Az Európai Betegségmegelőzési és –felügyeleti Központ 2025. november 20-án kiadott kockázatértékelése szerint az előző évekhez képest az influenza szokatlanul korán terjed az EU/EGT-ben, a fokozott víruscirkulációt az A(H3N2) altípusnak az elmúlt hetekben tapasztalt gyakoribbá válása mozgatja. Az újonnan megjelent A(H3N2) K alkládot (korábban J.2.4.1) mára minden kontinensen kimutatták., és az összes regisztrált A(H3N2) altípusú bázissorrend egyharmadát teszi ki, amelyeket 2025 május – november között világszerte feltöltöttek a Globális Kezdeményezés az Összes Influenza Adat Megosztására (Global Initiative on Sharing All Influenza Data – GISAID) létrehozott adatbázisba, és csaknem a felét adja az EU/EGT-ben regisztrált szekvenciáknak. A filogenetikai elemzés a K alklád és az északi félteke A(H3N2) vakcinatörzsének jelentős eltérését mutatja!
Még nagy bizonytalanság övezi az új A(H3N2) K alklád valószínűsíthető járványügyi hatását az influenzaszezonra. A 2025. 46. hetében a légúti fertőző betegségek, köztük influenzaszerű megbetegedések tüneteivel az alapellátásba jelentkező betegek száma minden jelentéstevő EU/EGT-országban a kiindulási szinten vagy alacsony szinten volt. A virológiai adatok azonban az influenzavírusoknak – azon belül az A(H3N2) szubtípusoknak – a szokásosnál három-négy héttel korábbi növekvő terjedését mutatják (1A. ábra legsötétebb kék görbe, 1B ábra), mint a legutóbbi három szezonban (2022-23, 2023-24. 2024-25 – halványabb kék görbék) illetve a COVID-19 világjárványt megelőző öt szezonban (2014-15, 2015-16, 2016-17, 2017-18, 2018-19. 52. hétig – terjedelem: szürke sáv, medián: pontozott vonal) (1A. ábra).
- ábra
A.: Az influenzavírus tesztpozitivitásának történeti összehasonlítása, 2014/15 – 2025/26 szezon
B.: Influenzavírus szubtípus-specifikus tesztpozitivitása, 2025. 25 – 46. hét, Alapellátási ILI/ARI* virológiai felügyelet, EU/EGT (ILI: influenzaszerű megbetegedés; ARI: akut légúti megbetegedés)
Az európai légúti adatgyűjtésben, mint általában, az egyes EU/EGT-országok között eltérések vannak a járványügyi helyzet jellemzőinek tekintetében. A közös pont a 2025-26-os szezonban, hogy a mai napig minden (elegendő adattal rendelkező) ország az influenza A dominanciájáról számolt be az alapellátásban. Az elmúlt hetekben a tesztpozitivitás növekvő tendenciáját az A(H3N2) hajtja (1B. ábra). Az alapellátásban a vírus terjedésének egyik indikátoraként szolgáló tesztpozitivitási arány jelenleg az 5–14 éves gyermekeknél a legmagasabb, ami a szezonális aktivitás kezdetére jellemző.
Az A(H3N2) K alklád törzsek filogenetikai elemzése jelentős eltérést mutat az északi féltekén sejtkultúrában szaporított A/District of Columbia/27/2023 és a tojásban szaporított A/Croatia/10136RV/2023 vakcinatörzsektől, valamint a 2024-2025-ös influenzaszezonban az EU/EGT-ben keringő vírusoktól. Az újonnan kialakult A(H3N2) K alklád (korábban J.2.4.1) a domináns 2a.3a.1 kládba tartozik, és kilenc új szubsztitúciót tartalmaz a hemagglutinin génben az A/Croatia/10136RV/2023-hoz képest, amely a WHO által a 2025-2026-os északi félteke influenzaszezonjára ajánlott, tojás útján szaporított vakcinavírus. Ez lényegesen magasabb mutációszám, mint amit az előző szezonokban megfigyeltek.
A szélesebb körű emberi immunválaszok – beleértve a sejtes immunitást és a korábbi fertőzésből vagy oltásból származó keresztreaktív antitesteket (beleértve az antigén szempontjából nem egyező vakcinákat is) – az in vitro megfigyelt antigénkülönbségek ellenére továbbra is érdemi védelmet nyújthatnak a súlyos kimenetelekkel szemben. Ez a robusztus valós vakcinaeredményességi vizsgálatok fontosságát hangsúlyozza a szezon előrehaladtával.
