1. A 2026-ban induló Európai Pandémiás Felkészültségi Partnerség indítása
   Szervezeti, jogi és működési modell kidolgozása, amely 2026-tól azonnal használható.
2. A BE READY eredményeinek konszolidálása
   Az SRIA frissítése, az Obszervatórium továbbfejlesztése és integrálása.
3. „Network of networks” előkészítése
   Klinikai és kutatóhelyek uniós hálózatának (ún. ever-warm sites) megtervezése, hogy válság esetén azonnal aktiválhatók legyenek.
4. Nemzeti és uniós szereplők összehangolása
   Finanszírozók, közegészségügyi intézetek, minisztériumok és kutatási infrastruktúrák koordinációja.
5. Szoros szinergia EU-s és nemzetközi intézményekkel
   Kapcsolódás az EU egészségügyi, kutatási és szabályozási ökoszisztémájához.
6. One Health és társadalomtudományi integráció
   A humán–állat–környezet egészség, valamint a bizalom, kockázatkommunikáció és egyenlőtlenségek szempontjainak beépítése.

🔹 Irányítási és működési keret

• partnerségi irányítási modell
• belépési feltételek országok és intézmények számára
• jogi és adminisztratív sablonok (MoU-k, együttműködések)

🔹 SRIA operacionalizálása

• prioritások kijelölése az első munkaprogramhoz
• jövőbeli közös pályázati témák előkészítése
• kutatási hiányterületek azonosítása (diagnosztika, vakcinák, terápiák, surveillance, társadalmi dimenziók)

🔹 Pandémiás Felkészültségi Obszervatórium megerősítése

• országprofilok frissítése
  https://beready4pandemics.eu/wp-content/uploads/sites/2/2025/09/20250909_Country-Profile-Hungary.pdf
• döntéstámogató használhatóság javítása
• evidence-based priorizálás támogatása

🔹 „Network of networks”

• klinikai vizsgálóhelyek, laborok, biobankok és surveillance hálózatok feltérképezése
• gyors aktiválási és minőségbiztosítási elvek

🔹 Szereplők bevonása és kapacitásépítés

• workshopok, stakeholder fórumok
• kevésbé bevont országok célzott integrálása
• kommunikációs és iránymutató anyagok

• Indításra kész partnerségi irányítási terv
• Működtethető, SRIA-alapú tervezési keret a BE READY NOW számára
• Megerősített, naprakész obszervatórium döntéshozóknak
• „Network of networks” térkép és koncepció
• Szélesebb európai lefedettség és partneri kör
• Ajánlások az EU intézményei felé, hogy a kutatás, finanszírozás és szabályozás összehangoltan reagáljon a jövőbeli járványokra

• EU-s és nemzeti döntéshozóknak: kész „blueprint” a gyors, összehangolt válságreakcióhoz
• Kutatóknak és klinikai hálózatoknak: belépési kapu az európai pandémiás K+F ökoszisztémába
• Finanszírozóknak és minisztériumoknak: közös prioritások, kevesebb párhuzamosság
• Közegészségügyi hatóságoknak: országprofilok, jó gyakorlatok, partnerségi infrastruktúra

A COVID–19 járvány megmutatta, hogy:

• a kutatások gyakran széttöredezettek és párhuzamosan futók voltak,
• hiányzott az európai szintű koordináció, különösen a klinikai vizsgálatok és az adatmegosztás terén,
• a döntéshozatal sokszor nem tudott kellően gyorsan és megbízható tudományos bizonyítékokra támaszkodni,
• a társadalmi bizalom, a kommunikáció és az együttműködés kulcsszerepe alulértékelt volt.

Ugyanakkor a gyors oltóanyagfejlesztés és a tudományos összefogás azt is bizonyította, hogy egy jól szervezett, megfelelően finanszírozott és összehangolt kutatási ökoszisztéma életet menthet.
A BE READY NOW ezt a tapasztalatot emeli rendszer szintre.

A partnerség víziója egy olyan „mindig készen álló” (ever-warm) európai kutatási és innovációs ökoszisztéma, amely előre felkészül a járványfenyegetésekre, képes gyorsan tudományos bizonyítékokat szolgáltatni, támogatja a hatékony közegészségügyi és klinikai beavatkozásokat és szervesen illeszkedik az európai egészségügyi intézményrendszerbe.

