A COVID-19 elleni védőoltások és a súlyos kimenetel közötti összefüggések vizsgálata a kórházban kezelt COVID-19-betegek körében Magyarországon, az Omikron variáns előtti időszakban

Számos tanulmány vizsgálta, hogy a COVID-19 elleni védőoltások miként segítenek megelőzni a kórházi kezelést igénylő megbetegedést, ugyanakkor továbbra is kevés az ismeretünk a betegség súlyos kimeneteleiről és arról, hogy az oltások milyen mértékű védelmet nyújtanak a megbetegedések súlyos lefolyásával szemben.

Jelen, retrospektív tanulmányunkban a pandémia kezdetétől az Omikron variáns megjelenéséig tartó időszak alatt (2020. március – 2021. december 31. között – a vuhani törzs, Alfa-, ill. Delta-variáns dominanciájának időszakában) a Semmelweis Egyetem fekvőbeteg-ellátó egységében megjelent pácienseket vizsgáltuk, akiknek RT-PCR módszerrel igazolt a SARS-CoV-2 fertőzésük volt és a COVID-19 miatt kezelésben részesültek. A betegeket BNO-kódok alapján azonosítottuk, kiegészítve a NEAK-tól származó kórelőzményre (krónikus alapbetegségek) vonatkozó információkkal. A betegeket a kórházi kezelésből való elbocsátásukig vagy a kórházban bekövetkezett halálukig követtük nyomon. A betegeket oltási státusz szerint három különböző kategóriába soroltuk és csoportonként összehasonítottuk:

1. oltatlanok (84,8 %)
2. befejezett alapimmunizálásban részesültek (13,4 %)
3. alapimmunizálásban részesültek és legalább 14 nappal a kórházi felvételt megelőzően megkapták az emlékeztető oltást (1,8 %)

Az elemzést statisztikai módszerekkel végeztük, életkorra, nemre és a társbetegségekre korrigálva. Elsődleges végpontként kizárólag az egyes betegek legsúlyosabb kimenetelét vettük figyelembe (pl. oxigénterápia, vagy különböző lélegeztetési típusok, vagy ECMO illetve kórházi halálozás). Emellett az elsődleges kimenetel egyes lépcsőfokait, melyeken át a betegek eljutottak a legsúlyosabbig (pl. az oxigénterápián, nem-invazív ill. invazív lélegeztetésen, ECMO-n át a kórházban bekövetkezett halálig) kulcsfontosságú, különálló másodlagos kimenetelekként is meghatároztuk, és ezeket külön-külön másodlagos végpontként is értékeltük, ekkor ugyanaz a beteg több kategóriában is szerepelhetett. Összesen 7 575 beteget válogattunk be az elemzésbe, és ezek több mint felénél (56% – 4256 fő) sikerült azonosítani egy, az adott betegnél legsúlyosabbként definiált, összetett elsődleges kimenetel bármelyik összetevő, másodlagos kimenetelét.

Az 1. táblázatban szereplő eredmények az összes kimenetelre, tehát a másodlagos végpontokra vonatkoznak: ennek alapján a Covid-19 elleni védőoltások az oltott személyek körében szignifikánsan, mintegy felére csökkentették az invazív lélegeztetés (OR: 0,52; 95% CI: 0,38–0,71), és kb. 45%-kal (OR: 0,55; 95% CI: 0,46–0,67) a kórházi halálozás esélyét az oltatlan személyekhez képest. A kórházi felvételt megelőző 6 hónapon belül adott megerősítő oltással szintén minden súlyos kimenetel esélye csökkent az oltatlanokhoz viszonyítva.

1. Táblázat: A COVID-19 elleni oltottsági státusz és minden egyes kimenetel (másodlagos végpont) közötti összefüggés esélye kimenetelenként; korrigálva az életkorra, nemre, 2-es típusú diabéteszre, kardiovaszkuláris betegségekre, COPD-re és rosszindulatú daganatokra (logisztikus regressziós modellek alapján)

95% CI: 95% Konfidencia intervallum, ECMO: extrakorporális membránoxigenizáció
Forrás: Virus Res. 2025 Sep 18;361:199633. doi: 10.1016/j.virusres.2025.199633 publikáció 4. táblázata alapján SE ESK saját szerkesztés

Ha kizárólag a legsúlyosabb kimeneteleket (elsődleges végpontok) vettük figyelembe (2. táblázat), a 12 hónapon belül adott alapimmunizálás közel felére csökkentette (RRR=0.52; 95 % CI: 0.30-0.89) az invazív lélegeztetés és a halálozás kockázatát (RRR: 0.50, 95 % CI: 0.41-0.61) az oltatlanokhoz képest, míg a 6 hónapon belül adott emlékeztető oltás összesen 54%-kal csökkentette a kórházi halálozás kockázatát az oltatlan csoporthoz képest (RRR=0,46, 95% CI:0,30-0,72).