Az Európai Felügyeleti Rendszer (TESSy) EU/EGT-beli, 2025. 46. hetéig regisztrált genotípusadatai nem kérdőjelezik meg az új A(H3N2) vírusok érzékenységét az antivirális szerekkel (oseltamivir, zanamivir vagy a polimeráz savas protein inhibitor baloxavir marboxil neuraminidáz-gátlókkal) szemben.
Továbbra sem biztos, hogy az A(H3N2) influenza dominál-e majd a 2025/26-os szezonban, vagy az A(H1N1)pdm09 és/vagy a B/Victoria vírussal együtt kering-e. Az EU/EGT területén a 2022/23-as influenzaszezon első fele óta nem tapasztalták az A(H3N2) dominanciáját (2. ábra – A/H3 sötétkék).
- ábra Hetente detektált influenzavírusok száma (felső panel) és szezononkénti megoszlása a típusok/altípusok szerint az alapellátásban az ILI/ARI virológiai felügyeletben (alsó panel), EU/EGT, 2022/23-tól 2025/26-ig terjedő szezonok
A 2022. óta az A/H3 altípusnak való csökkent kitettség miatt alacsonyabb lehet a lakosság védelme az új A(H3N2) fertőzéssel szemben, különösen a kisgyermekek körében, akik korábban esetleg kevésé vagy egyáltalán nem találkozhattak ezzel az altípussal.
Mekkora az influenza kockázata az EU/EGT lakossága számára a jelenlegi szezonban, figyelembe véve az A(H3N2) K alklád növekvő cirkulációját?
Egy átlagos szezonban az influenza jelentős arányú megbetegedést okoz az európai lakosság körében, évente akár 50 millió megbetegedéssel és 15 000–70 000 halálesettel. Minden korosztály érintett, bár a gyermekeknél magasabb a megbetegedések aránya. Általában ők betegszenek meg először és terjesztik a fertőzést otthon és más közösségekben, ami elősegítheti a szélesebb terjedést. Becslések szerint a lakosság akár 20%-a is elkapja az influenzát évente. Még nagyobb hatás várható zárt intézményekben, például hosszú ápolási idejű otthonokban, ahol a szezonális influenzajárvány magas morbiditással és halálozással járhat.
Kockázat az általános népességben
A korábbi influenzaszezonokhoz hasonlóan a lakosság egészében a megbetegedés valószínűsége magasnak tekinthető, azonban a legtöbb ember számára az influenza általában egy magától gyógyuló betegség, jelentős százalékuknál (akár 60%-uknál) tünetmentes lehet, így az influenza hatását az általános populációban élő egyénekre alacsonynak becsülik. Ezért a jelenlegi szezonban az általános populáció tagjaira leselkedő kockázat a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján mérsékeltnek tekinthető.
|
|
átlag populáció |
kockázati csoportok |
kockázati csoportok |
|
valószínűség – előfordulás gyakorisága |
magas |
magas |
magas |
|
hatás – súlyos lefolyás esélye |
alacsony |
közepes |
magas |
|
kockázat |
mérsékelt |
magas |
magas |
Kockázat a súlyos betegség magasabb kockázatának kitett egyének számára
Náluk a fertőzés valószínűsége szintén magasnak tekinthető, akárcsak az általános populációban. A kockázati csoportba tartozóknál azonban az A(H3N2) K altípusú vírus által okozott influenza szövődményes formája az eddigi tapasztalatok szerint közepesen súlyosnak bizonyul. A 65 év feletti, alapbetegségben, anyagcsere-, tüdő-, szív- és érrendszeri, neuromuszkuláris és egyéb krónikus betegségben szenvedők, az immunhiányosok és a zárt intézményekben, például hosszú ápolási idejű egészségügyi intézményekben élők nagyobb kockázatnak vannak kitéve a súlyos influenza és krónikus alapbetegségük szövődményei szempontjából. Ezenkívül a várandós nők is fokozottan ki vannak téve a súlyos influenza kockázatának, ami súlyos szövődményekhez vezethet számukra és csecsemőik számára. A súlyos influenza kórházi kezelést igényel olyan szövődmények miatt, mint a hörghurut, a tüdőgyulladás és a légzési distressz, vagy egy krónikus betegség súlyosbodása, ritkábban pedig agyvelőgyulladás és szívizomgyulladás miatt. A súlyos influenza miatt szükséges intenzív osztályos ellátást igénylő megbetegedések kb. minden negyedik esetben halálos kimenetelűek. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az ebbe a népességcsoportba tartozó egyénekre vonatkozó teljes kockázatot magasnak becsülik.