• 21 EU tagállam a 27-ből, továbbá EU-n kívüli partnerek,
• 27 ország 81 intézménye.

A BE READY NOW összefogja a közfinanszírozási ügynökségeket, a kutatásokat felügyelő minisztériumokat, az egészségügyi minisztériumokat, a népegészségügyi intézeteket, az egyetemeket, a klinikai hálózatokat és az egyéb kutatási infrastruktúrákat, amelyek a világjárványra való felkészülés terén aktívak. Célja, hogy kapacitásaikat kihasználva összehangolt kutatásokat hajtsanak végre a pandémiás készültség javítása érdekében.

Az európai egészségügyi uniós csomagban szilárdan megalapozott partnerség szoros együttműködésben fog működni az Európai Bizottsággal, a Kutatás és Innováció Főigazgatósággal, az Egészségügyi Vészhelyzeti Felkészültségi és Reagálási Hatósággal (HERA) és a DG SANTE-val, és az EU globális egészségügyi stratégiájának egyik legfontosabb előmozdítója lesz.

A BE READY NOW küldetése, hogy:

• • • összehangolja az európai és nemzeti kutatási prioritásokat a járványokra való felkészülés területén,
    • megerősítse a tudományos bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt,
    • felgyorsítsa az innovációt (oltóanyagok, terápiák, diagnosztika, digitális megoldások),
    • fenntartható kutatási struktúrákat és hálózatokat hozzon létre,
    • és erősítse a társadalmi bizalmat és együttműködést.

A partnerség hosszú távon gondolkodik: nemcsak válság idején, hanem a járványok közötti időszakban is aktívan dolgozik a felkészültség erősítésén.

A BE READY NOW tevékenységeit egy Stratégiai Kutatási és Innovációs Menetrend (SRIA) határozza meg, amely kijelöli a fő kutatási prioritásokat, az együttműködés kereteit, valamint azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a kutatási eredmények valódi társadalmi hasznosulást érnek el.

A megvalósítás fő eszközei:

• • • közös nemzetközi pályázati felhívások,
    • európai szintű kutatási infrastruktúrák és hálózatok megerősítése,
    • „ever-warm” klinikai vizsgálati és kohorsz hálózatok,
    • adatmegosztási és modellezési kapacitások fejlesztése,
    • oktatási, képzési és kommunikációs programok.

A BE READY NOW átfogó megközelítést alkalmaz, többek között az alábbi területeken:

• • • újonnan megjelenő fertőző betegségek kutatása,
    • zoonózisok és a One Health szemlélet (ember–állat–környezet),
    • járványügyi modellezés és előrejelzés,
    • oltóanyag- és gyógyszerfejlesztés,
    • digitális egészségügy és mesterséges intelligencia,
    • társadalom- és viselkedéstudomány,
    • kockázatkommunikáció és a félretájékoztatás elleni fellépés.

A partnerség szorosan együttműködik európai uniós intézményekkel és ügynökségekkel, tagállami hatóságokkal és kutatóintézetekkel, nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel,más releváns európai partnerségekkel.

Célja az átfedések elkerülése, a szinergiák erősítése, valamint az, hogy Európa egységesen és hitelesen tudjon fellépni globális egészségügyi válságok idején is.

A BE READY NOW hozzájárul ahhoz, hogy:

• • • a járványokat korábban felismerjük,
    • a válaszlépések gyorsabbak és megalapozottabbak legyenek,
    • csökkenjen az egészségügyi és társadalmi teher,
    • erősödjön az európai egészségbiztonság,
    • és a tudomány, a döntéshozatal és a társadalom között tartós bizalom alakuljon ki.

A BE READY NOW nem egy egyszeri projekt, hanem egy hosszú távú európai befektetés a jövő egészségbiztonságába.

A BE READY NOW nem elvont európai kezdeményezés, hanem közvetlen szakmai, intézményi és stratégiai jelentőséggel bír Magyarország számára.

• A járványok nem állnak meg a határoknál

Magyarország földrajzi elhelyezkedése, nyitott gazdasága és regionális közlekedési csomópont szerepe miatt különösen kitett a fertőző betegségek gyors terjedésének. A pandémiás kockázatok kezelése ma már nem kizárólag nemzeti szinten értelmezhető – európai szintű tudásra, adatokra és együttműködésre van szükség.