2. Táblázat: A legsúlyosabb kimenetel (elsődleges végpont*) kialakulása és a COVID-19 elleni oltottsági státusz közötti összefüggés; korrigálva az életkorra, nemre, 2-es típusú diabéteszre, kardiovaszkuláris betegségekre, COPD-re és rosszindulatú daganatokra, a nem oltott betegcsoportot referenciaként tekintve (politom logisztikus regressziós modell becslése alapján)

95% CI: 95%-os konfidencia-intervallum, ECMO: extrakorporális membránoxigenizáció
* Minden beteget abba a kimenetelbe soroltuk, amely a számukra a legsúlyosabb volt.
† Az oltatlanokhoz képest. (Pl. Például a 0,50-es relatív kockázati arány az oltott betegeknél azt jelenti, hogy az oltottak esetében a halálozás relatív kockázata (a lélegeztetést nem igénylő, tehát legkedvezőbb kimenetelű állapothoz viszonyítva) osztva a nem oltott betegeknél ugyanígy számított relatív kockázattal.
Forrás: Virus Res. 2025 Sep 18;361:199633. doi: 10.1016/j.virusres.2025.199633 publikáció 5. táblázata alapján SE ESK saját szerkesztés

Összességében elmondható, hogy az Omikron megjelenése előtti időszakban a kórházban kezelt COVID-19-betegek körében mind az alapimmunizálás, mind az emlékeztető oltások jelentősen csökkentették egyes súlyos kimenetelek és a kórházi halálozás kockázatát.

Association between COVID-19 vaccination and progression to severe outcomes in hospitalized COVID-19 patients in Hungary during the pre-Omicron era of the COVID-19 pandemic

Zoltán Vokó^1,2,3, Gergő Túri^4,5, Beatrix Oroszi^4,5, Éva Belicza^6,7, Tamás Kováts^6,7, Veronika Müller⁷, János Réthelyi⁸, Attila Szijártó⁹, Tamás Masszi¹⁰, István Takács¹⁰, János Gál¹¹, Zsolt Göböl¹², Attila Szabó¹³, Csaba Varga¹⁴, Dávid Becker¹⁵, Béla Merkely¹⁵

¹  Center for Health Technology Assessment, Semmelweis University, Budapest, Hungary
²  Center for Pharmacology and Drug Research & Development, Semmelweis University, Budapest, Hungary
³  Syreon Research Institute, Budapest, Hungary
⁴  National Laboratory for Health Security, Epidemiology and Surveillance Centre Semmelweis University, Budapest, Hungary
⁵  Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen, Debrecen, Hungary
⁶  Data-Driven Health Division of National Laboratory for Health Security, Health Services Management Training Centre, Semmelweis University, Budapest, Hungary
⁷  Department of Pulmonology, Semmelweis University, Budapest, Hungary
⁸  Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary
⁹  Department of Surgery, Transplantation and Gastroenterology, Semmelweis University, Budapest, Hungary
¹⁰ Department of Internal Medicine and Haematology, Semmelweis University, Budapest, Hungary
¹¹ Department of Anesthesiology and Intensive Therapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary
¹² Multidisciplinary Day Surgery Clinic, Semmelweis University, Budapest, Hungary
¹³ Pediatric Center, Semmelweis University, Budapest, Hungary
¹⁴ Department of Emergency Medicine, Semmelweis University, Budapest, Hungary
¹⁵ Heart and Vascular Center of Semmelweis University, Budapest, Hungary

Abstract

COVID-19 vaccines reduce hospitalization risk, but data on severe outcomes are limited. We analyzed the impact of COVID-19 vaccination on severe outcomes in hospitalized patients in Hungary during the pre-Omicron era, addressing a regional knowledge gap. This retrospective study included hospitalized patients with PCR-confirmed COVID-19 (March 2020 – December 2021) who were categorized as unvaccinated, primary immunized, or booster-vaccinated. Outcomes included oxygen therapy, ventilation types, ECMO, and death, with the most severe outcome as the primary outcome and individual outcomes as secondary measures. Polytomous logistic regression calculated relative risk ratios for the primary outcome and COVID-19 vaccination status, while logistic regression estimated odds ratios for individual outcomes. During the study, 7575 patients were hospitalized with PCR-confirmed COVID-19: 6420 (84.8 %) were unvaccinated, 1016 (13.4 %) received a primary vaccination series, and 139 (1.8 %) had received a booster dose. COVID-19 vaccination reduced the risk of both invasive ventilation and in-hospital death as the most severe outcome by 50 % within 12 months (relative risk ratio [RRR]: 0.52, 95 % CI: 0.30-0.89; 0.50, 95 % CI: 0.41-0.61). Booster doses within six months decreased the risk of in-hospital death to a similar extent (RRR 0.46, 95 % CI: 0.30-0.72). Primary and booster vaccination reduced the risk of progression to severe outcomes in hospitalized COVID-19 patients.

Vokó Z, Túri G, Oroszi B, Belicza É, Kováts T, Müller V, Réthelyi J, Szijártó A, Masszi T, Takács I, Gál J, Göböl Z, Szabó A, Varga C, Becker D, Merkely B. Association between COVID-19 vaccination and progression to severe outcomes in hospitalized COVID-19 patients in Hungary during the pre-Omicron era of the COVID-19 pandemic. Virus Res. 2025 Sep 18;361:199633. doi: 10.1016/j.virusres.2025.199633. Epub ahead of print. PMID: 40975400; PMCID: PMC12494597.

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S016817022500111X 

Készítette az  

RRF-2.3.1-21-2022-00006