ECDC ajánlások
Oltás
A védőoltást haladéktalanul érdemes beadatni. A védőoltás a leghatékonyabb intézkedés a súlyos influenza elleni védelemre. A korai szezon azt jelenti, hogy az egyéneknek – különösen a nagyobb kockázatnak kitetteknek, beleértve az idősebb felnőtteket, a krónikus betegségben szenvedőket, a terhes nőket és az egészségügyi dolgozókat – a lehető leghamarabb meg kell kapniuk az influenza elleni védőoltást. Az egészségügyi dolgozók védőoltása csökkentheti annak kockázatát, hogy a gyógyításuk/ápolásuk alatt lévő betegeket megfertőzzék, és csökkentheti az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást is a beteg személyzet hiányzása miatt.
Az ECDC forgatókönyv-modellezést végzett a 65 éves és idősebb felnőttek influenzaszerű megbetegedése miatt szükséges alapellátási konzultációk adatait felhasználva, melyekre 2024. szeptember és 2025. május között került sor. Az eredmények azt mutatták, hogy az alacsonyabb betegségteher szorosan összefügg a magasabb influenza elleni átoltottsággal – ez a megállapítás a 2025–26-os szezonra is érvényes. Még ha egy, az oltóanyaghoz kevésbé jól illeszkedő A(H3N2) vírus dominál is ezen a télen, a vakcina várhatóan továbbra is védelmet nyújt a súlyos betegség ellen.
A legtöbb EU/EGT-tagállam a szezonális influenza elleni védőoltást ajánlja a gyermekek számára is. A gyermekek védőoltása – a nemzeti irányelveknek megfelelően – segít megvédeni őket a súlyos influenzától és annak szövődményeitől. A legnagyobb előny az öt év alattiaknál tapasztalható. Kimutatták, hogy a gyermekkori influenza elleni oltás bizonyos körülmények között közvetett védelmet nyújt más korcsoportok számára is, ami fontos, tekintettel a gyermekeknek a vírus terjesztésében betöltött szerepére.
Vírusellenes szerek alkalmazása
Ahol indokolt, elengedhetetlen a korai vírusellenes kezelés. Az antivirális szerek akkor a leghatékonyabbak az influenza ellen, ha azonnal beadják őket (ideális esetben a tünetek megjelenését követő első 48 órán belül, vagy gyermekeknél a zanamivir esetében 36 órán belül). Ilyenkor segíthetnek csökkenteni a szövődmények és a súlyos kimenetel valószínűségét, különösen a súlyos betegség fokozott kockázatának kitett csoportokban. Az országoknak javasolt biztosítaniuk az antivirális kezelés időben történő elérhetőségét és egyszerű hozzáférési útvonalait az alapellátásban és a kórházakban ezen csoportok számára, függetlenül az oltási státusztól. A kezelést lehetőség szerint laboratóriumi tesztelésnek kell irányítania. Ideális esetben egy megerősített influenza-diagnózis (gyors antigénteszt vagy laboratóriumi megerősítés) támasztja alá a gyógyszerfelírást. Amennyiben a megerősítés késik vagy nem áll rendelkezésre, a súlyos influenza szempontjából magas kockázatú egyéneknél a vírusellenes kezelést erős klinikai gyanú és az influenza terjedését jelző helyi járványügyi bizonyítékok alapján kell megfontolni, hogy elkerüljék a hatékonyságot csökkentő késedelmeket.
Profilaktikus alkalmazás bizonyos esetekben javallt. Míg a vírusellenes szerek elsődleges javallata a súlyos betegség elleni védelem a fertőzés és a tünetek megjelenése során, bizonyos magas kockázatú környezetben, például egészségügyi vagy hosszú ápolási idejű intézményekben kialakuló, megerősített vagy feltételezett járvány esetén a fertőzés terjedésének és a súlyos betegség megelőzésére is alkalmazhatók, függetlenül az egészségügyi intézmények oltási terveitől.