A BE READY NOW lehetőséget ad arra, hogy Magyarország nem követője, hanem aktív alakítója legyen az európai járványügyi felkészülésnek.

• Erősebb bizonyítékok a hazai döntéshozatalhoz

A COVID–19 világjárvány idején egyértelművé vált, hogy:

• • • a döntések időzítése,
    • a nem gyógyszeres intézkedések hatékonysága,
    • a lakossági együttműködés,
    • és az egészségügyi rendszer terhelhetősége

csak akkor lesz optimális, ha megbízható, gyorsan elérhető tudományos bizonyítékokra épülnek.

A BE READY NOW által támogatott összehangolt epidemiológiai kutatások, előre felkészített kohorszok, multicentrikus klinikai vizsgálatok és európai szintű modellezési kapacitások közvetlenül erősítik a magyar népegészségügyi és egészségpolitikai döntéshozatalt.

• A magyar kutatások európai térbe emelése

Magyarországon jelentős tudás és tapasztalat halmozódott fel epidemiológia, surveillance, népegészségügy, klinikai kutatások, egészségkommunikáció és viselkedéstudomány területén.

A BE READY NOW strukturált belépési pontot kínál európai konzorciumokba, növeli a hazai kutatások láthatóságát és hasznosulását,lehetőséget ad arra, hogy magyar adatok és módszerek európai összehasonlításban is értelmezhetők legyenek.

Ez nemcsak szakmai presztízst, hanem fenntartható kapacitásépítést is jelenthet.

• Felkészülés – nem újrakezdés – a következő válság idején

A BE READY NOW egyik legfontosabb üzenete: a felkészülés nem a válság idején kezdődik.

Az „ever-warm” megközelítés azt jelenti, hogy a kutatási infrastruktúrák, klinikai vizsgálati helyek, adat- és elemző rendszerek járványmentes időszakban is működnek, és krízis esetén azonnal áthangolhatók.
Ez Magyarország számára azt jelenti, hogy a következő egészségügyi válság idején:

• • • nem kell ad hoc módon rendszereket építeni,
    • nem vész el értékes idő,
    • és a nemzeti válasz beágyazódhat egy európai koordinációba.

• Hozzájárulás a lakossági bizalom és együttműködés erősítéséhez

A járványkezelés sikere nemcsak technikai, hanem társadalmi kérdés is.
A BE READY NOW hangsúlyt helyez a kockázatkommunikáció kutatására, az infodémia elleni fellépésre, a viselkedéstudományi és társadalomtudományi megközelítésekre.

Ez különösen releváns Magyarországon, ahol a lakossági bizalom, az intézményekbe vetett hit és az együttműködés kulcsszerepet játszik a népegészségügyi beavatkozások sikerében.

• Befektetés a jövő egészségbiztonságába

A BE READY NOW nem egy egyszeri projekt, hanem egy 10 évre tervezett európai beruházás, amely csökkenti a jövő járványainak egészségügyi és társadalmi terheit, hozzájárul az egészségügyi rendszer fenntarthatóságához, és erősíti Magyarország helyét az európai egészségbiztonsági térben.

A COVID–19 világjárvány világosan megmutatta, hogy – a korábbi járványok (influenza, SARS, MERS, Ebola) ellenére – nem voltunk kellően felkészülve egy gyorsan terjedő, globális egészségügyi válságra. A problémák nemcsak az egészségügyi ellátórendszerek kapacitásait érintették, hanem a kutatás, az innováció, a társadalmi együttműködés, a kommunikáció és a hazai valamint a nemzetközi koordináció hiányosságait is felszínre hozták.

A járvány idején elinduló kutatások sokszor párhuzamosak, széttagoltak voltak, ami erőforrás-pazarláshoz, alultervezett klinikai vizsgálatokhoz és késedelmes, bizonytalan eredményekhez vezetett. Ugyanakkor a COVID–19 elleni oltóanyagok rekordgyors kifejlesztése azt is bizonyította, hogy megfelelően koordinált, jól finanszírozott, nemzetközi együttműködés esetén a kutatás és innováció képes gyors és hatékony válaszokat adni egy határokon átnyúló veszélyhelyzetre.

E tapasztalatokra építve született meg a Stratégiai Kutatási és Innovációs Menetrend (SRIA), amely a jövő járványaira való európai felkészülés tudományos alapdokumentuma.

