Haranghy László professzorra emlékeztek tegnap az Elméleti Orvostudományi Központ aulájában a professzor tisztelői, volt kollégái. Az ünnepséget a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság szervezte, melynek apropóját a professzort mintázó bronz dombormű elhelyezése adta. Lesenyei Márta szobrászművész alkotását Karádi dékán úr leplezte le.
Haranghy László (1897 – 1975) egyetemi tanár, igazgató, akadémikus patológus volt, a magyar gerontológiai kutatások, a Semmelweis Egyetem Gerontológiai Központ és a Magyar Gerontológiai Társaság megalapítója. Tanulmányait a budapesti egyetemen 1915-ben kezdte, de orvosi diplomáját 1923-ban a debreceni tudományegyetemen szerezte meg. 1940-1944 között a kolozsvári egyetemen a kórbonctani és törvényszéki intézet egyetemi tanára. 1948-ban a MTA levelező tagjává választotta. 1949-1955 között az akadémiai tagsága romániai tartózkodása miatt szünetelt.
1952-től a budapesti orvostudományi egyetemen a II. Sz. Kórbonctani Intézet egyetemi tanára nyugdíjazásáig, 1967-ig. A Magyar Gerontológiai Társaság (MGT) 1966 decemberében tartotta alakuló közgyűlését; első megválasztott elnöke Haranghy László lett. Részt vett több hazai és nemzetközi tudományos társaság munkájában. 1968-ban az American Association of Ageing Research tiszteletbeli tagja lett.
Tudományos munkássága szerteágazó. Foglalkozott a kihűléses halál máj- és veseváltozásainak, továbbá szubdurális haematomák morfológiai jellemzőinek leírásával. A nevezetes Tóth Ilona-ügyben korrekt és megalapozott szakmai véleményt terjesztett elő, vitatva az elsődlegesen eljáró orvos szakértők szakmailag megalapozatlan véleményeit. A hazai gerontológiai kutatás úttörője.
Számos munkája jelent meg magyar, román, német, olasz, angol nyelven, melyek a kórtan, biológia, törvényszéki orvostan, gerontológia, mikrobiológia kérdéseit tárgyalják.
Beregi Edit professzor asszony és Regius Ottó, a MGGT tiszteletbeli vezetőségi tagja rövid beszéddel emlékeztek Haranghy professzorra.
[nggallery id=58]