Itt az idő áttekinteni az egészségügyi intézmények intézkedési terveit!
- Aktiválják és hajtsák végre a téli felkészültségi terveket egészségügyi intézményük számára!
- Erősítsék meg a fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedéseket!
- Hajtsák végre a tüneteket mutató betegek korai azonosítását és elkülönítését, adott esetben a kohorszképzést!
- A betegek elhelyezésének irányítását laboratóriumi tesztekből származó adatok vezéreljék!
- Javasolt a maszkhasználat (megfelelően illeszkedő FFP2 vagy sebészeti maszk a klinikai feladatnak megfelelően) a személyzet és a látogató számára, amikor betegekkel érintkeznek.
- A légúti tüneteket mutató egészségügyi dolgozókat azonnal tesztelni kell, szükség szerint vírusellenes kezelést kell biztosítani, és haladéktalanul ki kell emelni őket a betegellátásból!
- Javasolt a kézhigiénia szigorú betartása!
- Javasolt a rendszeres felületfertőtlenítés!
- Fordítsanak nagy figyelmet a zárt terek optimalizált szellőztetése és
- az egyéni védőfelszerelések megfelelő használatára!
Kockázatkommunikáció
Biztosítani kell a világos, személyre szabott kommunikációt a megelőzést szolgáló magatartások támogatására. A kockázatkommunikációs erőfeszítéseknek az időbeni, célközönség-specifikus üzeneteket kell előnyben részesíteniük hozzáférhető csatornákon keresztül, biztosítva, hogy mind a nyilvánosság, mind a szakemberek megértsék a változó helyzetet, és tudják, hogyan csökkentsék a kockázatot. A szezonális influenza elleni oltás erőteljes népszerűsítése mellett a kommunikációnak meg kell erősítenie a kulcsfontosságú védő magatartásokat, mint például a rendszeres kézmosás, a száj és az orr eltakarása köhögés vagy tüsszentés esetén, az otthonmaradás betegként és a zárt terek szellőztetése. A súlyos betegség magas kockázatának kitett csoportok, a kisgyermekes szülők, az egészségügyi dolgozók és a hosszú ápolási idejű intézmények személyzete számára testreszabott üzeneteket kell előnyben részesíteni, az egyes célközönségeknek megfelelő csatornákat használva.
Megfigyelés és jelentéstétel
Fenn kell tartani a rendszeres, időben adott jelentéstételt a járványügyi helyzetről! Az országoknak továbbra is haladéktalanul jelenteniük kell a járványügyi és virológiai felügyeleti eredményeket a TESSy útján. Ez különösen fontos az antivirális rezisztenciával és a betegség súlyosságával kapcsolatos jelek esetében, hogy támogassa a gyors értékelést és reagálást az EU/EGT egész területén. A virológiai ILI/ARI/SARI felügyeletből származó kimutatásoknak az influenzavírusok altípusaira is ki kell térniük.
Az A(H3N2) K alklád által jelentett korlátok és bizonytalanságok
Míg a fenti kockázatértékelés tipikus a szezonális influenzával kapcsolatos kockázatra, további kihívásokat is jelenthet kifejezetten az A(H3N2) K alklád fokozott terjedése, a korai szezonkezdet és az A(H3N2) szezonális dominanciájának tekintetében, amelyek növelhetik az általános kockázatot. A következő területeken további információk módosíthatják a helyzetértékelést: az A(H3N2) elleni populációs immunitás szintje, az A(H3N2) K alkláddal összefüggő megbetegedések súlyossága; a vakcina hatékonyságának tartóssága az A(H3N2) K alklád súlyos betegség-kimeneteleivel szemben; és az A(H3N2) vírusok relatív aránya más altípusokkal szemben a teljes szezon során.
Forrás:
European Centre for Disease Prevention and Control. Threat Assessment Brief – Assessing the risk of influenza for the EU/EEA in the context of increasing circulation of A(H3N2) subclade K –
20 November 2025. ECDC: Stockholm; 2025.
Elérés:
Készítette az 
RRF-2.3.1-21-2022-00006
