Interjú az Egyetemi Kulturális Kávéházlánc alapítóival
Az Egyetemi Kulturális Kávéházlánc alapítóival, Gyarmati Dórával és Mázló Imrével beszélgetett a Semmelweis Egyetem PR és marketing munkacsoportjának munkatársa.
Művészeti tornával és balettel foglalkoztam sokáig, meséli Dóra. Mindig a művészet és kultúra elkötelezett híve voltam. Jelenleg rendezvényszervezéssel foglalkozom és jogi pályára készülök, ősztől a Pécsi Tudományegyetem hallgatója leszek, 21 éves vagyok. Imrével évek óta szervezünk közös programokat, a kultúra és művészet területén szinte kizárólag társadalmi munkáról beszélhetek, sokszor mi magunk finanszírozunk olyan programokat amikre sehonnan sem kapunk támogatást.
Én 2001-ig az Egyesült Államokban éltem, Texasban, Dallasban dolgoztam- folytatja Imre. Az „Eagle Radio Station” zenei szerkesztője voltam, itthon is ezen a területen helyezkedtem el, 2004 januárjáig voltam a „Másik Rádió” szerkesztő műsorvezetője. Évekkel ezelőtt létrehoztam egy saját produceri irodát most is ennek a folyamatos fejlesztésén és működtetésén dolgozom. Főleg úti-filmekkel, reklám és referencia filmek elkészítésével foglalkozunk. A művészeti és kulturális szervezés az én számomra is inkább elkötelezettség, örömforrás, non-profit társadalmi munka.
Hogyan született meg a kávézólánc ötlete?
Két évvel ezelőtt született meg az ötlet, abból az alapvető tapasztalatunkból indultunk ki, hogy ma Magyarországon egy átlagos kiállítás megtekintéséhez általában jegyet kell váltani, amit a legnehezebben éppen a legfogékonyabbak, a fiatalok főleg a tanuló fiatalok tehetnek meg. A másik kiinduló gondolatunk pedig az volt, hogy azoknak az egyetemista és főiskolás fiataloknak, akik valamilyen művészettel foglalkoznak szinte egyáltalán nincs megjelenési lehetőségük.
Hogyan próbáltok ezen változtatni?
A célunk, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, és nagyon fontos, hogy nem csak nekik, hanem a felsőoktatásban dolgozóknak is lehetőséget teremtsünk műveik kiállítására. Az érdeklődőknek pedig módot nyitunk arra, hogy belépőjegy nélkül, kultúrált környezetben találkozhassanak a kiállított művekkel. A kávézó koncepciója, hogy árainkat alacsonyan tartsuk, bevételünket pedig a kiállítások és művészeti találkozók szervezésére forgatjuk vissza.
Milyen művészeti találkozókra gondoltok ?
Kiemelt célunk az is, hogy a kiállítások mellett művészekkel, írókkal és közéleti személyiségekkel közös találkozásokat szervezzünk az egyetemek és főiskolák részére.
Hogyan esett a választás a Semmelweis Egyetemre?
Több intézményt is megkerestünk, de a leggyorsabb és legpozitívabb reakciót a Semmelweis Egyetem adta. Azóta már újabb 5-6 felsőoktatási intézménnyel kezdtük meg a tárgyalásokat, de az első „ Egyetemünk” kétségtelenül a Semmelweis Egyetem. Itt hadd ragadjuk meg az alkalmat, hogy köszönetünket fejezzük ki Magyar Kálmán professzor úrnak illetve Ternyilla Mónikának a kedves és hatékony közreműködésért. Nagyon sokat segítettek nekünk.
Milyen terveitek vannak az elkövetkező egy évben?
Terveink szerint az idén újabb 5 kávézót fogunk megnyitni, az ország különböző városaiban, jövőre pedig 8-10 kávézó megnyitása várható. Itt a Semmelweis Egyetemen máris egy fotókiállítás bemutatásával nyitunk, a kiállítások minden esetben hat hétig lesznek láthatóak. Tervezzük a Semmelweis Egyetem művészeinek kiállításait, éppen tegnap jelentkezett nálunk egy itt dolgozó fiatalember, aki komoly művészeti tevékenységet folytat, emellett iparművészek műveinek kiállítására kerül rövidesen sor és szeretnénk az őszi szemesztert egy komoly és nagy meglepetéssel kezdeni. Másik fontos tervünk, hogy az ősz folyamán a Semmelweis Egyetemmel együtt megszervezzük az első Semmelweis jótékonysági művészeti aukciói, itt a NET épületében.
Mit üzentek a Semmelweis Egyetem hallgatóinak és munkatársainak?
Szeretettel invitáljuk mindannyiukat a kávézónkba és a kiállításunkra. Kérünk mindenkit, hogy keressenek bennünket ötleteikkel és javaslataikkal. Örömmel fogadjuk majd Őket.
Köszönjük a beszélgetést és sok sikert kívánunk!