Vízió:
Egy olyan európai kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozása, amely:

• folyamatos készenléti állapotban van („ever-warm”),
• gyorsan és hatékonyan képes reagálni a fertőző betegségek okozta egészségügyi válságokra,
• szervesen illeszkedik az európai egészségügyi intézményrendszerbe,
• és hozzájárul az európai polgárok egészségének és jólétének védelméhez.

Küldetés:
Az Európai Unió, a tagállamok és kutatási-egészségügyi intézményeik közötti együttműködés erősítése annak érdekében, hogy közös kutatási prioritások kerüljenek kijelölésre, gyorsabban bővüljön a tudás az újonnan megjelenő fertőző betegségekről, felgyorsuljon az innováció, és fenntartható, válságálló kutatási struktúrák alakuljanak ki.

A SRIA a pandémiás ciklus teljes ívét lefedi, három egymásra épülő elv mentén:

1. Megérteni és felkészülni – járványmentes időszakban
2. Megelőzni és előre jelezni – járványmentes időszakban
3. Reagálni és kontrollálni – válság idején

Ez a megközelítés biztosítja, hogy ne csak reagáljunk a válságokra, hanem előre felkészüljünk azokra.

1.1      Tudásgyarapítás összehangolt és integrált módon

A cél a fertőző betegségek jobb megismerése, melybe beletartozik:

• a kórokozók biológiája, patomechanizmusa,
• a zoonózisok és környezeti-társadalmi hajtóerők megértése,
• terjedési dinamikák, epidemiológiai mintázatok felismerése,
• One Health szemlélet (ember–állat–környezet) alkalmazása.

Ez az alapja a hatékony megelőzésnek és beavatkozásnak.

1.2      Egészségügyi innovációk erősítése

A stratégia kiemelten támogatja:

• az oltóanyagok, gyógyszerek és diagnosztikai eszközök fejlesztését,
• genomikai és szekvenálási platformok kialakítását és működtetését,
• digitális megoldásokat, mesterséges intelligencia alkalmazását,
• az akadémiai és ipari együttműködések támogatását,
• az innováció gyors útját az alapkutatástól az alkalmazásig.

Cél: lerövidíteni az időt a kórokozó azonosításától a hatékony ellenintézkedések bevezetéséig.

1.3      Oktatás, képzés és kommunikáció

A járványokra való felkészülés nemcsak technikai, hanem társadalmi kérdés is, ezért kiemelt feladatok az alábbiak:

• pandémiás ismeretek beépítése az egyetemi képzésbe,
• multidiszciplináris szakemberképzés,
• egészségügyi dolgozók és kutatók folyamatos továbbképzése,
• hatékony, bizonyítékokon alapuló kockázati és egészségkommunikáció,
• a félretájékoztatás (infodémia) elleni fellépés.

A bizalomépítés kulcsszerepet kapjon – már a válság előtt.

1.4      Kutatási ökoszisztéma készenlétének megerősítése

Ez a prioritás a folyamatos készenlétben levő rendszerek fenntartására koncentrál:

• adatmegosztás és interoperabilitás,
• európai kutatási infrastruktúrák fenntartása,
• előre felkészített („ever-warm”) klinikai vizsgálati hálózatok,
• kohorszok és multicentrikus vizsgálatok gyors aktiválása,
• társadalom- és viselkedéstudományi, valamint népegészségügyi kutatási hálózatok.

1.5      Kutatás és beavatkozás válsághelyzetben

Járvány idején a fő hangsúlyoknak a meglévő kutatások megerősítésére, a prioritások gyors újrarendezésére, az erőforrások összehangolt felhasználására, az európai szintű koordinációra kell kerülniük.

A cél az, hogy ne széttöredezett, hanem egységes hazai és európai, tudományosan megalapozott válaszintézkedések szülessenek.

A stratégia végrehajtása Közös nemzetközi pályázati felhívásokon (Joint Transnational Calls) keresztül, valamint integráló tevékenységeken át történik (infrastruktúrák, hálózatok, képzések).

A BE READY szorosan együttműködik uniós és nemzeti kezdeményezésekkel, nemzetközi szervezetekkel, más partnerségekkel (pl. One Health AMR), és törekszik az átfedések elkerülésére, a szinergiák erősítésére.