A leggyakoribb légúti fertőző betegségek járványügyi helyzete, 2025. 48. hét

Magyarországi járványügyi helyzet[1]

A hazai alapellátásban gyűjtött adatok szerint (1. ábra) az ILI-gyakoriság (a tünetek alapján influenzaszerűnek minősített megbetegedések 100 000 lakosra számított előfordulási gyakorisága – vastag fekete vonal) a 41. héten közelítette meg leginkább (287%ooo) a 300%ooo-es járványküszöböt, majd csökkent, de a 43. heti mélypontot követően öt hete folyamatosan emelkedő tendenciát mutat (48. hét: 275%ooo). (Ábrázoltuk még a 2023-24. influenzaszezon és az elmúlt 10 év legerősebb influenzaszezonjának, a 2016-17. évinek a megbetegedési gyakoriságát is az összehasonlítás érdekében.)

Az influenza-pozitivitási arány (kék vonal háromszöggel) a 40-47. hét között 0 – 1,8% körül alakult, de a 48. héten vett 156 légúti mintából már kilencben sikerült influenzavírust kimutatni (5,8%). Magyarországon tehát a 48. héten emelkedni kezdett az influenzavírus gyakorisága (az évtizedes tapasztalatok szerint a hazai szezonális járvány mindig később indul, mint Nyugat-Európában). A 2025-26-os szezonban a 40. hét óta az alapellátásban az őrszem háziorvosok által vett légúti minták vizsgálata során gyűjtött, összesített adatok alapján eddig A-influenzavírus-dominanciát detektáltak, a 48. hétig kimutatott 18 influenzavírusból 6 A/H1, 12 pedig A/H3 altípusú volt. Az influenzavírusok mélyebb tipizálása folyamatban van.

1.ábra

Az 1. ábrán az is látható, hogy az aktuális COVID-járvány (SARS-CoV-2 pozitivitási arány – piros vonal) a 30-45. hét között zajlott, és jelenleg lecsengőben van (48. hét: 12%).

A hazai fekvőbeteg-ellátás adatai szerint (2. ábra) a súlyos akut légúti tünetekkel a 24 őrszem-kórházba gyógykezelésre felvett betegek száma (zöld oszlopok) a nyári időszakban 50 eset körül, ősszel 50-100 fő között alakult (48. hét: 90 beteg). Az influenzavírus-pozitivitási arány (kék vonal) a 40-48. hetes időszakban 0 – 1,8% között mozgott, csak a 47. héten lépett ki ebből a sávból (3,9%), a 48. héten újra 0%-nak bizonyult.

A kórházi ápolást igénylő légúti betegek körében a COVID-19 járványhullám (SARS-CoV-2 pozitivitási arány – piros vonal) a 42. heti csúcsot követően (48%), már leszálló ágban hullámzik (48. hét: 17,8%). A COVID-járványhullám időszakában kórházba felvett légúti betegek mérsékelt száma jelzi, hogy a 2025. évi járványt gerjesztő SARS-CoV-2 variáns nem okozott nagyarányban súlyos megbetegedéseket.

2. ábra

[1] Adatok forrása:
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Légúti Figyelőszolgálat adatai
https://nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugy/leguti-figyeloszolgalat.html
Az adatok feldolgozása, ábrázolása és elemzése: Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ

A leggyakoribb légúti vírusok okozta megbetegedések járványügyi helyzete
az EU/EGT országaiban, 2025. 48. hét[2]

Az alapellátásban légúti megbetegedések tüneteivel jelentkező betegek száma a jelentést tevő országok körülbelül felében meghaladta az alapszintet. Ez arra utal, hogy jelenleg jelentős légúti víruscirkuláció van az Európai Unióban/Európai Gazdasági Térségben (EU/EGT).

Az influenzavírus cirkulációja továbbra is növekszik, a legtöbb ország most széles körű aktivitásról számol be, alacsony vagy közepes intenzitással. Az influenza A domináns minden országban, az A(H3N2) vezeti a növekvő tendenciát az elmúlt hetekben. A cirkuláció a legmagasabb az 5-14 éves gyermekeknél. Egyes országokban a kórházi kezelések számának növekedése figyelhető meg, ami minden korcsoportot érint, de elsősorban a 65 éves és idősebb felnőtteket.
2025. november 20-án az ECDC közzétett egy kockázatértékelést, amelyben az
A(H3N2) K alklád fokozódó cirkulációjának összefüggésében értékelte az influenza kockázatát az EU/EGT országai számára.
A légúti óriássejtes vírus (RSV) előfordulása az alacsony szintről lassan növekszik, de továbbra is az elmúlt négy évszakban ilyenkor megfigyelt szint alatt marad. A kórházi adatok néhány országban az RSV-vel összefüggő kórházi felvételek számának növekedését mutatják, elsősorban az ötévesnél kisebb gyermekek körében.
A SARS-CoV-2 továbbra is terjed, de minden korcsoportban csökkenő mértékben, és a kórházi kezelésekre gyakorolt hatása jelenleg korlátozott.

Az alapellátásban észlelt megbetegedések alapján a három kórokozó (influenza-, SARS-CoV-2 és RS-vírus) pozitivitási arányának idősoros változása:

Az alapellátásban vett légúti mintákban kimutatott, tipizált influenza A vírusok 84%-a A/H3 altípusú volt.

A kórházi ellátásban észlelt légúti megbetegedések alapján a három kórokozó (influenza-, SARS-CoV-2 és RS-vírus) pozitivitási arányának idősoros változása:

A kórházi ellátásban vett légúti mintákban kimutatott, tipizált influenza A vírusok 69%-a A/H3 altípusú volt.

A genetikusan jellemzett 163 A/H3 influenzavírus 88%-a az új K-kládba tartozott.

Az alapellátásban jelentkezett ILI/ARI légúti betegek adatai alapján jellemzett
influenza járványügyi helyzet mutatói (Európa, 48. hét – ERVISS)

ország	aktivitás szintje	mintaszám	influenzavírus pozitivitási arány (%)
Skócia	közepes	372	68,0
Észak-Írország	alacsony	93	66,7
Szerbia	alapszintű	18	50,0
Montenegró	alapszint	18	50,0
Szlovénia	közepes	84	46,4
Írország	közepes	210	44,3
Norvégia	alacsony	44	31,8
Spanyolország	alacsony	878	26,3
Olaszország	NA	513	22,8
Észtország	alapszintű	83	14,5
Görögország	alapszintű	69	13,0
Szlovákia	NA	41	12,2
Németország	NA	140	10,0
Ausztria	közepes	207	8,7
Lengyelország	alapszintű	85	8,2
Dánia	NA	102	7,8
Magyarország	alapszintű	156	5,8
Románia	NA	NA	NA