Kutatóegyetemi túrát tartottak újságírók számára a dr. Molnár Mária Judit vezette Személyre szabott orvoslás – Prevenciós moduljának tagjai a Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központban. A programon a tavaly áprilisban elnyert Semmelweis Kutatóegyetemi címhez kapcsolódó 2,9 milliárd Ft-os TÁMOP pályázat mutatkozott be.
A személyre szabott orvoslásé a jövő – hangzott el rendezvényen.
Molnár Mária Judit kifejtette, a jelenlegi gyógyászat a már meglévő betegségekkel foglalkozik, de a hangsúly egyre jobban az örökletes, valamint epigenetikai (környezeti) rizikók felderítésére és a megelőzésre tevődik át. A másik irányvonal a farmakogenomikai kutatások, amelyek révén kideríthető, hogy melyik betegnél hatásos valamilyen gyógyszer.
Genetikai háttér- Megtalálni azokat, akiknél biztosan hatásos a gyógymód, azokat, akiknél várható mellékhatás, kideríteni, kik és miért hajlamosak egyes betegségekre – a Semmelweis Egyetem Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központban a kutatók ezekre a kérdésekre keresik a választ.
A molekuláris biológiai vizsgálatok segítségével feltérképezhető az emberek génállománya. Az igazgató arról is beszélt az újságíróknak, hogy vannak olyan öröklődő neurológiai betegségek, amelyek hátterében egy azonosítható genetikai hiba áll (pl. Huntington vagy örökletes Parkinson kór), de sok olyan betegség is létezik, amelyet a gének és az azokra ható környezeti tényezők együtt alakítanak ki.
A vendéglátó molekuláris diagnosztikai labor két munkatársa, dr. Gaál Anikó és dr. Nyírő Gábor ismertették a rutinszerűen végzett vizsgálatokat, bemutatva az ezekhez használt eszközöket is.
Az eseményen a projekt moduljainak témavezetői is ismertették kutatási témáikat. Dr. Falus András, az ÁOK Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója a gyermekkori asztma, akut leukémia, valamint kóros elhízás genetikai és epigenetikai vonatkozásaival foglalkozó vizsgálatokat ismertette. Nem az asztma öröklődik, hanem az arra való hajlam, amely epigenetikai, azaz környezeti tényezők (pl. dohányzás) révén manifesztálódik. Amennyiben időben felfedezik a hajlamot, akkor a kór megelőzhetővé válhat, késleltethető a kialakulása, vagy enyhíthetők a tünetei – hangsúlyozta a professzor.
A beszélgetésben a részt vevők kiemelten foglalkoztak a vizsgálatokkal nyert genetikai információk tartalmának és kezelésének etikai vonatkozásaival. Mint egészségügyi adat, az egyén érzékeny adatai közé tartozik a genetikai információ, amiket természetesen véd az orvosi titoktartás. Ugyanakkor a genetikai információ önmagában még nem utal biztosan bekövetkező betegségre, egyéb egészségügyi eseményre. Valószínűséget, az átlagosnál bizonyos százalékkal nagyobb vagy kisebb rizikót, tudnak az eredmények ismeretében mondani.
Kb. hatezer betegség ismert csupán, aminek bekövetkezését genetikai vizsgálat alapján biztosan tudják prognosztizálni. Mindinkább epigenetikus hatásról beszélnek a tudósok, amiben az egyén környezeti tényezői, beleértve a testi-lelki vonatkozásokat, befolyásolják a genetikai adottságait.
T.K., T-Sz.Sz.
