Kedves Látogató!
Sok évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött gyakran megkérdezik tőlem, mi az, ami motivációt jelentett számomra az új központ, az Epidemiológiai és Surveillance Központ (ESK) létrehozásában. A válaszom egyszerű és összetett egyszerre: a szakmai közösség építése, a népegészségügy előtt álló lehetőségek és a szakmai büszkeség.
Szakmai büszkeségünk alapját a népegészségügy eddigi nagyszerű globális eredményei és további fejlődési lehetőségei jelentik. A szakmai közösség építése pedig azért fontos, mert a népegészségügyi problémák általában összetettek, nem egyszerűen megoldhatók, ami csapatmunkát igényel jól képzett, sokoldalú, kreatív szakemberekkel és széleskörű kapcsolatrendszerrel.
Az ESK egy multidiszciplinaritásra építő központ, amely elősegíti az új ismeretek létrehozását és a bizonyítékokon alapuló módszerek, beavatkozások gyakorlati hasznosítását.
Projektjeink révén fontos szereplői vagyunk több ágazatból érkező partnerek együttműködésének. Jó példa erre a COVID-19 világjárvány, amelynek során támogattuk az érdekelt feleket abban, hogy az adatokhoz való jobb hozzáféréssel, mélyebb elemzési képességekkel, valamint a döntéshozatalhoz szükséges hatékonyabb eszközökkel, szakmai információkkal kezeljék a világjárványt és a jövőbeli járványkockázatokat.
A közösségeket érintő népegészségügyi problémák és veszélyek vizsgálata, diagnosztizálása és kezelése azonban messze túlmutat a járványveszélyek kezelésén. A krónikus nemfertőző betegségek előretörése, az idősödő társadalommal, és a klímaváltozással kapcsolatos egészséget veszélyeztető tényezők sora vár megoldásra, amelyben a népegészségügy kínálta összetett szakmai képességeknek kiemelt szerepük van. Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, amelynek az ESK is tagja, pontosan ezt a célt szolgálja. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a népegészségügy és más tudományterületek szakmai, tudományos eredményeit közösen a mindennapok egészségbiztonságának és az egészség fejlesztésének szolgálatába állítsuk.
Dr. Oroszi Beatrix, igazgató