Kinek mit jelent a boldogság? Mástól érzik jól magukat az emberek Új-Zélandon, mint Magyarországon? Hogy változik a közhangulat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is keresi a választ az a nemzetközi felmérés, amelyben mintegy húsz másik országgal együtt Magyarország is részt vesz.
A Nemzetközi Jóllét-kutatás (International Well-being Study) 2009-ben kezdődött és 2013-ban zárul le. A vizsgálat különlegessége, hogy egy-egy résztvevő ötször tölti ki a kérdőívet három hónapos szünetekkel, így mind az egyén, mind az adott ország hangulatának változása követhető. Bár a kutatás nem nevezhető reprezentatívnak, ilyen világméretű, követéses felmérés még nem készült a jó közérzet mélyebb összetevőiről – mondja dr. Martos Tamás, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa.
A kutatók egyik előfeltevése szerint három „boldogságtípus” létezik. A hedonikusnak csak az a fontos, hogy érezze jól magát. Az, akinek az úgynevezett flow-élmény jelenti a boldogságot, aktív, tevékeny és bevonódott életet él. A harmadik típus nagyobb összefüggéseket is lát, folyamatosan az élet értelmét, célját keresi.
A vizsgálat azt is megpróbálja feltérképezni, ki mennyire hisz abban, hogy van ereje, képessége és kitartása céljai megvalósításához. Az ebben való hit – melyet a kutatók a reménnyel azonosítanak – a hosszú távú „jóllét” titka. Ha ez nincs meg, az ember nagyon kiszolgáltatott a váratlan helyzetekben – mutat rá dr. Martos Tamás.
Bár végleges eredményekre csak a vizsgálat lezárása után számíthatunk, a Nemzetközi Jóllét-kutatás frissen közzétett, az eddigi információkat tartalmazó adatbázisa érdekes összehasonlításokra ad lehetőséget – mondja dr. Martos Tamás, aki a magyar, a cseh és az amerikai válaszadók adatait elemezte. Eszerint a csehek számára a legfontosabb a hedonikus boldogság, azaz az élvezetekkel teli élet, az amerikaiak jelezték leginkább, hogy az értelmes életet fontosnak tartják. A magyar kitöltők számoltak viszont be a három nemzet közül a leginkább arról, hogy a „flow” állapotát tartják a boldog életnek.
A legtöbben – csaknem négyezren – eddig a kutatás eredeti nyelvén, azaz angolul töltötték ki a kérdőívet. Bár a magyar nyelvű változat csak egy éve érhető el, eddig nyolcszázan válaszoltak a kérdésekre, ezzel a második helyen állunk, megelőzve többek között az olaszokat, spanyolokat és a norvégokat is. A kérdőív több száz kérdésből áll, az időigényes kitöltésért cserében azonban a válaszadó visszajelzést kap hangulata alakulásáról. A kérdéseken való gondolkodás közben pedig akár arra is megtalálhatja a választ, hogy számára mit jelent a boldogság.
A Nemzetközi Jóllét-kutatás kérdőívét most szeptemberben bárki kitöltheti. DP
