezen műszerek működési elvét és felépítését, így a kutatóközpont jelenlegi legnagyobb részecskegyorsítóját, az LHC-t (nagy hadronütköztetőt) is, melyhez a korábbi protongyorsítók (PS, SPS) ma előgyorsítóként működnek. Az 1.9 Kelvin hőmérsékletűre hűtött szupravezető csőrendszerben elektromágneses tér segítségével körpályán futtatják a közel fénysebességre gyorsuló protonokat, majd a négy detektor (CMS, Alice, Atlas, LHCb) egyikénél két szemben haladó protonnyalábot összeütköztetnek, és a frontális ütközésben széteső protonok alkotórészeinek nyomait érzékelik. A csoport vezetőjének hasonlata szerint olyan ez, mintha a vekker működését úgy próbálnánk megérteni, hogy két vekkert összeütköztetünk, és a szétrepülő csavarokból próbáljuk rekonstruálni az óra szerkezetét. Az itt folyó magasszintű, összehangolt mérnöki teljesítményről hallgatóink egy 3 dimenziós film formájában győződhettek meg, amely bemutatta a legnagyobb detektor, az ATLAS elemeinek 100 méterrel a föld alá süllyesztését és a 27 km kerületű nagy hadron-ütköztető telepítését. Kivételes alkalomként megismerhette a csoport az NA61-nek nevezett magyar programot is.
Az ötnapos szakmai út élményeit városnézés tette még színesebbé. A leendő gyógyszerészek megnézhették a genfi tavat és nevezetes szökőkútját, ENSZ létesítményeket, a Szent Péter Katedrálist, Bern építészeti remekműveit, valamint a berni belvárosban lévő medvefarmot is. A részecskefizika világába tett látogatás hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyszerészhallgatók megérezzék az alap- és alkalmazott tudományok kapcsolatának és a természettudományos műveltségnek a szépségét, a több lábon álló gyógyszerészet multidiszciplinaritását és főleg, a „merjünk nagyot gondolni és cselekedni” mentalitás fontosságát.
Nagy Ádám Miklós
